Elolvastam a Muller Peter cikkét, amit ajánlottál…

Én sem az önelvetést vagy az öngyűlöletet akartam szitani (és persze a másként gondolkodó emberek felé való gyűlöletet sem), mint ahogy Via sem az ego épitésére akart bátoritani senkit.
Igen, kell szeretnünk magunkat! De van különbség az egészséges önértékelés, önbecsülés és az énközpontúság között, habár néha nagyon finom határ választja el őket egymástól. Az utolsó pont, az már túl van a határon…
Hogy ez magánügy-e vagy sem? A dohányzás jut eszembe róla. Mindenkinek joga van úgy szétfüstölni a tüdejét, ahogy akarja, de ha lehet, ne már a lépcsőházban meg az én légteremben tegye, mert attól az én lakásom és ruhám is bebüdösödik, ha akarom , ha nem. És akik bátorkodnak megjegyezni, hogy a dohányzás káros az egészségre, sőt akár halálos is lehet (apósom tüdőrákban halt meg, kevéssel az első unokája megszületése előtt), azok nem belerúgnak felebarátjukba, nem lelkiismeretfurdalást akarnak okozni, nem szeretetlenek vagy intoleránsak.

Különben eszem ágában sem volt konkrét embereket itélgetni, én magam is pont igy gondolkoztam (és cselekedtem) még nem is olyan rég, mint a hozzászólók többsége. De Jézus Krisztus beavatkozott az életembe, és azóta felismertem: az emberi szeretet, akár saját magunk szeretete is csak olyan, mint egy tűnékeny könnyű felhő, vagy mint egy gyorsan elpárolgó nyári harmat:

A SZERETET abban van, ahogyan Isten szeret bennünket, elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért, aki le is ment a pokolba helyettünk, de onnan vissza is jött, mert FELTÁMADOTT TESTBEN, és soha többé meg nem hal.

Ezért azzal a mondatommal, hogy a kert minden fájáról bátran ehetsz, sem a pokollal szándékoztam fenyegetni, ezért nem is irtam oda a mondat befejező részét. Ez inkább Bogyikának arra a megjegyzésére volt reakció, hogy “különben is, az internet az ördögtől van”. Ebben arra az ősi hazugságra asszociáltam, miszerint az Isten minden gyümölcstől eltiltott volna minket (” Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?”). Pedig nem azt mondta, hogy egyikről SEM, hanem azt, hogy az egyikről NEM. Ezért is irtam csupa nagybetűvel a minden és bátran szavakat.

Tehát a szex NEM önmagában, úgy ahogy van mindenestől rossz, az internet nem rossz önmagában… Az elektromosság sem rossz önmagában, de azért az a szülő, amelyik szereti a gyerekét, tesz egy biztonsági dugót a konnektorba, vagy legalábbis megmondja a gyerekének, hogy ne dugja bele az ujját, és ha kell, erővel is elhúzza a kezét onnan.

Az Isten jó apa.

Én inkább hiszek Neki, minden okom megvan rá, hogy bizzak Benne: már megszabaditott egy rakás szerencsétlenségtől, betegségtől (többek között menstruációs görcsöktől, meddőségtől, allergiától, a fiamat lágyék- és heresérvtől, stb. és mindezeket orvosi beavatkozás nélkül). Tudom, hogy szeret, nemcsak engem, Titeket is. Úgyhogy ezért inkább én is szeretem magam annyira, hogy ha egy kiadós ebédre vagyok hivatalos, még mindig a főzős példánál maradva, nem rontom el útközben az étvágyam/gyomrom vattacukorral. Tehát nem azért, mert bűntudatom lenne miatta, hanem mert sokkal finomabb falatokat kapok.

Köszönöm Via, hogy ezt még “elprédikálhattam”! :-)
És a többi pont tényleg “cuki” volt. Kell a kelet-európai léleknek…

Remélem, nem haragszol, csak úgy éreztem, ha nagyon feszegetjük azokat a korlátokat, még le talál valaki esni …

Mellesleg a lányom múlt szombaton kiolvasta néhány óra alatt Porter “Az élet játéka” c. könyvét, amiről Tőled hallottam először, és most érkezett meg a megrendelés (Karácsonyra lett volna). Köszönjük , tetszett neki!

Félek nem olvasod már a hozzászólásomat, mert ehhez a bejegyzéshez mostanra már nem annyira szólnak hozzá, de azért teszek egy próbát, hátha….
Az idézeted elég rossz színben tűnteti fel önmagunk szeretetét, ezért ajánlanék neked egy cikket Müller Pétertől:
http://www.life.hu/sztarszerzok/20120227-heti-utravalo-muller-petertol-11-resz.html?forum_page_index=9

Szeresd magad ahogy csak jólesik, és ne érezz miatta bűntudatot! És ez persze mindenki másnak is szól! :)

Üdv,
Brigi

De egyébként igazatok van :) És egyetértek ebben is: “sokat tanulok ilyenkor az emberekről”.