Egy tökéletes nap margójára

perfectday

Te mindig olyan jól nézel ki, mindig vidám vagy, tele vagy önbizalommal, mindenre van időd. Hogy csinálod?

SEHOGY. Mert nem ez a valóság.

Olyan sokszor kapok levelet, ami ilyesmit tartalmaz. Lehet, hogy eddig nem voltam világos azzal kapcsolatban, hogy mi az igazság, úgyhogy most leírom röviden és tömören, és aki legközelebb azt hiszi, hogy tökéletes vagyok (haha), az már csak egy linket fog kapni válaszul. :))

Per pillanat kócos vagyok, melegítőben ülök (és jóval dél után öltöztem át hálóingből), nulla smink van rajtam, a bőröm romos állapotban, az orrom kipirosodott a sok orrfújástól. Néha nyöszörgök, mert épp menstruációs görcseim vannak ráadásnak. Uzsonnára egy túrórudit és tejeskávét ittam. A teendőimben lubickolok (a köhögés miatt szó szerint mondhatnám azt is, hogy fuldoklom), próbálom utolérni magam. Amit tudok, elhalasztok, ami fontos, előre veszem. És van, amit kikukázok, mert nem fog beleférni. Persze, akkor bűntudatom van, mert bele kéne férnie. De nem fog. Még egy csomó cucc nincs elpakolva a nyaralás óta, mert betegen nyomtuk az ágyat, nem a szexi értelemben. A héten egyszer rendeltünk pizzát, és egyszer konzervbab volt az ebéd. Mondhatnám, hogy azért, mert azt kívántam, ami igaz is lenne, de benne volt az is, hogy nem volt erőnk főzni. A konyha egészen romokban, az ágy napok óta nem volt beágyazva (minek, mikor a nap felét ott töltöm). És még nem írtam meg a mai Megint Hétfőt. (Még nem döntöttem el, hogy meg fogom-e. Lehet, hogy nem. Holnapra toljam vagy teljesen kihagyjam, és legyen csak jövő héten? Mit fogtok szólni? Ezen is lehet parázni egy kört.) Ha nem sikerült volna délután aludnom másfél órát (végre!), akkor azt hiszem, közel lenne a pánik. Talaj alólam ki, plafon felülről rám, mert túl sok, és nem bírom.

És ez nem egy kirívó nap, nem szökőévente egyszer van ilyen az én stepfordian tökéletes buborékvilágomban. Most tényleg extrán sok minden összejött, de inkább azt mondanám: az a szökőévente egyszer, amikor minden glédában áll, velem együtt. De hiszen nem is az a célom, hogy hibátlan múzeumban lakjak és én legyek a topmodell háziasszony üzletasszony csillámpóni királylány.

Nem azért vagyok boldog, mert tökéletes az életem. Annak ellenére vagyok boldog, hogy nem az. Illetve a tökéletlenséggel együtt.

Szerintem nem az a művészet, ha egy hibátlan életben minden tutijó, és a nulla programodat naná, hogy tök jól be tudod osztani. Szeretek bozótvágóval átrontani a káoszon. Jobb gyakorlóterep úgy időbeosztást gyakorolni, hogy van teendő bőven. Nem hiszem, hogy ilyen gyakorlott lennék az életem sok területén, ha nem nehéz terepen ment volna az edzés. :) Vagy lehet, hogy csak ezt mondogatom magamnak, mert akkor jobban elviselem, hogy messze van a hibátlantól minden. Ez is benne van a pakliban. De működik, mert elégedett vagyok. :)

Egyszer valaki azt írta, hogy sokáig nem tartott hitelesnek, mert nem értette, hogy miért érzem jól magam, mikor tökre semmi okom nincs rá. Aztán rájött, hogy pont ez a titok. Szeretném, ha azok, akik engem valami bezzeg-piedesztálra kitűztek, és bűntudat-keltő inspirációnak használnak, felismernék, hogy nincs varázspirulám, hacsak a leszarompirula (magnézium) nem az.

Ha azt hiszed, attól, hogy optimista vagyok, sosem hiszem azt, hogy nem fog sikerülni, tévedsz. Rettegek. Sokszor még akkor is rettegek, amikor épp tövig nyomom a gázt. Az agyamban a kis hang sikít, hogy “megfogunkhalnííííííí”, egy másik meg sátániul kacag. Aztán mikor vége van az élménynek, odafordul a hiperventillációtól eszméletét vesztő másikhoz, hogy “Na ugye, hogy megmondtam, hogy jó lesz”. Nem mindig hallgatok ám rá, néha benyomom a vészféket, és a sikító hangra hallgatok. Nem tudom, hogy miből maradtam ki eddig emiatt. A sátáni kacajúval eddig nem jártam rosszul. Úgyhogy ájuljon csak el a másik. :)

