Advent 2 – A program: Képeslapírás

kepeslap

Amennyire tizenöt éve még azon ujjongtunk, ha kaptunk egy e-mailt, most az megy eseményszámba, ha postán érkezik valami, ami nem szórólap, számla, vagy ingyenes újság. A karácsony jó alkalom feltámasztani a képeslapküldés szokását — akár még olyanok számára is, akikkel amúgy is találkoztok az ünnepek alatt. A meglepetés borítékolható — szó szerint! ;) A lapok írása is legyen esemény: mindenki diktáljon vagy írjon rá egy-egy sort, írja alá az egész család. A képeslapot is közösen válasszátok ki, de saját fotótokból is rögtönözhettek egyet. Készítettem egy 9×13 centis sablont, ha ezt a standard méretű előhívott fotó hátuljára ragasztjátok, fel is lehet adni postán. De ha kartonlapra nyomtatjátok, a túloldalára lehet rajzolni, írni bármit. Gyerekekkel talán ez a legjobb megoldás — igazán egyedi és megismételhetetlen képeslapok születnek majd. :)

kepeslapthumb
 
Ha tetszik, és szeretnéd megosztani másokkal, kérlek csak a bejegyzésre mutató linket tedd ki a saját honlapodra! Köszönöm szépen! Kereskedelmi forgalomba nem hozható. ©2013 Farkas Lívia. Minden jog fenntartva!

A többi ingyenesen letölthető anyagomat itt találjátok.

Csináld magad! Otthoni poncsó

poncso1Szeretem a “beépített takarót”: ez az, amikor úgy bebugyolálom magam a pokrócba, hogy mikor áthuppanok a székből a kanapéra, ahogy matracot érek, már be is vagyok takarva. (Néha javít a hangulaton, ha odaúton batmant játszom, amíg suhan mögöttem a takaró.) Nem tudok fázni. Mármint képes vagyok rá, de nem tudom elviselni — se aludni, se dolgozni nem tudok úgy, ha valamim kilóg. Jól bebugyolálva a 7 decis teásbögrémmel — ez az ideális állapot, akár olvasásról, akár írásról van szó. És még a fűtésszámlán is tudok egy kicsit spórolni, ha nem gatyarohasztó a hőfok. :) Ebben segít az új s.k. poncsóm.

A nagymamámmal az apró műanyag babáknak Negro-papírból készítettünk ruhát. Tök egyszerű volt: négybe hajtottuk őket, középen pedig kicsíptünk egy részt a csücsöknél, hogy beleférjen a baba feje. Ez jutott eszembe, amikor a poncsómat csináltam, ugyanis pont így készült. Az ötlet nem a cukorpapíros időkből származik (el is felejtettem egészen mostanáig), hanem az IKEÁból. Van egy olyan rész az üzletben, amikor megmutatják, hogy boltok kirakatában is milyen jól használhatók a polcrendszerek, és egy pici butikot berendeztek. A fogasokon csodaszép poncsók lógtak, persze, rögtön őket szúrtam ki először, hogy vajon hol vehették őket. Megörültem, mikor rájöttem a trükkre: lyukat vágtak a termovelúr takaróik közepébe, és azt húzták a vállfára. Ennyi. A termovelúr anyagot nem kell szegni, könnyen tisztítható (40°C-on mosógépben mosható), gyorsan szárad. Ideális alapanyag egy otthoni poncsóhoz. Méterben is lehet kapni, ha emellett döntötök, akkor egy 130×170 cm-es felel meg pont akkorának, mint az IKEÁs takaró, de gyerekeknek nyilván elég kisebb is. Ez a méret nekem kb. térdig ér, tehát a vesém garantáltan nincs kinn. Én megvettem a takarót, mert helyes cakkos az alja, de persze azt is lehet kézzel abszolválni. :) Egy egyszerű ollóval készítettem a nyakkivágást: 1 nagyarasznyi átmérőjű kör kell körülbelül, ez pont akkora, mint a kistányérom, ezt használtam poncso2sablonnak. Nem akartam teljesen szabályos kört, így kicsit V-sítettem, és végül nem is vágtam teljesen ki a kört, félkör (illetve háromszög) lett belőle. Próbálgattam, hogy átfér-e már rajta a fejem, és átfért, úgyhogy így maradt. :) (Életem kudarca volt egyébként, amikor egyszer egy garbó FEJBEN volt kicsi, és a nyaka a homlokomnál elakadt. :D)

Nem haute couture, és nem is ígérem, hogy az utcára megyek benne valaha — itthoni kuckózáshoz viszont imádom, és olcsóbb volt, mint egy Snuggie. :D (Ráadásul annál szerintem még csinosabb is.)

Advent 1 – A program: Karácsonyi bingó

karacsonyibingo
 
 
Ha tetszik, és szeretnéd megosztani másokkal, kérlek csak a bejegyzésre mutató linket tedd ki a saját honlapodra! Köszönöm szépen! Kereskedelmi forgalomba nem hozható. Ötlet és kivitelezés ©2013 Farkas Lívia. Minden jog fenntartva!

A többi ingyenesen letölthető anyagomat itt találjátok.

Indítsuk az első decemberi napot valami ismerőssel — tavaszra már készítettem készülődős bingót, íme a karácsonyi/téli verziója! :) Nyomtass egyet, tedd a tárcádba, és úton-útfélen kipipálhatod, ha láttál róla valamit. Többen is játszhatjátok egyszerre a családban, sőt, egy kitöltetlen verziót is csatoltam. Ebbe beírhatjátok a saját téli szokásaitokat, vagy a top 16 családi karácsonyi programokat a múltkori összegzésből, és a lapon tudjátok vezetni, hogy mi az, amit már megvalósítottatok.

