Mozis inspiráció: Börtönfilmek

A Momentán Társulat HáziMozijához kötődő inspirációs kihívásom következő témája a börtönfilm, a társulat január 8-án vasárnap ugyanis egy egész estés szabadulós-rácscsörgetős filmet fog improvizálni a színpadon. A korábbi bejegyzéseimet itt olvashatjátok el. Aki még nem tudja, hogy mi ez: magánjáték gyanánt minden hónapban megkeresem a társulat által választott műfajban azt, ami engem inspirál. Hát, ezúttal nem volt könnyű dolgom. :) Mi inspiráló egy börtönfilmben? Hogy nem hagyják magukat ártatlanul elítélni? Vagy összefognak, kiállnak az igazságért, és fellázadnak, megszöknek? Mindez igaz lehet, ám próbáltam valami olyan aspektust találni, ami illik a bloghoz. :) Ez pedig a filmekben a mindenkori börtönegyenruha alatt hordott fehér atlétatrikó, csúnya angol nevén wifebeater. Azonkívül, hogy állati dögösen nézhetünk ki benne, amikor a trikó csupa izzadtság és kosz lesz, miközben fekvenyomunk a börtönudvaron, egy hihetetlenül sokoldalú, változatos ruhadarabról van szó.

Farmerral a legegyértelműbb viselni, a kiegészítők pedig sokat dobhatnak a hangulaton. Elbírja a hangsúlyos ékszereket is, hiszen jó semleges háttérül szolgál akár egy nagy nyakláncnak, vagy brossnak. Kardigánnal vagy inggel, sőt, blézerrel is párosíthatjuk. A cipő lehet magassarkú is, nem csak tornacipő, így máris kész a félig elegáns megjelenés.

És a legjobb, hogy nem csak farmerhoz lehet hordani a kis fehér trikót! Remekül mutat szoknyákhoz, elegánsabb nadrágokhoz is – a nyári hőségben különösen jó szolgálatot tesz! :) A legjobb, hogy télen sem kell mélyre rejteni: póló alá felvéve plusz egy meleg réteget biztosít. A legjobb több fazonban (v-nyak, kerek nyak) beszerezni egyet, és egész évben kihasználhatjuk őket! Szerencsére mivel alap holmiról van szó, a legtöbb fehérneműboltban, ruhaüzletben kapható. Az én kedvenceim a H&M-ből vannak.

Egy kis, de fontos kitérő: muszáj szót ejtenem a melltartóról, hiszen egy ilyen típusú pólónál ez elég kardinális kérdés. A legegyszerűbb természetesen az, ha az ember lányának nem kell hordania, de ez nem minden méretnél kivitelezhető. :) Ez esetben három fontos dologra kell odafigyelni.

Az első a melltartó formája: a kosárméret legyen akkora, hogy ne lógjon ki felül a póló nyakkivágásánál – lehet külön trikós melltartókat kapni, amik nem jönnek fel elöl olyan magasra. A méret azért is fontos, hogy a hát közepén le csússzon feljebb a melltartó kapcsos része, mint ameddig a trikó ér. Borzasztóan csúnya. A másik fontos szempont, hogy milyen a melltartó színe: semmiképp ne látszódjon át, lehetőleg testszínű vagy fehér legyen. A harmadik a pántvastagság: ha nagyon keskeny a trikó pántja (mint a felső képen a kalapos hölgyön – aki egyébként nem más, mint Faye Dunaway a Bonnie és Clyde c. filmből), akkor nagyon furán mutat, ha kilóg alóla a melltartó pánt, főleg, ha valami furcsa színe van. A szilikonpántot sem javaslom, már akkor sem volt trendi, amikor trendi volt, szóval vagy legyen széles pántja a trikónak, ami alá elfér a melltartóé, vagy legyen pántnélküli a melltartó (C, D kosárban is van jól tartó pánt nélküli, ami biztonságosan hordható).

Van még pár “börtönös” ruhadarab, amin elgondolkodtam: a narancssárga egyenruha és a csíkos rabruha is lehetett volna a téma, de ilyen tematikában korábban már írtam: narancssárga ruhás bejegyzés itt, csíkos pólós itt.

Hozzászólások

  1. írta:

    Nekem a pánt nélküliekkel mindig az a bajom, hogy egyszerűen nem tudod elfelejteni, hogy melltartó van rajtad, márpedig semmi sem idegesítőbb, mint amikor folyton a tudatodba “mászik” a ruha. Pedig a méretem, nem is olcsó vacak, kifogástalan a minősége, de a tudat, hogy az a valami ott van és gyakorlatilag ha szétkapcsolódik hátul, vagy nagyobbat nyújtózkodok… “baj lesz”… Amivel ilyen témában ki tudtam egyezni, az az, hogy a levehető pántosakat belülről hozzáerősítem az adott ruhához (általában mini biztostűvel). A kedvenc pánt nélküli topomban pedig van egy gumiszalag, amit be kell hajtani úgy, hogy a melltartó alsó vonalánál legyen, és így semmiképp sem fordulhat elő, hogy lecsúszik. Meg persze a bevarrt melltartós ruhák, de azokból nagyon nehéz jót találni.

      • írta:

        Nekem pont ez a “nem mozdul el” érzés a bajom. Valahogy nem természetes, hogy ott van. De persze én azért az esetek 90%-ában úgy öltözködöm, hogy soha ne kelljen lemondanom egy kétórás, sétás randiról vagy egy több km-es gyaloglásról, ha kedvem szottyan :) (Erre egyébként magasabb sarkú bokacsizmában is képes vagyok, ha kell, szóval nem megy a nőiesség rovására, de a ruha, amint felvettem, “ne létezzen”.)
        Egyébként ugrálni, leülni-felpattanni én is szoktam, de inkább nadrágok esetében, mert azoknál fontos még, hogy ne csússzanak le, fel, forogjanak…

      • írta:

        Ennyi erővel egy pántos jól tartó melltartó sem természetes. :) Engem nem szokott zavarni, csak az alsó része fog rendesen, a kosár nem olyan merev, hogy ne legyen természetes mozgása annak, ami benne van. :) Tehát nem úgy egyben mozog, mint egy szilikonos. Ha érted. :)

  2. írta:

    Pánt nélküli melltartóban (meg minden fehérnemûben) nálam a Tezenis a verhetetlen. Én kb. 3-4 éve folyamatosan lecseréltem minden fehérnemûmet az ô termékeikre! De szerintem eza “milyen márkájú melltartó?” nagyon egyénfüggô. Szerintem ez attól van, hogy nem egyforma a mellünk. Azért aki most keresgél menjen egy kört a Tezenisben. Mindig cukik az eladók, nagyon segítôkészek. :)

  3. Veronika írta:

    Én sem vagyok jóban a pánt nélküliekkel, de kiesni csak egyszer estem ki egy pánt nélküli fűzőből, a lehető legjobbkor: az esküvőnkön tangó volt a menyecsketánc, és az első bedöntés után éreztem, hogy valami fura. Lenéztem, és bizony kint figyeltek az ikrek :-)

Szólj hozzá!

Házszabály

A kedvesség és a tolerancia alapvető errefelé. Ha úgy érzed, hogy a hozzászólásod nem olyan hangvételben íródott, ami ennek megfelel, inkább ne küldd el. Fenntartom a jogot a személyeskedő, rasszista, bunkó, stb. hozzászólások moderálására. Köszi a megértést. :)