Rendezvényszervező vagyok – Szeretem a munkám #52

szeretem a munkámSamu Éva 28 éves, és esküvő- és rendezvényszervezéssel foglalkozik. A vendégek helyett szervez, telefonál, intéz, tárgyal, hogy az adott esemény a terv (és a megrendelő büdzséje & igénye) alapján alakuljon.

Ha olyan munkád ami átlagos, különleges, szokatlan, félreismert, népszerű vagy nem túl kedvelt, de függetlenül ettől te imádod és megtaláltad magad benne, és szívesen elmondanád másoknak is, hogy miért, írj! Részletek a felhívásban.


1461830_609136242494829_1494455878_n- Miből áll a munkád?

A munkám során teljes körű ajánlatot dolgozok ki a Megbízóim részére, azaz megkeresem az elképzeléseiknek, pénztárcájuknak megfelelő helyszínt, vendéglátást, fellépőket és olyan szolgáltatókat, akikre szükségük van. Ez nagyon sok telefonálgatást és utánajárást igényel, amitől megkímélem az ügyfeleimet. A rendezvény napján a korábban megírt forgatókönyv alapján vezénylem le az események menetrendjét, koordinálom a szolgáltatók munkáját.

Nincs két egyforma napom, mivel a rendezvényszervezés egy nagyon hektikus életforma, de így szeretem.  A rendezvények általában esti programot jelentenek, azaz én akkor dolgozom, amikor mások szórakoznak. De bőven kárpótol engem egy-egy jól sikerült rendezvény, illetve az, hogy nekem nem kell reggel nyolctól munkába mennem. Éjjeli baglyok előnyben! :)

- Milyen képzés kellett ahhoz, hogy ezzel foglalkozhass?

Főiskolai és OKJ-s képzések is lehetőséget biztosítanak, hogy elsajátítsuk a rendezvényszervezés alapjait. Én andragógiát tanultam, ezen belül művelődésszervezést, illetve elvégeztem egy esküvőszervező tanfolyamot is. De úgy gondolom, hogy a szakma csínját-bínját igazán a gyakorlat során lehet elsajátítani, hiszen a főiskolán nem tanítják, hogy mit csináljunk, ha a konferencia főelőadója bennragad a dugóban! :)

Elengedhetetlen a kreativitás, a türelem, amivel az ügyfelek néha meglepő, néha hajmeresztő kéréseit fogadnunk kell. Fontos a kiváló rendszerező és tervező képesség, egy-egy rendezvényen sok ember munkáját kell összehangoltan irányítani, felügyelni.

- Mi a legnagyobb félreértés a munkáddal kapcsolatban?

Sokan úgy gondolják, hogy az esküvő- vagy rendezvényszervező luxusnak számít, de ez hatalmas félreértés. Magyarországon nagyon sokan dolgozunk ingyenesen a megbízóinknak, hiszen a fizetségünket a szolgáltatóktól, jutalék formájában kapjuk.

[Tovább...]

Nyomtatható esküvőtervező munkafüzet

eskuvotervezo-thumb
Ha tetszik, és szeretnéd megosztani másokkal, kérlek csak a bejegyzésre mutató linket tedd ki a saját honlapodra! Köszönöm szépen! Kereskedelmi forgalomba nem hozható. ©2014 Farkas Lívia. Rajzok: Csalló Edina. Minden jog fenntartva!

A többi ingyenesen letölthető anyagomat itt találod.

