Molekuláris biológus vagyok – Szeretem a munkám #63

szeretemamunkam-biologus

Menczel Enikő 26 éves, Cambridge-ben dolgozik egy biotechnológiai cégnél, ahol elsősorban rákkutatással és autoimmun betegségekkel foglalkoznak. Az immunológiai csoport egyik munkatársa. Nem csak a munkájával kapcsolatos kérdésekre válaszolt, hanem arról is mesél, milyen külföldön dolgozni, mi hányzik neki a legjobban, mit lehet eltanulni a britektől, illetve mi az, amit nem szabad kihagyni, ha valaha arra járunk. :)

– Miből áll a munkád?

A munkám nagyon változatos, kihívásokkal teli és sosem unalmas. Hét elején megtervezem az előttem álló kísérleteket, figyelembe véve a fontossági sorrendet, illetve a sejtek állapotát. Általában korán kezdek, hogy minden beleférjen a napba. Reggel megírom az aznapi protokollt, átnézem a lehetséges módszereket, az esetleges problémákat. Van, hogy 3-4 kísérletet passzírozok bele egy napba, na itt már trükközni kell az idővel. Amíg az egyikben éppen egy folyamat lejátszódását várom, addig a másik kísérletre előkészítem a sejteket, a harmadikat elemzem. Majd jön az analízis, a prezentáció összerakása, az esetleges problémák kiszűrése, az utánaolvasás, publikációk keresése. Heti egyszer minimum prezentálnom kell és mivel több különböző projekten dolgozom, ezért ez a szám hatványozódik. Emellett számos admin munkát is magamra vállaltam, például a heti meetingek szervezését, a sejtbankunk karbantartását, illetve új munkatársak tréningjét is. Azt hiszem, hogy még sosem volt olyan, hogy unatkoztam volna, de nagyon is élvezem.

– Milyen képzés kellett ahhoz, hogy ezzel foglalkozhass?

Az alapképzést laboranalitikusként, a mestert pedig molekuláris biológusként végeztem, mindkettőt a Debreceni Egyetemen. A munkához elenegedhetetlen a kíváncsiság, a motiváció, a kreativitás, a folyamatos „brain storming”, jó koncentráló- és elemző képesség, pontosság és szervezettség. Ez az a terület, ahol folyamatosan tanulni és fejlődni kell, ahogy a tudomány is napról napra változik.

– Mikor érezted úgy először, hogy „igen, ez az, ezt kerestem, itt a helyem”?

Hihetetlen, de talán mostanában kezdem érezni, hogy itt a helyem. Mindig voltak kétségeim, hogy mennyire vagyok egyáltalán reálos. Suliban mindig jobban érdekelt az irodalom és a művészetek, a szentimentális dolgok. Emellett persze a reálos tárgyak is jól mentek, de sosem voltam kocka. Ezt a szakmát is több oldalról lehet megközelíteni. Én a kísérleteket egy-egy apró műalkotásoknak tekintem. A szervezetünkben végmenenő folyamatokat próbáljuk makettezni és irányítani, amely nagyon összetett folyamat. A csoda az, amikor egy hosszas otpimalizálás után eljutunk oda, hogy a rendszerünk működik, mondjuk, hogy képesek vagyunk egy gyulladási folyamatot gátolni.

[Tovább…]

A látható koszon túl – fertőtlenítés otthon

kezmosas

Nem vagyok egy extrém fertőtlenítő, a lakásom semmiképp nem steril, de hát nem is műtök itthon. :) Nagyon jól megvagyok a szappannal, gyengéd tisztítószerekkel, de van, amikor a tisztítás nem jelent fertőtlenítést, ezért kiemelt figyelmet kap nálam néhány terület, aminek jobban a fejére nézek. Hangsúlyosan figyelős időszak a különböző járványok szezonja, ekkor alaposabban odafigyelek arra, hogy sorra kerüljön minél több tétel a listámon.

