Túlélőcsomag hidegre

telitulelo

Aki gyalogosan / tömegközlekedéssel vág neki a mostani időnek, tudja, hogy nem kellenek mínuszok ahhoz, hogy teljesen átfagyjon. A hőséges túlélőcsomag párját így, közel hét év különbséggel ezennel megnyitom. :)) A réteges öltözködésről itt írtam korábban, most elsősorban a “mi legyen a táskában” szempont szerint írtam össze a listámat.

Melegítők

  • váltózokni – akár plusz rétegnek, akár cserére, ha átázna az, ami rajtad van
  • innivaló – termoszban tea, vagy flakonban víz, télen is kell hidratálni!
  • meleg sapka – ami a fület is védi (ha nagyon fázós a füled, vegyél alá kiegészítőnek egy fülvédőt); nagyméretű fülhallgató is elláthatja ezt a szerepet, de azzal inkább óvatosan, mert a zene miatt balesetveszéles, ha nem hallod a forgalmat (ami a korán sötétedős téli délutánokon különösen fontos)
  • nagy sál – szükség esetén az arcod elé tekerheted, hogy védjen
  • kesztyű – ha ujj nélkülit hordasz (okostelefonozáshoz nagyon hasznos!), tegyél a táskádba egy vékony ötujjasat, amit alá tudsz venni, ha elgémberednének az ujjaid. Ha hógolyózni szándékozol, legyen vízálló. :)
  • cukorka – lehet gyömbéres vagy esetleg torokfertőtlenítős; nyavalyák ellen. Ha épp dugulós az orrod, lehet nálad nátika (mini inhalátor).
  • aprópénz – teára, levesre
  • zsebmelegítő – hosszú utakra: vagy a rizses, otthon mikrózott verzió, vagy a “félbetöröm és meleg lesz” zselés opció
  • láthatósági jelzés – kitűző, fityegő a táskádon; a már emlegetett korán sötétedés miatt. Ettől ugyan melegebb nem lesz, de biztonságosabb.

telitulelo2

Pipere cuccok

Minden hidratáló (szőlőzsír, krém, stb.) legyen tubusos, mert menet közben a tégelyest összetaperolni BKV-s kézzel nem túl higiénikus, és a kesztyűt sem kell levenni a használatukhoz. :) Amit magaddal pakolhatsz:

  • intenzív hidratáló ajakápoló – kicserepesedett ajkak ellen; válassz olyat, ami nem színezett, hanem teljesen natúr, és kenheted az orrod köré is, ha épp gyötör a nátha és kipirosodott/kiszáradt az orrod alatt
  • kézkrém – a hidegben nagyon szükség lehet rá, ha érzékeny a bőröd. Ha univerzális balzsamot választasz (kakaóvajasat vagy argánolajasat), az arcodra is kenhetsz belőle, de ezt még indulás előtt is intézheted.
  • papír zsebkendő – ha nem vagy náthás, a hidegtől akkor is elkezdhet folyni az orrod
  • kézfertőtlenítő – ez télen, nyáron jól jön, ha nem tudsz kezet mosni (bár a kesztyű valamennyire véd ilyenkor)

Ti mit tartotok magatoknál fagyos idő esetén?

Képeslapok Görögországból – Nyáridéző fényképalbum

sziasztoki-01

A mai nap éppen megfelelő arra, hogy nyaralós képeket rendezgessek. Mínusz-sokban kell tengerpartos képeket nézegetni, nem? :) Na, szóval ez a “nagyjából háromévente esedékes nyaralásunk” 2014-es kiadása, számszerűleg a harmadik utunk Görögországba, azon belül is (szintén harmadjára) Sartiba. Egy dolog viszont változott, mert az első két alkalomhoz képest nem derékkinyíró huszonplusz órás buszúttal, hanem repülővel mentünk (Budapest-Thessaloniki, aztán onnan kocsival), ami jelentősen növelte az életkedvünket. Egészen szürreális, amikor reggel hatkor még a szürke Budapesten vagy, az ebédet meg már homokba dugott lábbal fogyasztod. (És fordítva is: Budapesten a késői estebédhez fogyasztott zsemlédet még reggel vetted a tengerparti pékségben.)

sarti-12

Fel…

sarti-13

Még feljebb…

sarti-14

Tényleg mindig kék.

sarti-00

Bumm, tengerparti omlett.

