Állatok
Gyors lábkötési technika állatoknak
2011. júl 21.
Fogalmam sincs, hogy ez mennyire lesz hasznosítható Nektek, de gondoltam, megosztom a módszert, mert nagyon örültem, mikor eszembe jutott, hogy így is lehetne, és egy csomó időt és nyűgot spóroltunk meg magunknak… Na de kezdem az elején.
Áfonya (ő az) néhány héten belül betölti a 7. életévét, ami egy nyuszinál már az “öregedő” kategóriába tartozik. És mint az öregeknél általában lenni szokott, már nem úgy működik a szervezete, mint bohó ifjonc korában. Sajnos mindkét tappancsán fekélyes seb keletkezett (az immunrendszer gyengülése miatt). A belső immunerősítésen kívül külsőleg is kezelni kell a sebeket, és hogy ne nyalhassa le a gyógyító krémet, be kell kötözni a lábait. Ez alapból nem egy könnyű feladat rúgni nagyon szerető állatka esetén, ami viszont megnehezítette a dolgot, hogy – nem mondok meglepő tényt – a lába szőrös. Az állatorvosnál csak a seb fölé raktak steril mull lapot illetve pici golyóbis vattát, hogy puha legyen és tudjon járni, aztán a sebtapasszal szépen körbetekerték az egészet. Másnap lábanként 15 perc volt, mire szőröstül le tudtam vágni róla a ragacsos kötést… Tekintve, hogy hetekig fog tartani ez az ápolás, és az első időszakban naponta kell cserélni a kötést, azonnal elkezdtem járatni az agyam valami kíméletesebb megoldáson, mert időben is kínzás a nyuszinak, hogy ennyi ideig le kell fognunk, és nem tudom a végtelenségig se vágni a szőrét, egyszer csak el fog fogyni, ami meg nem lenne túl jó. Sajnos letépni nem lehetett, mert az nagyon húzta a szőrét, szinte “gyantázta”, rugdosott tőle és fájt neki. Először azt próbáltam ki, hogy a lábfejére is teszek egy mull lapot, és úgy tekerem át a sebtapaszt, de az se volt tökéletes, elcsúszott, oldalt attól még beleragadt, stb. Aztán egyszer csak jött az isteni szikra, és elkészítettem a következő megoldást:
Vasárnap reggeli videó
2010. okt 3.
Ikea. Pasik. Kutyák. Mindez együtt. Ugye, hogy nem lehet rossz? :) Ráadásul jótékony célokat támogat – menhelyes kutyusoknak megy a bevétel. Nézzétek meg! (Van egy meglepetés vendég is, ki veszi észre?)
Áfonya
2009. szept 10.
Közkívánatra. :) 5 éves, oroszánfejű-kosorrú baknyuszi, a szemünk fénye. Petrezselymet az öltözőbe.

Ölben pihen.

Fetreng (napjában 12 órát).

Alszik.

Álmos tekintet.