Kézmosás

Nem erős ferőtlenítővel mosok kezet, csak “sima” szappannal (amennyiben a színes-szagos Lush & Bomb szappanjaim simának számítanak :D), de mindenféle fertőzések elkerülése miatt ezt is ide veszem most. A kézmosás nálam naponta sokszor megtörténik, először is minden hazaérkezés után azonnal (addig nem nyúlok semmihez), illetve menet közben minden alkalommal, amikor megérkezem oda, ahova indultam, főleg, ha útközben BKV-ztam, pénzeztem. Enni, archoz nyúlni az “utcai kezemmel” nem szoktam, útközben mindig van nálam kézfertőtlenítő zselé, amint alkalmas, előveszem és használom.

A kézmosás szintén alap még főzés előtt (hogy ne nyúljak koszos kézzel az ételhez) és után (hogy ne nyúljak kajás kézzel máshoz), vécézés után (van, hogy előtte is, attól függően, hogy honnan jövök – pl. tömegközlekedési eszközről), takarítás után (hogy ne maradjon tisztítószer még kicsi sem a kezemen – egyszer egy csepp ecet fél óra alatt kikészített, de már narancsfacsarás után is jártam rosszul). Ha itthon pakolom a pénztárcámat, kiveszek-beteszek belőle papírpénzt vagy aprópénzt, akkor utána is mindig kezet mosok, mielőtt valami máshoz nyúlnék. A pénznek szinte érzem a textúráján a koszt (csak a nagyon friss bankjegyekkel és csillogó érmékkel nem fordul ez elő), szóval amint tudok, kezet mosok utána.

Fertőtlenítő tisztítás a lakásban

Ezt a műveletet általában a konyha-zóna keretében szoktam intézni, vagy beosztva, ahogy épp eszembe jut. A WC külön kategória, ott többször is nekimegyek, főleg, ha nagyobb vendégsereg járt nálunk, és épp járvány van. Részletesebb WC-takarításról itt írtam. Általában fertőtlenítő törlőkendőt használok, ez a leggyorsabb, és nagyon hamar végig tudok menni vele egy csomó apró részleten, pl. az íróasztalomon és környékén.  [Tovább…]

Gyógyszerész vagyok – Szeretem a munkám #57

gyogyszerZsófi 24 éves, és egy pécsi gyógyszertárban gyógyszerészként dolgozik. Elmeséli, mivel telik egy napja, hogyan vezetett az útja a gyógyszerészetig, és hogy a közhiedelemmel ellentétben legfeljebb milyen extra juttatások járnak egy gyógyszerésznek (spoiler: pogácsa). :)

Ha olyan munkád van, ami átlagos, különleges, szokatlan, félreismert, népszerű vagy nem túl kedvelt, de függetlenül ettől te imádod és megtaláltad magad benne, és szívesen elmondanád másoknak is, hogy miért, írj! Részletek a felhívásban.

– Miből áll a munkád?
Gyógyszertári gyógyszerészként beosztástól függően irányítjuk a patika mindennapi életét. Kinyitunk, árut veszünk át, papírmunkával bíbelődünk, kiszolgáljuk a betegeket (fun fact: ezt expediálásnak hívják szakszóval. És ha már itt tartunk, nálunk nincs pult, tára van), magisztrális gyógyszereket készítünk a laborban, rendszerezzük a raktárat, stb. Fontos, hogy mindennek legyen helye, hogy gyorsan és könnyen megtaláljuk, ami kell, a tisztaság pedig elengedhetetlen.

– Milyen képzés kellett ahhoz, hogy ezzel foglalkozhass?
Mivel én a PTE-n tanultam, az Általános Orvostudományi Kar Gyógyszerész szakot kellett elvégeznem (máshol már külön kar). Ez egy osztatlan, öt éves képzés. Mivel sok területen végezhet munkát egy gyógyszerész, az évek során kialakul benne, hogy mivel foglalkozna szívesen. Addig viszont nem árt jóban lenni a kémiával. :)

– Mi a legnagyobb félreértés a munkáddal kapcsolatban?
Első körben az, hogy gyógyszerész csak a gyógyszertárban létezhet. Számtalan területen lehet elhelyezkedni, abszolút különböző munkaköröket betöltve. Lehetünk például toxikológusok egy laborban, minőségbiztosítók egy gyógyszergyárban, felügyelők egy humán vizsgálatokat folytató kórházban, értékesítők, tisztigyógyszerészek, tanárok, kutatók, elhelyezkedhetünk az állami szférában, stb. stb.
A másik leggyakoribb tévedés, hogy ha gyógyszertárban dolgozunk, gyakorlatilag pultosok vagyunk. Ezt nem is szeretném kommentálni, mert csak felhúzom magam. :)
Ja, és hát a legszebb ugye az, hogy mi mind a csúnya gonosz gyógyszergyárak gazdag kisördögei vagyunk, akik csak ki akarják zsákmányolni az embereket.