Egy esküvőnek az a feladata, hogy pont olyan legyen, mint amilyennek a pár szeretné. Annyira laza, hagyományos, elegáns vagy bolondos, amennyire nekik az jó. Az ideális esküvő szerintem az, amikor vendégként azt tudom mondani: ez pont hozzájuk illett! Ha egyetlen egy tanácsot adnék a tervező párnak, akkor az ez lenne: bátran válasszátok azt, ami nektek jó. Ne a kényszerről és az elvárásokról szóljon ez a nap. Plusz legyetek rugalmasak és lazák, ha és amennyiben nem történnek a tervek szerint a dolgok! :) Ha szeretitek egymást, és jól tudjátok érezni magatokat, minden más csak ráadás, és az sem lesz katasztrófa, amiről most azt gondoljátok, hogy elronthatná az egészet. (Nálunk is elég sok dolog “tönkrement” az esküvőn, de attól lett emlékezetes: rengeteget röhögtünk és a lényeg úgysem változott. :))

Többen kértétek már az évek során, hogy készítsek esküvőtervező munkafüzetet, úgyhogy a fentiek szellemében készült el végül ez a 19 oldalas, nyomtatható kiegészítő. Ha szerettek írásban jegyzetelni, ötletelni, és segít a tervezésben, ha papírra vetitek a vágyaitokat, gondolatokat, akkor remélem, hasznos lesz számotokra ez a tervező. :) A jó kapcsolat alapja is a kommunikáció, így a tervező célja elsősorban az, hogy elindítson köztetek egy párbeszédet arról, hogy mit (nem) szeretnétek, hogy utána tényleg a ti álomesküvőtök valósulhasson meg. A lapokra nem tettem oldalszámot, így kedvetekre válogathattok, hogy melyikeket nyomtatjátok ki — nyilván csak azt, amelyiket ki szeretnétek tölteni.

Ne feledjétek: a tervezésnek nem az a lényege, hogy utána legyen min szorongni, hogy na, ennek kéne pont így történnie. NEM FOG pont így történni, ezt most borítékolom. De ha átbeszélitek a dolgokat, hogy ki mit szeretne, akkor esélyesebb, hogy olyan döntéseket fogtok tudni meghozni, amelyek mindkettőtöknek jók lesznek. Például hogy kell-e székszonya vagy autóbérlés vagy galambok. És az is egy döntés, hogy nem. :))

Ilyen oldalakat találtok a fenti pdf-ben:

  • Inspiráció — Milyen hangulatot szeretnétek? Családias, fiatalos, hagyományörző, laza, klasszikus, elegáns, kültéri… Címszavak, amelyek segítenek eldönteni az irányt.
  • Dekoráció — Milyen legyen a színvilág? Milyen virágokra van szükséged? (Csokor, dobócsokor, virágdíszek). Milyen legyen az ültetőkártya?
  • Helyszínek — Templom, városháza, lagzi helyszíne, étterem, parkolási lehetőég, szállás… — szedd össze, utána könnyebb lesz értesíteni a vendégeket is, ha van honnan kimásolni :)
  • Vendéglista — Ide írhatod, hogy kit szeretnél meghívni, kiment-e a meghívó (pipálható), és hogy végül jön-e (RSVP). Nyomtass többet, ha nem elég egy oldal! :)
  • Smink, haj, ruha — Ötletek, inspirációk gyűjtése, hogy milyen stílust álmodtatok meg magatoknak. Lesz fodrász, sminkes? A ruhát kölcsönzitek, varrjátok, varratjátok, megveszitek? Lesz menyecskeruhád? Ruhaszalonban nézel körül, vagy konfekcióüzletben? Írj fel mindent, ami segíthet a döntésben. :) Képeket is ragaszthatsz ide!
  • Programok 1 – Ceremónia: szülőköszöntő? gyertya? homoköntés? bevonulózene? Mit szeretnétek és milyen kellékek kellenek hozzá? Lesz-e versmondás, vagy élő zene?
  • Programok 2 – Lagzi: Menyasszonytánc? Játékok? Beszédek? Menyasszonyrablás? Mit szeretnétek? Kötetlen program, estébe nyúló beszélgetés, vagy buli hajnalig? Legyen vőfély?
  • Emlékek — Ki fog fotózni? Lesz külön videós is? Szeretnétek eljegyzési fotózást, beállítottat, stúdióban, szabadtéren, helyszínen, vicceset, klasszikusat… Kell fotózni a lagzit is, vagy csak a szertartást? Lesz vendégkönyv?
  • Zenelista — DJ vagy élő zenekar játszik? Milyen stílusú zenéket szeretnétek? Választhatnak a vendégek is? Legyen mulatós? (Tudom, ez sokaknál kardinális kérdés. :))
  • Menüötlet — Svédasztal, ötfogásos vacsora? Milyen ételeket fogtok fogyasztani? Szükség lesz-e speciális étrendre is? (Allergia, diéta, stb. miatt). Milyen italokra van szükség? A helyszín intézi, vagy ti hozzátok? Korlátlan italfogyasztás lesz mindenkinek, vagy részben (pl. a töményeket) magának intézi a vendégsereg a bárpultnál? Ezt érdemes előre tisztázni, nehogy félreértés legyen belőle.
  • Torta & sütemények — Sütitek vagy veszitek? Sós, édes, aprósütemény, csomagolnivaló? Mennyi kell és ki intézi?
  • Címlista — Ide jöhet mindenkinek a címe, akivel együtt fogtok dolgozni, hogy kéznél legyen, ha szükséges. Szolgáltatók, fotós, videós, cukrász, sofőr, fodrász, sminkes, anyakönyvvezető, virágkötő, varrónő…
  • Ülésrend — Üres oldallal, ahova felskiccelheted a helyszínt, és felrajzolhatod az asztalokat, ha lesz ültetés.
  • Köszönőajándék — Milyen apró ajándékkal köszönitek meg a vendégeiteknek a részvételt? A sütikből kapnak, esetleg készülsz valamivel külön erre?
  • Költségvetés — Mennyit szánunk rá? Mennyibe került végül? — szerintem ez a legfontosabb az összes közül. Ez az a rész, amit valahol mindenképpen érdemes vezetnetek, akár Excelben is, mert az még helyettetek is matekozik. :)
  • Menetrend — Teendők, időbeosztás, hogy átláthassátok a programot. Külön lapra a végén beoszthatjátok az utolsó napot, ha megnyugszotok attól, hogy kézben van minden. :) Legalább utána lesz mitől eltérni! Ebbe a táblázatba jöhet a reggeli készülődés, a szertartás kezdete, egyik helyszínről átmenni a másikra, éjféli töltött káposzta, menyasszonytánc, programok, stb.
  • Nászút — Ha marad energiátok, ezt is megtervezhetitek. :) Kis utazás, nagy utazás, közelre, távolra, rögtön utána, sokkal később? Mi fér most bele?

Ha megvan az ötletelés, utána elővehetitek a naptárat, írhattok dátumokat, határidőket, és konkrét teendőlistákat, hogy mi a következő lépés. Sok sikert a nagy naphoz. A lényeg: Ha szeretet van, minden van. :) ♥

Levelesláda #20 – Virágdekoráció eljegyzésre, és egy aggódó nővér

Lucáéknál eljegyzési buli lesz augusztusban, és olcsó virágdekorációt szeretne, egy aggódó nővér pedig abban kér segítséget, hogyan kezelje a húga párkapcsolatát.

A kérdezős rovat bevezetőjét itt olvashatjátok, továbbra is várom a kérdéseiteket mindenfélével kapcsolatban — akár tanácsot kérnétek, akár kíváncsiak vagytok valamire: via.farkas@gmail.com.

Luca kérdezi: Augusztusban lesz az eljegyzési bulink, amelyre csak a legszűkebb család hivatalos, 12 fő. A party a kertben lesz, valószínűleg hidegtálak, saláták lesznek. Szeretnék dekorációt, de nem szeretnék rá túl sokat költeni, mit ajánlasz? A kertünkben vannak rózsák és a helyi virágos viszonylag olcsón tud gerberát hozni. Hogyan tudnám a virágokat szépen elrendezni, hogy ne csokorba legyenek, mert az egymással szemben ülök úgy nem látnák egymást. Van valami ötleted, miként lehetne olcsón mutatós dekorációt készíteni?