December Napjai album – minden napra egy emlék

scrapbook1

November közepén a nemzetközi scrapbook-sztár, Anna-Maria Wolniak tartott workshopot Budapesten, és amint láttam, hogy mit fogunk elkészíteni, tudtam, hogy ott kell lennem. :) A December Daily albumok általában 25 naposak, és elsejétől egészen Karácsonyig szépen kidíszítve lehet bennük vezetni a készülődés pillanatait — fotókkal, emlékekkel, jegyzetekkel. Anna-Maria a kevert technikák mestere, nagyon jól át tudta adni a lelkesedését — a magyarázatoknál a szervező, a Scrapbook.hu tulajdonosa, Budaházi Brigitta is rengeteget segített, aki Anna-Mariához hasonlóan scrapbook veterán. Az elején fokozottan, aztán egyre kevésbé voltam elveszve a sokféle kütyü, vágó- és festőalkalmatosságok között, de amint belőttem magamnak az irányt, már könnyebb volt kiszűrni, hogy nekem mire is van szükségem, mi az, amit meg kell tanulnom ahhoz, hogy a saját albumom jó legyen. Minden résztvevő egy csodaszép csomagból dolgozott, ebből készült el Anna-Maria mintaalbuma is. Elsősorban a Studio Calico / October Afternoon készletekből voltak benne papírok, címkék, betűmatricák, apró, díszes kiegészítők, karácsonyi képeslapok… Már nézegetni is jó volt őket! Ollót, festéket és egyebet nekünk kellett vinni, én vittem magammal a norvégmintás dekortapaszomat is (ez most a kedvencem).

Először kartonlapokból és díszes scrapbook-papírból elkészítettük a külső borítót, majd a belsőket kilyukasztva rögzítettük a borítóhoz. Eredetileg pékzsineggel kötöztük oda őket, de aztán becsapott az isteni szikra, hogy milton-kapoccsal (jancsiszeg) még tisztábban lehet rögzíteni, úgyhogy végül ezt a módszert választottam. Hogy ne látszódjon a kartonpapír, alul-felül dekortapasszal borítottam be a borító élét. A borítóra a betűmatricákból kiírtam, hogy 2013 december, és középre egy piros pötty került, 3D-ragasztóval kimagasítva.

Anna-Maria a letterpress technikát is megmutatta, ezzel is díszítettünk egy-egy oldalt. A mintára felvitt speciális festéket egy leginkább mángorlóhoz hasonló gépen préseljük át párszor, ekkor a lapra nem csak a minta nyomat kerül, hanem kicsit be is nyomja a lapot. Ez került nekem december 25-éhez, jó alap lesz az akkori emlékeknek. :) Egy másik oldalra pedig speciális, festékcsepegtetős technikát is kipróbáltunk.

scrapbook2

Másban is onállósítottam magam: nem 24, hanem 28 oldalas füzetet készítettem, hogy tényleg a teljes december beleférjen, hiszen a lényeg 25-én kezdődik. Családlátogatás, ajándékozás, finom ételek… ezeket is meg kell örökítenem. :) A belső borító utolsó lapjára pedig felfér majd pár sor az utolsó három napról és a szilveszteri programokról is.  [Tovább...]

Csináld magad! Poharas adventi “koszorú”

aksor

Idén újítottam az adventi koszorún — a koncepció maradt: négy gyertya, kicsit kidekorálva –, de lecseréltem a tömbgyertyákat és egyszerűsítettem a formátumot. Minden évben ugyanis rajtam maradt egy halom összeviaszozott fenyőág, koszorúalap, meg gyertyacsonk, amiket persze össze lehetne olvasztani, de odáig soha nem jutottam el. És folytak mindenhova (leggyakrabban végig a pianínó hátán, mert nálunk a teteje a koszorú hivatalos helye), amitől kivoltam. És nem lehetett egyszerre túl sokáig égetni, őket, hiszen elfogytak volna 24-éig, az meg hogy néz ki, hogy kicserélem, és a végére az egyes nagyobb lesz, mint a négyes. (Ne kérdezzétek, miért, nekem ez a heppem, hogy az első legyen a legkisebb 24-ére. :D Ahhoz viszont be kell osztani, hogy mikor mennyit éghet a gyertya, hogy “kitartson”, tehát az esték nagy részében nem világíthat, vagy nem sokáig.)

ak-kellekekSzóval idén mécseses adventi koszorúm van, ami azért jó, mert a tartó a díszes, és annyiszor cserélem a teamécsest, ahányszor csak úri kedvem tartja (sokszor). A díszítés pedig négy pohárkára került — ők eredetileg mustárt tartalmaztak. :) Jó bármilyen kicsi befőttesüveg vagy átlátszó mécsestartó is, csak bírja a hőt. A matricázásnál azt kell figyelembe venni, hogy ha nem párhuzamos a faluk, nem lesz egyenes a dekortapasz.

A pohárkáimat elmostam, hogy zsírmentesek legyenek. Ezután egy számos dekortapasszal körbetekertem őket úgy, hogy mindegyiknél látszódjon a saját sorszáma. A talpán levő csíkot egységesítettem egy piros, pöttyös dekortapasszal, mert amúgy különböző színűek. A talpra kötöttem egy-egy masnit pékzsinegből. Hogy még hangsúlyosabb legyen a szám, vignettákat ragasztottam a sorszám tetejére, ráadásul egyre nagyobbakat, a négyes már teljesen be van zsongva, hogy mindjárt Karácsony. :)) Ezekre számmatricákat tettem. A számos csíkkal olyan, mintha “ketyegne” a sor, egyre közelebb kerülünk a négyeshez. Csíny letudva!

Felhasznált eszközök: számos dekortapasz, pöttyös dekortapasz, pékzsineg - Dekorellashop; vignetta, kék számok - October Afternoon.