Túlélőcsomag hidegre

telitulelo

Aki gyalogosan / tömegközlekedéssel vág neki a mostani időnek, tudja, hogy nem kellenek mínuszok ahhoz, hogy teljesen átfagyjon. A hőséges túlélőcsomag párját így, közel hét év különbséggel ezennel megnyitom. :)) A réteges öltözködésről itt írtam korábban, most elsősorban a “mi legyen a táskában” szempont szerint írtam össze a listámat.

Melegítők

  • váltózokni – akár plusz rétegnek, akár cserére, ha átázna az, ami rajtad van
  • innivaló – termoszban tea, vagy flakonban víz, télen is kell hidratálni!
  • meleg sapka – ami a fület is védi (ha nagyon fázós a füled, vegyél alá kiegészítőnek egy fülvédőt); nagyméretű fülhallgató is elláthatja ezt a szerepet, de azzal inkább óvatosan, mert a zene miatt balesetveszéles, ha nem hallod a forgalmat (ami a korán sötétedős téli délutánokon különösen fontos)
  • nagy sál – szükség esetén az arcod elé tekerheted, hogy védjen
  • kesztyű – ha ujj nélkülit hordasz (okostelefonozáshoz nagyon hasznos!), tegyél a táskádba egy vékony ötujjasat, amit alá tudsz venni, ha elgémberednének az ujjaid. Ha hógolyózni szándékozol, legyen vízálló. :)
  • cukorka – lehet gyömbéres vagy esetleg torokfertőtlenítős; nyavalyák ellen. Ha épp dugulós az orrod, lehet nálad nátika (mini inhalátor).
  • aprópénz – teára, levesre
  • zsebmelegítő – hosszú utakra: vagy a rizses, otthon mikrózott verzió, vagy a “félbetöröm és meleg lesz” zselés opció
  • láthatósági jelzés – kitűző, fityegő a táskádon; a már emlegetett korán sötétedés miatt. Ettől ugyan melegebb nem lesz, de biztonságosabb.

telitulelo2

Pipere cuccok

Minden hidratáló (szőlőzsír, krém, stb.) legyen tubusos, mert menet közben a tégelyest összetaperolni BKV-s kézzel nem túl higiénikus, és a kesztyűt sem kell levenni a használatukhoz. :) Amit magaddal pakolhatsz:

  • intenzív hidratáló ajakápoló – kicserepesedett ajkak ellen; válassz olyat, ami nem színezett, hanem teljesen natúr, és kenheted az orrod köré is, ha épp gyötör a nátha és kipirosodott/kiszáradt az orrod alatt
  • kézkrém – a hidegben nagyon szükség lehet rá, ha érzékeny a bőröd. Ha univerzális balzsamot választasz (kakaóvajasat vagy argánolajasat), az arcodra is kenhetsz belőle, de ezt még indulás előtt is intézheted.
  • papír zsebkendő – ha nem vagy náthás, a hidegtől akkor is elkezdhet folyni az orrod
  • kézfertőtlenítő – ez télen, nyáron jól jön, ha nem tudsz kezet mosni (bár a kesztyű valamennyire véd ilyenkor)

Ti mit tartotok magatoknál fagyos idő esetén?

Rajzfilm stílusikonok: Balu kapitány

balukapitany

Bom-bom-bom… Újabb fülberagadós Disney mesedélután! Balu, Kit, Rebecca, Lajcsi, Sir Kán és Don Kartács kényelmes, átmeneti ruhákat illusztrálnak – amikor már nem kell feltétlenül hótaposó, de azért egy kabát és sapka/sál nem árt. Balunak egy irtó aranyos, belül virágmintás bakancsot választottam, és a repülőgépes medál se semmi. :) Kit melegítős-tornacipős verziója simán megállja a helyét a nem kiöltözős napokon. Rebecca üzletasszonycuccát feldobják a vidám színek – meg a medvés medál. :) Lajcsi a hawaii-mintás póló helyett virágmintás felsőt és sálat kapott, a kockás nadrág és a majmócos gyűrű a kedvencem. Sir Kán blézeres-farmeres bokacsizmás nagytigris lett, hozzá illő fülbevalókkal. Don Kartács… nos, ez a szett jöhet így, ahogy van! :)