Először is gratulálok! :) A gerbera és a rózsa is jól mutatnak alacsony szárral — a rövid virágokat tehetitek kisebb befőttes üvegekbe vagy a virágfejeket egy tál vízbe úszógyertyák társaságában. Nem baj, ha össze-vissza méretűek és formájúak a rögtönzött vázák, még családiasabb és kedvesebb lesz tőle a hangulat — és persze olcsóbban is kijöttök. A befőttes üvegeket mossátok el, a címkéket áztassátok le, úgy lesz igazán szép.

Fotók: a practical wedding, a rosy note, diy bride, henry happened,

Egy aggódó nagytesó kérdezi: A húgomról lenne szó, illetve a barátjáról. A tesóm 17 éves, a barátja 22, egy évvel kisebb a srác nálam. Egy éve vannak együtt, a család (főleg anyu) nemtetszésére. Én… nem tudom eldönteni, hogy örüljek-e vagy sem. A fiú nem érettségizett le, éjjeli őrként dolgozik, nem úgy tűnik, hogy különösebben ambíciózus lenne, és féltem a tesómat, hogy az első szerelem hatására ő is elveszti a tanulási kedvét, elhanyagolja az érettségire készülést, az egész életét befolyásolhatja az, hogy most mi történik vele… Tiszta szerelmes, és tipikus kamasz, feleselős, lázadó. Én eddig arra koncentráltam, hogy ha ő boldog vele, akkor nem szólok bele a dolgaiba, de az utóbbi időben az jár a fejemben, hogy nehogy túl befolyásolható legyen, és emiatt elússzon a jövője… Arra gondoltam, hogy valahogy motiválnom kéne, hogy ne adja fel az álmait egy fiú miatt, tanuljon. Azzal tisztában vagyok, hogy a tiltás semmiképpen sem segít, és az sem, amit anyu csinál, hogy állandóan veszekedik vele a srác miatt… Sajnos őt (anyut) is meg tudom érteni, mert elveszthette már a türelmét a kamaszkodásokkal szemben… Te mit tennél a helyemben? Mit mondjak neki, hogy jó irányba tereljem? Úgy féltem. :(

Megértem, hogy félted, nekem is van egy tesóm, aki már régóta nem kicsi, de azt hiszem, amikor ő 93 éves lesz és én 95, még akkor is úgy fogom érezni, hogy az én “dolgom” megvédeni őt a csúnya nagy világtól. ♥ Ez teljesen normális érzés, és az lenne az aggasztó, ha nem lenne.

Érdekes, hogy nem amiatt írod, hogy aggódsz, hogy hogyan bánik a húgoddal a fiú, vagy milyenek együtt, hanem külső elvárások alapján: “egy rendes embernek legyen meg az érettségije”, “egy rendes embernek legyen jó állása”. Ne a címkéi alapján ítéljétek meg. Mit tudtok arról, hogy mik az aspirációi? Mit tervez az életével? Egyáltalán milyen ember ő? Szereti a családját? Jól bánik a húgoddal? Jó pár ők együtt? Tudnak nevetni? Attól, hogy nem azt szeretné kihozni az életéből, mint te a sajátodból (sőt: attól, hogy a húgod nem azt szeretné kihozni az ő életéből, mint amit szerintetek kéne), még nem feltétlenül rossz ember. Nem kell mindenkinek diplomatának meg ügyvédnek lennie. Szerintem abszolút pozitív, hogy dolgozik, ráadásul nem is egy könnyű munkát. Ez azt jelenti, hogy nem büdös neki a meló, és nem várja el, hogy eltartsák — adott esetben például a barátnője családja, ami ugye már egy necces helyzet lenne… [Tovább...]

Lánybúcsú dekoráció és letölthető tervező

Lánybúcsús ötletekről korábban már írtam, nemrég azonban élesben szervezhettem és dekorálhattam — a kistesóm megy férjhez (felháborító dolog, hogy kisbabák már férjhez mennek! ♥), az ő buliját szerveztük a barátnőivel.