– Mikor érezted úgy megtaláltad a helyed ebben a szakmában?
Tulajdonképpen az egyetemi jelentkezések előtt fél évvel jöttem rá, hogy létezik ilyen, hogy valaki gyógyszerésznek tanul, előtte mindig vegyész akartam lenni. Soha nem bántam meg, hogy gyógyszerésznek tanultam, az egyik legjobb döntésem volt, és ezt az egyetem alatt végig szilárdan hittem, és hiszem most is.

[Tovább…]

Nyomtatható 2015-ös inspirációs napló

inspiraciosnaplo2015

Ha tetszik, és szeretnéd megosztani másokkal, kérlek csak a bejegyzésre mutató linket tedd ki a saját honlapodra! Köszönöm szépen! Kereskedelmi forgalomba nem hozható.
©2014 Farkas Lívia. Minden jog fenntartva!

A többi ingyenesen letölthető anyagomat itt találjátok.

Olyan jó, hogy már pár hete naponta kaptam e-maileket és privát üzeneteket azzal kapcsolatban, hogy “ugye lesz 2015-ös inspirációs napló” — jó látni, hogy szeretitek és így várjátok. :) Nagyon sokan adják kinyomtatva, lefűzve ajándékba — ennek külön örülök. Szóval igen, lesz, és igen, itt van! :) Megint kicsit átalakítottam, bővítettem, újak a bevezető kérdések, a címoldal, és cuki illusztrációkkal egészítettem ki (a téma erdei állatos: madarak, őzikék, medve és virágok vannak az oldalakon). Oldalszám továbbra sincs, nyomtasd ki azokat az oldalakat, amelyekre szükséged van. A4-es és A5-ös méretben is kinyomtathatod (nyomtatói beállítástól függ), gyűrűs mappába fűzheted.

Az Inspirációs napló tartalmaz határidőnaplós oldalakat (éves, havi, heti, napi tervező), és tervező oldalakat. Ha van naplód vagy filofaxod jövőre, a 2014-re visszatekintő, és 2015-öt megtervező oldalakat akkor is hasznosíthatod. Nagyon jó program lesz az újévre (én december 31-én szoktam kitölteni), vagy január első heteiben! :) Ha írásban meg tudod fogalmazni, hogy mit szeretnél, akkor ahhoz már könnyebb teendőlistákat is írni — onnan pedig már “csak” meg kell valósítanod a lépéseket, és teljesül is. :)

Ez található a dokumentumban:

Címoldal — helyel az éves mottódnak. Ide kerüljön az, ami végigkíséri az évedet, amire fontos, hogy emlékezz, vagy egy-egy szó, ami szeretnéd, hogy jellemezze az évedet.

Bemutatkozás — itt reflektálhatsz arra, hogy ki vagy most, mit szeretsz, mit kell rólad tudni. Hasznos és haszontalan információk. :)

Változások — áttekintheted a 2014-es évet. Milyen volt, milyen legyen, mit tehetsz érte, hogy más legyen? Személyes fejlődés, egészség, karrier, pénzügyek, párkapcsolat, emberi kapcsolatok. A kedvenc százalékos karikám is újra benne van: ezzel tudsz súlyozni, hogy mi számodra a fontos, mire helyezel nagyobb hangsúlyt.

2014 kedvencei & 2015-ös kívánságok — idézd fel a legjobb dolgokat, és tervezz be még párat hasonló szellemiségben 2015-re is (könyvek, filmek, utazás, stb.) Mini-bakancslista. :)  [Tovább…]