A mi nyaralós stílusunk (ha lehet ilyenről beszélni évi átlag < 1 nyaralás esetén; rajta vagyunk az arány javításán!) valahol félúton van a “kifekszünk a partra és nem csinálunk semmit” meg a “járjuk a várost és mindenhova bemegyünk” között. Sartiban a következőket csináltuk: motoroztunk, sétáltunk, motoroztunk, tengerben úsztunk / búvárkodtunk, motoroztunk, ráérősen reggeliztünk, jógáztunk, délután szunyókáltunk, és amikor volt idő, motoroztunk. (Gyakorlatilag minden alkalmat megragadtunk, ha motorra lehetett ülni, a két sarokra levő boltokba is robogtunk, kézben szatyorral. Itthon is el tudnám képzelni, ahogy Vespázunk a Vámház körútra, de ebben a forgalomban inkább nem kockáztatjuk. De akárhányszor motorbőgést hallunk az utcáról — általában pizzafutárok –, megjegyezzük magunknak.)

sarti-motoroki-01

sarti-motoroki-02

Két járgányunk volt, az első nap egy fehér, a többin meg egy piros. Mindenki megnyugtatására: a bal oldali fotón csak a kép kedvéért nincs rajtunk sisak (meg azért látszik, hogy le is van állítva mindkét motor :D), egyébként mindig rajtunk volt. A hajat gajra vágja, de hát nem szépségversenyre mentem, hanem nyaralni, na. És fő a biztonság. Az idő motorozáshoz tökéletes volt – utószezonban már nem lehet folyton pancsolni, de háromszor azért sikerült.

Nem sok koherencia lesz a képek között, inkább csak afféle szemelvények, képeslapok, néha feliratozva. Nekem egy kis emlékezés, Nektek pedig, remélem, egy kis hétköznapokból kizökkentés, és esetleg kedvcsináló. :)

[Tovább…]

Advent 3 – Színes karácsonyfák

karacsonyhaz01 karacsonyhaz02 karacsonyhaz04

Mi egészen civilizált módon néha elraboljuk egymást. Az úgy néz ki, hogy előre (hetekkel előre!) bejelentjük, hogy tervezünk egy rablást, és megbeszélünk egy időpontot, ami mindkettőnknek jó. Aki rabol, az szervez; aki rablódik, az arra a napra nem tervez semmit. Maga a rablás lehet nagyon rövid és egyszerű is (“elviszlek ebédelni, és nem mondom meg, hová”), vagy akár hosszabb, egész napos. Ez hollywoodi esetben úgy néz ki, hogy “csomagolj három napra, meleg időre való ruhát”, aztán reptér, és csak a kapunál derül ki, hogy hova megyünk. Realistább esetben meg úgy, hogy kézen fogom, metróra ülünk, direkt átülök egy másik székbe egy megállónál, hogy azt higgye, hogy átszállunk a négyes metróra, de mégsem, aztán törheti a fejét, hogy hova megyünk, végül kikötünk az Örsön, és még mindig nem tudja, hogy merre, hiszen “onnan sok busz indul” (a móka fele, hogy fennhangon tippelget, én meg somolygok). Mikor HÉV jegyet veszünk, akkor azért már sejti, hogy a tíz évvel ezelőtti karácsonyi kiruccanásunkat ismételjük Gödöllőre. Az első Budapesten töltött Karácsonyom volt 2004-ben, még nem éltünk együtt, diákbérletünk volt, cuki kis egyetemisták voltunk. A napi program úgy nézett ki, hogy kastély, aztán “balra hátra az a karácsonyos ház”, aztán vacsora egy helyi étteremben. A reprodukálás nagyon jól sikerült, a rablás meg annyira jól, hogy még magamat is sikerült meglepni, pedig én raboltam! :D

karacsonyhaz05 karacsonyhaz06 karacsonyhaz07

Mire kiértünk, öt perce bezárt a kastély pénztára, így arról pont lecsúsztunk, de ilyenkor lehet improvizálni. A “balra hátra” végül tényleg meglett, megtaláltuk a Karácsonyházat, és másfél órán keresztül úúú meg ááá-ztunk a különböző díszekre, és minden csücsköt lefotóztunk. Lila fa, ezüst fa, hófehér fa, kék fa, cukorkaszínű fa, piros-fehér fa… Kisvasút, korcsolyás koszorúk, fotelban kucorodó macska. A norvégminta lett a sztár, több díszt is vásároltunk, amin ez szerepel: Ádám kedvence a világoskék és világoszöld szarvasok, a harangos ajtódísz, és a kötöttpulcsis gombóc, de a puhapocakú baglyot is hazahoztuk, mert csak. :D

Az az étterem, ahol tíz éve voltunk, már bezárt, így a program végeztével a “már mindegy, hol, csak együnk” állapotában kóvályogtunk egy darabig a sötétben, aztán találtunk egy helyet, ahol átmelegedtünk, megvacsoráztunk, beszélgettünk, aztán kimerülve (és fagyosan) hazahéveztünk.