#hovarepülamasinavezetiamedve

Képeslapok Görögországból – Nyáridéző fényképalbum

sziasztoki-01

A mai nap éppen megfelelő arra, hogy nyaralós képeket rendezgessek. Mínusz-sokban kell tengerpartos képeket nézegetni, nem? :) Na, szóval ez a “nagyjából háromévente esedékes nyaralásunk” 2014-es kiadása, számszerűleg a harmadik utunk Görögországba, azon belül is (szintén harmadjára) Sartiba. Egy dolog viszont változott, mert az első két alkalomhoz képest nem derékkinyíró huszonplusz órás buszúttal, hanem repülővel mentünk (Budapest-Thessaloniki, aztán onnan kocsival), ami jelentősen növelte az életkedvünket. Egészen szürreális, amikor reggel hatkor még a szürke Budapesten vagy, az ebédet meg már homokba dugott lábbal fogyasztod. (És fordítva is: Budapesten a késői estebédhez fogyasztott zsemlédet még reggel vetted a tengerparti pékségben.)

sarti-12

Fel…

sarti-13

Még feljebb…

sarti-14

Tényleg mindig kék.

sarti-00

Bumm, tengerparti omlett.

A mi nyaralós stílusunk (ha lehet ilyenről beszélni évi átlag < 1 nyaralás esetén; rajta vagyunk az arány javításán!) valahol félúton van a “kifekszünk a partra és nem csinálunk semmit” meg a “járjuk a várost és mindenhova bemegyünk” között. Sartiban a következőket csináltuk: motoroztunk, sétáltunk, motoroztunk, tengerben úsztunk / búvárkodtunk, motoroztunk, ráérősen reggeliztünk, jógáztunk, délután szunyókáltunk, és amikor volt idő, motoroztunk. (Gyakorlatilag minden alkalmat megragadtunk, ha motorra lehetett ülni, a két sarokra levő boltokba is robogtunk, kézben szatyorral. Itthon is el tudnám képzelni, ahogy Vespázunk a Vámház körútra, de ebben a forgalomban inkább nem kockáztatjuk. De akárhányszor motorbőgést hallunk az utcáról — általában pizzafutárok –, megjegyezzük magunknak.)

sarti-motoroki-01

sarti-motoroki-02

Két járgányunk volt, az első nap egy fehér, a többin meg egy piros. Mindenki megnyugtatására: a bal oldali fotón csak a kép kedvéért nincs rajtunk sisak (meg azért látszik, hogy le is van állítva mindkét motor :D), egyébként mindig rajtunk volt. A hajat gajra vágja, de hát nem szépségversenyre mentem, hanem nyaralni, na. És fő a biztonság. Az idő motorozáshoz tökéletes volt – utószezonban már nem lehet folyton pancsolni, de háromszor azért sikerült.

Nem sok koherencia lesz a képek között, inkább csak afféle szemelvények, képeslapok, néha feliratozva. Nekem egy kis emlékezés, Nektek pedig, remélem, egy kis hétköznapokból kizökkentés, és esetleg kedvcsináló. :)

[Tovább…]

Gyógyszerész vagyok – Szeretem a munkám #57

gyogyszerZsófi 24 éves, és egy pécsi gyógyszertárban gyógyszerészként dolgozik. Elmeséli, mivel telik egy napja, hogyan vezetett az útja a gyógyszerészetig, és hogy a közhiedelemmel ellentétben legfeljebb milyen extra juttatások járnak egy gyógyszerésznek (spoiler: pogácsa). :)

Ha olyan munkád van, ami átlagos, különleges, szokatlan, félreismert, népszerű vagy nem túl kedvelt, de függetlenül ettől te imádod és megtaláltad magad benne, és szívesen elmondanád másoknak is, hogy miért, írj! Részletek a felhívásban.

- Miből áll a munkád?
Gyógyszertári gyógyszerészként beosztástól függően irányítjuk a patika mindennapi életét. Kinyitunk, árut veszünk át, papírmunkával bíbelődünk, kiszolgáljuk a betegeket (fun fact: ezt expediálásnak hívják szakszóval. És ha már itt tartunk, nálunk nincs pult, tára van), magisztrális gyógyszereket készítünk a laborban, rendszerezzük a raktárat, stb. Fontos, hogy mindennek legyen helye, hogy gyorsan és könnyen megtaláljuk, ami kell, a tisztaság pedig elengedhetetlen.

