Gyönyörű enteriőrök, a századelő angol bája, titkok, intrika, és egymásnak feszülő társadalmi osztályok jellemzik az ITV Downton Abbey-jét, ami már a 2. évadnál jár. Későn kapcsolódtam a buliba, csak nemrég kezdtük nézni, de nagyon hangulatos és izgalmas sorozat, igényes kikapcsolódást nyújt. Érdekes egy száz évvel ezelőtti világba csöppenni, ahol még újdonság az elektromosság, a női egyenjogúság, megszokott jelenség az öltöztető cseléd és az unatkozó gazdagok. A történet egy gazdag család élete körül forog, akik örököst keresnek a vagyonnak és a birtoknak, lévén csak lányaik vannak – ebbe szövődik bele az alsó szinten nyüzsgő cselédek és alkalmazottak élete. Nagyon kimért, nagyon rideg, nagyon angol ez a világ – pont addig szeretem, amíg tart az epizód, de hosszú távon egyáltalán nem vágyom abba a korba, elég csak belegondolnom, hogy mennyit takaríthatják azt a hodályt. :) Na igen, ez is csak én lehetek, hogy takarítási tippeket lesek el egy sorozattól — kivéve, hogy újságot vasalni tuti nem fogok. Ezen úgy látszik, mindenki fennakadt, mert a Red Nose Day-re készült paródiafilmben is központi elem – itt lehet megnézni az első felét, ez pedig a második. Két epizód után már érthető, és zseniális, hangosan röhögős. Van benne két régi ismerős is, kicsit máshova valók mindketten, de mindkettejüket nagyon bírom… Nem árulom el, hogy kik ők, nézzétek meg a paródiát! De előtte a Downton Abbey-t. :)