“Tiszta a hűtőd?!”
Elmélkedés: Nyúlpörkölt
2008. márc 20.
Mióta – hogy így fogalmazzak – nyúl van az életemben, vagyis idestova 5 éve folyamatosan és még előtte is 3 évig, szóval azóta egyesek – hogy stílszerű maradjak – ettek a tréfarépából, és nyulas poénokkal bombáznak. Ilyennel, hogy “na, aztán mikor kerül az asztalra?” Haha. Vagy: “Én is szeretem a nyulat… jól átsütve!”. Haha. Meg: “Hogy eszem a kis szívét… párolt káposztával!” Bruhaha. Komolyan, elsőre sem volt vicces, nyolcvanadjára meg már marhára nem az. Mindenki azt hiszi, hogy rohadtul eredeti és ő mondja először, hát nem. Bunkó, pitiáner dolog ilyen “vicceket” mondani. Azelőtt sem ettem nyúlhúst, hogy vegetariánus lettem volna, akkor is ugyanennyire felháborított. Elhiszem, hogy vannak emberek, akik ebben az értelmes, évekig szeretetet adó szőrmókban a 2 órára jóllakottságot adó vacsorát látják, de miért hiszik azt, hogy “vicces”, ha ezt az orrunk alá dörgölik? Ha durva akarok lenni, ez olyan, mintha valaki mutogatná a gyerekei fotóit, és egy pedofil azzal “viccelődne”, hogy “milyen aranyos, de megd*gnám”. Na, tudnál rajta röhögni? Haha.
Szóval kérlek, ha valaha is megfordult a fejedben, hogy nyúltulajdonosoknak elsüsd a pörköltös poénokat, ne tedd. Ha pedig nyúltulajdonos vagy, és már unod a faragatlan poénokat, igenis szólj rá az illetőre, hogy ez abszolút nem vicces ám. Hátha magától nem fordult meg a fejében…
Ne vegyél nyuszit húsvétra!
2008. márc 19.
A nyuszi egy bűbájos, szeretnivaló, tüneményes háziállat. Rágcsálónak tűnik, de valójában a nyúlalakúak családjába tartozik; nem hasonlít sem a tengerimalacra, sem a hörcsögre; értelmes, akár egy kutya vagy egy macska. 6-10 évig él, hűséges társ, aki nem szereti, ha a közelgő “ünnep” kapcsán két hétig ő a sztár, aztán az utcán végzi… Fazékban nem végezheti, mivel törpenyúl, nem ennivaló (csakis átvitt értelemben). Aki nem az utcára rakja ki megunt nyusziját, hogy az autók alatt vagy kutyák fogai között végezze, az beviszi az állatkertbe, ahol a gyereknek az van mondva, hogy ott boldog lesz a nyúl a sok nyúltársával, az igazság azonban az, hogy ez az intelligens, végtelenül okos állat kígyó- illetve tigriskajaként végzi. Akarjuk ezt? NEM! Csak az vegyen nyulat, aki kész az elkötelezettségre! Úgy vegyél nyulat, mintha macskát vennél. A nyúl nem egy ostoba plüssállat, ingerszegény környezetben ugyanolyan boldogtalan, mint más elhanyagolt állat. Nem olyan lökött, mint egy hörcsög, aki elvan azzal, hogy naphosszat lohol a mókuskerékben: a nyúlnak RÁD van szüksége, Veled kommunikál, Téged követ a lakásban, fut, bújik, nem lehet bezárni egy kis lyukba, aztán elvárni, hogy jól érezze magát!
Ha nincs nyuszid, a nyusziknak akkor is tudsz segíteni! Nyomtasd ki a nyusziprospektust (alább), melyet a Törpenyúl Klub állított össze, és vidd le a közeli állatkereskedésekbe, ahol nyuszit árulnak! Annyit nyomtass, amennyi nyuszi a boltban van, és mondd meg az eladónak, hogy ez a Törpenyúl Klub ingyenes, nyúltartási és egészségügyi tájékoztatója, legyen szíves adni egyet mindenkinek, aki vesz egy nyuszit, hogy nehogy szomorúság legyen abból, hogy nem bánnak rendesen a nyuszival. A prospektus alap információkat tartalmaz a nyuszi tartásáról, etetéséről, viselkedéséről, nagyon fontos lehet tehát egy új tulajdonos számára.
Van egy aranyos diavetítés is, amit az Állatkerti Alapítvány készített arról, hogy inkább fogadj örökbe az állatkertből nyulat, de ne vegyél a boltból. Az örökbefogadás abból áll, hogy jelképes összegért készül egy kép a nyúlról meg a
gyerekről, a nyúl aztán ott marad az állatkertben, és a gyerek lesz az örökbefogadó “szülője”, később pedig ha elmegyünk az állatkertbe, meg lehet látogatni. Engem ez csak azért aggaszt, mert a honlapon azt írják, hogy az örökbefogadott nyuszit június végéig meg lehet látogatni… Kérdezem én, miért, utána már megette valamelyik nagyvad? :( A képek miatt mindenesetre érdemes megnézni a .pps-t, mert ilyen cukik tudnak lenni a nyulak.
A segítséget Áfonya társai nevében is köszönöm. ♥






Szeretnéd minden nap e-mailen is megkapni az új bejegyzések összefoglalóját?