Remélem, találtok egy-két ötletet a karácsonyi képekben! :) Nekem a szárított gyümölcsös “fa” a kedvencem.  [Tovább…]

Vízumok és táborozás Amerikában – Szeretem a munkám #54

Mircsi 22 éves, program koordinátor és vízum ügyintéző, bár ő inkább úgy szereti hívni, hogy visa manager. :) A CCUSA nevű amerikai központú cégnél dolgozik Budapesten. A cég nyári munkákat (főleg táborosakat) közvetít diákoknak az USA-ba és Kanadába. “Ja, és a legjobb az egészben: mivel nyáron az irodában nincs túl sok munka, ezért júniusban mi is felszállunk egy repülőre, és elrepülünk a táborunkba Amerikába!!” 

Ha olyan munkád ami átlagos, különleges, szokatlan, félreismert, népszerű vagy nem túl kedvelt, de függetlenül ettől te imádod és megtaláltad magad benne, és szívesen elmondanád másoknak is, hogy miért, írj! Részletek a felhívásban.

mircsi-usa

New York — a csapat gulyást kóstol a táborban — Hálaadás — Brooklyn-híd.

- Hogyan kezdődött a történeted, és mit is csinálsz pontosan?

Én is lelkes táboroztatóként kezdtem 2011-ben. Visszatértem egy évvel később is, aztán elkezdtem az itthoni irodának is dolgozni, ami főleg abból állt, hogy boldognak-boldogtalannak az élményeimről meséltem, hátha valaki kedvet kap, és persze mivel úgy adódott a lehetőség időnként az irodában is kisegítettem.  Kapcsolatot tartok a jelentkezőinkkel, bíztatom, lelkesítem őket, beszedem tőlük a papírmunkát, válaszolok a kérdéseikre, ügyes-bajos dolgaikat próbálom megoldani, együtt örülök velük, amikor találunk nekik munkát. Nyílt napokat is tartok az irodában, telefonokra, e-mailekre válaszolok.

Amikor vízumidőszak van (februártól júniusig), járok a nagykövetségre, viszem a vízumjelentkezéseket, intézem az időpontokat és próbálok mindenki kérdéseire válaszolni.

Nyáron nincs semmi teendő az irodában, így én is átavanzsálok program résztvevőjévé, és én is visszamegyek a táboromba, Észak-Karolinába. Csináltam már mindenfélét: konyhai munkát, mosást, irodában is voltam egy hetet, de idén nyáron gyerekfelügyelő munkakörbe mentem vissza, így 6-10 éves fiúkat és lányokat táboroztattam.

Szóval nekem ez tényleg egy aféle álommunkahely, mert beszélhetek angolul, sok emberrel találkozhatok (akiket próbálok személyesen is megismerni), és persze láthatom a munkám eredményét: 400 ember éli át élete legjobb nyarát, sokan új emberként térnek vissza, de mindenképpen rengeteg élménnyel.  [Tovább…]

Vége a nyárnak? Rázódj vissza zökkentőmentesen a mindennapokba!

nyarvege

“Egy kicsit kimerültél, ez látszik a szemeden, de kipihened majd a munkahelyeden.”

Akár eljutottál pihenni, akár nem, a nyár vége tud keserédes, szomorú hangulatú is lenni. Az őszi visszarázódást azonban segítheti, ha egy kicsit megkönnyíted a dolgodat.

Két tennivalód van: mentsd át a legjobb dolgokat a vakációból, és ne ugorj rögtön fejest. Hogy hogyan? Megmutatom!

1. Mitől pihentető számodra egy vakáció?

Vegyél elő egy papírt, és írd le, hogy mi az, amitől úgy érzed: kipihented magad, lelazultál. Lehet, hogy felesleges lépésnek tűnik az írás, de ezúttal nem az. Azért fontos, hogy leírd, mert ahhoz konkrétan szavakba kell öntened, hogy mit érzel, és ha már konkrétan megfogalmaztad, akkor arra felhúzhatsz egy akciótervet. Nehezebb konkretizálni ezeket a terveket, amíg csak az érzések, élmények keringenek a fejedben. Ezt akkor is megcsinálhatod, ha már nagyon régen jutottál el olyan nyaralásra, amilyenre szerettél volna – attól még van elképzelésed arról, hogy mit igényelnél.

Három lépcsős lesz a nyaralós érzések felbontása.

1. Milyen érzés?
2. Mi okozta?
3. Hogyan tudod átmenteni a mindennapokba?

Ezt a három pillért fogjuk boncolgatni, hiszen így jutsz el az érzéstől a tettekig, márpedig a céltalan vágyakozás helyett a megvalósítás a legjobb, amit tehetsz. Írásban (akár listázva, címszavakban, akár folyó szövegben) válaszolj magadnak az alábbi kérdésekre.  [Tovább…]