Délelőtt 17 fok volt, és fáztam. Most is csak húsz van. De ha süt a nap, akkor már van ereje. Na ilyenkor szoktam úgy öltözni, mintha tombolna a nyár, és inkább plusz rétegeket (hosszú ujjút, vékony pamutkardigánt) magammal vinni, ha feltámadna a szél vagy beborulna az ég a vihar miatt. Tegnap görög étteremben voltunk, megragadott a hangulat, ezért a spanakopita a fenti képen… meg kell csinálni. :) Lényegében fetás-spenótos rétes.

Hoztam verset is, beleszerettem. Műfordítást nem tudok produkálni, ha megjelent valahol magyarul és kommentekben megosztjátok, hálás leszek az angolul nem beszélő olvasók nevében is. :)

Szép napot!

Late Night

Late night and rain wakes me, a downpour,
wind thrashing in the leaves, huge
ears, huge feathers,
like some chased animal, a giant
dog or wild boar. Thunder & shivering
windows; from the tin roof
the rush of water.

I lie askew under the net,
tangled in damp cloth, salt in my hair.
When this clears there will be fireflies
& stars, brighter than anywhere,
which I could contemplate at times
of panic. Lightyears, think of it.

Screw poetry, it’s you I want,
your taste, rain
on you, mouth on your skin.

Margaret Atwood