Otthon

Csinosítjuk, rendben tartjunk, belakjuk, magunkévá teszünk, haza megyünk.

nyuszo3

Nyúlnapló #3

Eltelt egy újabb hónap. Gomez 4,5 hónapos, 3 hónapja van velünk, és a legfontosabb hír, hogy végre dumál! Megkapta az első oltást (hónap végén visszük az ismétlésre), ami azt jelenti, hogy most már az egész lakásban szabadon mászkálhat, mert a cipőről behozott cuccok már nem veszélyesek rá. Ennek következtében még jobban átváltott követős kiskutya üzemmódba, szépen elkísér mindenhova — vécére, kezet mosni, aztán vissza… :)) Abszolút falkaként vagyunk kezelve, hiába mehet már bárhová, mindig ott van, ahol mi. Néha elugrál megnézni, hogy minden rendben van-e az ágy alatt a hálóban, aztán jön is vissza. A konyhában “szólt hozzám” először, mikor kimentem teát főzni, hallottam, hogy jön utánam, és dünnyögött kettőt, mikor beért az ajtón, én meg reflexből, hátra se nézve visszaköszöntem neki, mire leesett, hogy basszus, ez a nyúl még sosem köszönt. :D Azóta már udvarlással és körbefutással megspékelt folyamatos dumaparti volt, és ő is úgy csinálja, mint Áfonya anno, hogy ha elmegy a szobából, vagy megérkezik, vagy alvás után ébredve regisztrálja, hogy itt vagyunk, akkor egy “Mmm-mm” keretében üdvözöl. ♥

A kanapéra járás maradt, sőt, ha valamelyikünk ott ül, akkor elkerülhetetlen, hogy csatlakozzon. A laryngitisem miatt (már múlik, kopp-kopp) több napot töltöttem ott takaróba bugyolálva, laptoppal, hát végig asszisztálta az egészet. Ami viszont teljesen új, hogy el is dobja magát a kanapén — Áfonyát hidegen hagyta az egész téma, de Gomez volt, hogy akkor is felment, amikor ott se voltunk, és szunyókált egyet. Ha a feje fölé teszem a kezem, automatikusan lefekszik és vakartatja magát — sokáig elvagyunk így, amíg meg nem unja, vagy el nem zsibbad a kezem. Laptopozni persze nehézkes így, de kit érdekel! A fenti képen láthatjátok, hogy ez a gyakorlatban hogy nézett ki, és azt is, hogy mennyire glamúros az élet. :D

A vedlés nagy részén túl van, a hátán a folyamatosan világosodó szőr már összefüggő lett. Fésülgettem a Furminatorral, és döbbenetes volt, hogy élvezte, sőt, kocogtatta is hozzá a fogát (a nyuszik így doromboltak). Tegnap este valamit hallhatott, felpattant mellőlünk, és elkezdett toppantani a kanapén, hogy elijessze a “betolakodót”. Annyira édes volt, Áfonyát soha, soha nem hallottuk toppantani, teljesen meghatódtam, hogy Gomez teljesen védelmi szerepbe került, leugrott a kanapéról, és megkereste, hogy mi van. Nagyon erős hang egyébként ez a toppantás, először azt hittem, hogy eltörött hirtelen a kanapé rugója, vagy valami, annyira hangos volt — fene gondolná, hogy egy egy kilós gombóc is ennyire erős.

Iszonyúan boldog vagyok, nagyon jól megy a kamaszkor: nem lett agresszív, nem spriccel, és nem kamatyol. Aktív, pörög, de soha nem erőszakos, nem harap (a doktornőbe egy kicsit belecsípett, amikor nagyon nem tetszett neki, hogy le van fogva, de az se volt igazi erős harapás, csak jelezte, hogy “ez nem tetszik”). Nem rombolós nyúl, a drótokat persze el kell előle pakolni, de ez nem újdonság… a nyúl rendre tanít. :)) Nagyon tetszettek neki az újságokat tartó mappák (érdekes módon az újságok nem!),  volt néhány, amelyiket elkezdte cincálni, úgyhogy azokat arrébb raktam, illetve apu épített szép fehér válaszfalakat az Expedit kockáiba, szval most teljesen hozzáférhetetlenek (persze csak neki, nekünk nem), és jól is néznek ki — vettünk két Expedites ajtós kiegészítőt is. Egy mappát elölhagytam neki játszani, most néha azt tépi, ha olyanja van, ha majd tönkremegy, akkor megkapja a többi megkezdettet szép sorban. :)

A következő programpont hónap végén az oltás ismétlése, aztán onnantól fél évente kell kapnia élete végéig. A foga rendben van, egészségileg tökéletes, minden rendben van vele. Még 8 hónapos koráig fog nőni, bár már most egészen korrekt mérete van, hiszen mini, nem lesz 2 kilós törpenyúl belőle. Egyre inkább hasonlít a szüleire, főleg az apukájára, amikor pózol. A menü továbbra is ugyanaz, pici speciális törpenyúltáp, és sok-sok-sok-sok-sok széna. Két apró karika fehérrépát kapott eddig, tetszett neki. :)

Nagyon-nagyon szeretjük, boldogok vagyunk, hogy velünk van, és a bújások, udvarlások, követések és dumálások alapján ő is élvezi. :)

Leendő gazdiknak

Tudom, hogy ezek a bejegyzések azt mutatják, hogy mennyire cukimukik meg jófejek ezek a nyulak, és most húsvétkor egy csomó csábító ajánlat is lesz majd az állatkereskedésekben, sőt, virágboltokban (!) és egyéb helyeken összetömörített, bizonytalan eredetű apró nyuszik képében. Nehéz ellenállni, de arra kérek mindenkit, hogy gondoljátok meg! Ha szeretnétek egy nyúlbarátot, az felelős döntés kell, hogy legyen. Csakis megbízható helyről vegyetek nyuszit, mert nagyon-nagyon sok baj származhat abból, ha bizonytalan helyről érkezik, beteges, túl korán lett elválasztva az anyjától, ismeretlenek a felmenői… a nyuszi is szenvedni fog, ti is, és lehet, hogy fillérekért megkapható a kereskedésben, de bőven “behozza az árát”, ha utána a betegségei miatt folyamatosan orvoshoz kell vele rohangálni, ami nem két forint, és nem két perc.

Ha komolyan akartok nyuszit, inkább várjátok meg a húsvét utáni időszakot — a felelős tenyésztők ilyenkor direkt nem is adnak oda kisnyuszikat, hogy biztos jó gazdijaik legyenek, ne csak húsvéti dekorációnak szánják őket. A nyúl nem játék, és más állat sem. Odafigyelés, türelem és sok szeretet kell hozzájuk. A nyuszik nevében is köszönöm!