Ha azt hiszed, hogy attól, hogy a videókban vagy a fotózásokon csodálatosan gyönyörű vagyok, akkor egyrészt köszi, másrészt tudd, hogy az egy fodrász és egy sminkes munkája, (plusz a rossz képeket, amin óriás tokám van és látszik a szemtengelyferdülésem, sosem látod :D), harmadrészt kérlek-kérlek ne szorozd fel, és képzeld azt, hogy MINDIG úgy nézek ki. Newsflash: szőrös a lábam, reggel büdös a szám, 40-es méretű nadrág jön csak fel a hátsómra, de volt az 48-as is, emiatt striáim is vannak. Nem tudom, fogok-e tudni annyit súlyzózni, hogy a bingo wingem eltűnjön a tricepszemről, de nem adom fel és meglátjuk, hátha. Addig is: merek vele integetni, és bikiniben sokkal jobb strandolni, mert gyorsabban szárad, mint az egyrészes fürdőruha. Készült egy kép rólam a nyaraláson, ahogy őrült boldogan rohangálok a tengerparton. Fodrozódik rajta a combom. Akkor és ott nem zavart, itthon már nem szívesen nézem meg. Úgyhogy pontosan ezért minden nap ránézek, és az arcomat figyelem: már volt olyan, hogy nem zavart, tudtam önfeledten mosolyogni, miért ne lehetne megint. Van lábam. Futkostam a tengerparton. Nem dobtak vissza a Greenpeace-esek a vízbe, mikor kifeküdtem a homokba. Nem perelt be a divatrendőrség, hogy hogy van pofám 40-es seggel nem nyakig beöltözni. Minek kell itt nem örülni? De még mindezek ellenére akkor is van, hogy néha becsap a gyomorgörcs, hogy talán mégse kellett volna vizuálisan szennyeznem a strandolókat. Igen, még nekem is vannak ilyen gondolataim. Dolgozom rajta.

Ha azt látod, hogy magabiztos vagyok, ne hidd azt, hogy ez velem született, nincsenek önostorozó gondolataim, és soha nem voltak önértékelési zavaraim. Ez, amit látsz, nem öt perc munkája. Sőt, nincs is kész. Én is tudom magam szar alaknak, haszontalannak, lustának vagy rondának képzelni. Nem az a célom, hogy ez elmúljon (nem tudom, fog-e egyáltalán, hiszen annyi hatás ér, és rosszabb napokon képes vagyok el is hinni, hogy tényleg, milyen alapon érzem jól magam, és különben is, ki vagyok én, hogy jól merjem érezni magam!). Már annak örülök, ha túlnyomó többségben vannak a jó napok, és amikor rossz passzban vagyok, az csak egy kis szürke felhő az égen. Ha vihar lesz belőle, megtanulok vele táncolni, mert rájöttem, hogy küzdeni ellene felesleges. (Olyankor bőgök, tombolok, és kiadom a stresszt – erről is sokszor írtam már.) És nem vagyok mindig magabiztos. Tudok zavarban lenni, leblokkolni, mint bárki más.

Azt se képzeld, hogy engem mindenki szeret, engem sosem bántanak, nem kapok nagyon durva megjegyzéseket, hogy soha nem voltak kemény leckéim az élettől, veszteségeim, kudarcaim, pofáraeséseim. Én is tudok hülye döntéseket hozni, hibázni, meggondolatlan lenni.

Nem azért vagyok jól, mert ezek nem voltak.

Mindezekkel együtt vagyok jól. Ez azoknak rossz hír, akik azzal tologatták eddig a változást, hogy erre úgyis születni kell, vagy hogy meg kell várni, amíg minden rendben lesz, mert a boldogság majd akkor eljön.

Kócos vagyok, fáj a hasam, mocskos a konyha.

Jó itt.

Things I Love Thursday #225

tilt2

sziasztoki-01

Nyaralásból fulladva hazajönni szerencse vagy szerencsétlenség? Nekem szerencse, mert egyrészt tenger mellett asztmásnak lenni a legjobb (illetve asztmásnak lenni tenger mellett a legjobb!), másrészt esélyem se volt itthon fejest ugrani a régi kerékvágásba. Én mondtam, hogy csak lassan, fokozatosan kell visszajönni, hát most volt időm gyakorlatban is alkalmazni újfent. :))

Jó itthon. Van tea, Doctor Who (az utolsó két rész kivételesen annyira jó volt!), Good Wife, puhafülű nyúl, zöldségleves, szelelő orrok (akinek van, becsülje meg!!), alvás, robogóhang, kedves e-mailek, főtt kukorica (és a gondolat, hogy nemsokára lesz sült gesztenye!).

tiltw39-03

tiltw39-02Ez már nem a tenger, hanem a Kopaszi-gát, méghozzá kedden, jó nagy szélben. Vittem az inhalátort a forgatásra. :D

nektek

Fejezd be a mondatot!

amaimondat

Kívülről tudom a szövegét a…

Mi ez? Szerdai traccsparti, hogy feltöltődjünk erővel a hét hátralevő részére, együtt nevessünk, egymást inspiráljuk. Írd meg, hogy hogy fejeznéd be a mondatot! Nyugodtan lehet utána beszélgetni a felmerült témáról.

Jónéhány Sting és George Michael nótának, gyakorlatilag az összes Rapülők és számos Jazz+Az dalnak, több jelenetnek az Oscar magyar szinkronjából és a Macskafogóból.

Októberi Kalauz – Okostelefont csak okosan

eva2014okt

Új hónap, új Éva magazin, új Kalauz! A friss (& ismét címlapos!!) cikkemben praktikus okostelefonos appokról (időgazdálkodás, életmódváltás, szórakozás, fotózás, fájlcsere) és adatvédelmi, biztonsági tippekről írok, hogy semmi ne kerüljön idegen kezekbe. Már kapható az újságárusoknál!

Inspiráció hétfőre

meginthetfouj-w39

Na szép jó napot! :) Hazaértünk, miről maradtunk le? Én annyiról tudok beszámolni, hogy a héten a hírlevelesek bandája átlépte a 10 000 főt, úgyhogy most már egy egész Csornányi társaság olvassa az őszi e-magazinomat. :)) Püspökladány (15 ezer) becélozva, a módszerek rugalmasak. :D Jó hétfőt mindenkinek!

Képek: stílus/uzsonna, vacsora.