- Milyen képzés kellett ahhoz, hogy ezzel foglalkozhass?
Mivel én a PTE-n tanultam, az Általános Orvostudományi Kar Gyógyszerész szakot kellett elvégeznem (máshol már külön kar). Ez egy osztatlan, öt éves képzés. Mivel sok területen végezhet munkát egy gyógyszerész, az évek során kialakul benne, hogy mivel foglalkozna szívesen. Addig viszont nem árt jóban lenni a kémiával. :)

- Mi a legnagyobb félreértés a munkáddal kapcsolatban?
Első körben az, hogy gyógyszerész csak a gyógyszertárban létezhet. Számtalan területen lehet elhelyezkedni, abszolút különböző munkaköröket betöltve. Lehetünk például toxikológusok egy laborban, minőségbiztosítók egy gyógyszergyárban, felügyelők egy humán vizsgálatokat folytató kórházban, értékesítők, tisztigyógyszerészek, tanárok, kutatók, elhelyezkedhetünk az állami szférában, stb. stb.
A másik leggyakoribb tévedés, hogy ha gyógyszertárban dolgozunk, gyakorlatilag pultosok vagyunk. Ezt nem is szeretném kommentálni, mert csak felhúzom magam. :)
Ja, és hát a legszebb ugye az, hogy mi mind a csúnya gonosz gyógyszergyárak gazdag kisördögei vagyunk, akik csak ki akarják zsákmányolni az embereket.

- Mikor érezted úgy megtaláltad a helyed ebben a szakmában?
Tulajdonképpen az egyetemi jelentkezések előtt fél évvel jöttem rá, hogy létezik ilyen, hogy valaki gyógyszerésznek tanul, előtte mindig vegyész akartam lenni. Soha nem bántam meg, hogy gyógyszerésznek tanultam, az egyik legjobb döntésem volt, és ezt az egyetem alatt végig szilárdan hittem, és hiszem most is.

[Tovább…]

Advent 3 – Színes karácsonyfák

karacsonyhaz01 karacsonyhaz02 karacsonyhaz04

Mi egészen civilizált módon néha elraboljuk egymást. Az úgy néz ki, hogy előre (hetekkel előre!) bejelentjük, hogy tervezünk egy rablást, és megbeszélünk egy időpontot, ami mindkettőnknek jó. Aki rabol, az szervez; aki rablódik, az arra a napra nem tervez semmit. Maga a rablás lehet nagyon rövid és egyszerű is (“elviszlek ebédelni, és nem mondom meg, hová”), vagy akár hosszabb, egész napos. Ez hollywoodi esetben úgy néz ki, hogy “csomagolj három napra, meleg időre való ruhát”, aztán reptér, és csak a kapunál derül ki, hogy hova megyünk. Realistább esetben meg úgy, hogy kézen fogom, metróra ülünk, direkt átülök egy másik székbe egy megállónál, hogy azt higgye, hogy átszállunk a négyes metróra, de mégsem, aztán törheti a fejét, hogy hova megyünk, végül kikötünk az Örsön, és még mindig nem tudja, hogy merre, hiszen “onnan sok busz indul” (a móka fele, hogy fennhangon tippelget, én meg somolygok). Mikor HÉV jegyet veszünk, akkor azért már sejti, hogy a tíz évvel ezelőtti karácsonyi kiruccanásunkat ismételjük Gödöllőre. Az első Budapesten töltött Karácsonyom volt 2004-ben, még nem éltünk együtt, diákbérletünk volt, cuki kis egyetemisták voltunk. A napi program úgy nézett ki, hogy kastély, aztán “balra hátra az a karácsonyos ház”, aztán vacsora egy helyi étteremben. A reprodukálás nagyon jól sikerült, a rablás meg annyira jól, hogy még magamat is sikerült meglepni, pedig én raboltam! :D

karacsonyhaz05 karacsonyhaz06 karacsonyhaz07

Mire kiértünk, öt perce bezárt a kastély pénztára, így arról pont lecsúsztunk, de ilyenkor lehet improvizálni. A “balra hátra” végül tényleg meglett, megtaláltuk a Karácsonyházat, és másfél órán keresztül úúú meg ááá-ztunk a különböző díszekre, és minden csücsköt lefotóztunk. Lila fa, ezüst fa, hófehér fa, kék fa, cukorkaszínű fa, piros-fehér fa… Kisvasút, korcsolyás koszorúk, fotelban kucorodó macska. A norvégminta lett a sztár, több díszt is vásároltunk, amin ez szerepel: Ádám kedvence a világoskék és világoszöld szarvasok, a harangos ajtódísz, és a kötöttpulcsis gombóc, de a puhapocakú baglyot is hazahoztuk, mert csak. :D

Az az étterem, ahol tíz éve voltunk, már bezárt, így a program végeztével a “már mindegy, hol, csak együnk” állapotában kóvályogtunk egy darabig a sötétben, aztán találtunk egy helyet, ahol átmelegedtünk, megvacsoráztunk, beszélgettünk, aztán kimerülve (és fagyosan) hazahéveztünk.

Remélem, találtok egy-két ötletet a karácsonyi képekben! :) Nekem a szárított gyümölcsös “fa” a kedvencem.  [Tovább…]