Dekoráció

Bogi és Bálint esküvőjén a zöld és a barack szín a domináns, ezért a lánybúcsút is ebben álmodtam meg. A csíkos szívószál, a dekortapaszok és a favilla a Dekorellashopból származnak, a villákat nagyon könnyen hangulathoz lehetett igazítani a tapaszokkal.  Papírtányéron is jól mutatnak. :) Fogpiszkálóval készítettem kis zászlókat, alkoholos filccel írtam rájuk feliratokat, ezek mentek a muffinokba és a kókuszgolyóba. A fém mécsesek pont olyan szélesek, mint a tapasz, néhányat szintén beragasztottam, aztán feliratoztam. Készítettem feliratos kekszeket is: a szív alakúba belestempliztem, hogy Bogi & Bálint, a ruhásba pedig azt, hogy Say Yes. :) Papírboltban vettem fehér és zöld papír lampiont, cérnával lógattuk fel őket a plafonra, a lufik mellé, és mázlim volt, mert barackszínű, esküvős szalvétát, és szép zöld, csipkemintásat is találtam. :) A zöld, fából készült, kézzel festett, lézergravírozott Bogi & Bálint feliratot a Csipkedesign készítette, az esküvői fotózáson is jó kellék lesz majd, utána pedig ki lehet tenni az ágy fölé (van hátul akasztójuk). Bogiékról egy képet kinyomtattam, fehér keretben pedig kitettem a helyszínen, ezzel is megadva az alaphangulatot: őket mint párt ünnepeljük, még akkor is, ha ez a buli csak a menyasszonynak szól. :) A helyszín a La Vida Rendezvényházban volt, vittünk zenét, és saját termünk volt, külön bárpulttal és felszolgálóval, igazán baráti és remek volt a hangulat.

Szervezés

Kata kért segítséget a lánybúcsú szervezésében, ezért erről is írok egy kicsit. A legjobb szerintem az, ha neten szervezitek az egészet, mert olyan soha nem lesz, hogy mindenki ráér összeülni egy kávéra és kényelmesen meg tudjátok beszélni a dolgot. Az előzetes beszélgetést, tárgyalást intézhetitek körlevelekben vagy Facebook csoportban (legyen zárt, hogy a menyasszony ne leselkedhessen! ;)), az adatok véglegesítéséhez és összevetéséhez pedig a GoogleDocs-ot javaslom, már több lánybúcsúnál bevált. :) Segítségül ezért nem is nyomtatható szervezőt készítettem (minek tíz példányban kinyomtatni aztán írogatni), hanem egy Exceles táblázatot, amit aztán feltölthettek a Docsra, és ott mindenki szerkesztheti, kitöltheti, és szükség esetén fellapozhatja, ha valami infóra van szüksége.

 
Ha tetszik, és szeretnéd megosztani másokkal, kérlek csak a bejegyzésre mutató linket tedd ki a saját honlapodra! Köszönöm szépen! ©2013 Farkas Lívia. Minden jog fenntartva!

 

Öt fül van rajta, külön a vendéglistával, helyszínnel, étel-itallal, dekorációval, és a programokkal. Mindenki beírhatja, hogy mit vállal, és látszani is fog, ha valamire még nincs ember, túl sok a sós, kevés az innivaló, sok a lufi, nincs szalvéta… Feltétlenül vezessétek a felmerülő költségeket, és azt is, hogy mi az, amit nem szándékoztok “kifizettetni” a többiekkel — például ha sütsz valami sütit, és nem akarod elosztatni az alapanyagok árát, akkor azt is jelezd, de ha vásárolsz tortát, és az olyan tétel, amit nem tudsz bevállalni, akkor beszéljétek meg és osszátok el a költségeket.

Levelesláda #17 – Miért nem jegyez el?

Hosszú kihagyás után újra kaptam egy kérdést, ezért itt is a következő levelesláda! :) Brigi boldog párkapcsolatban él, ám zavarja, hogy még mindig nem menyasszony.

A kérdezős rovat bevezetőjét itt olvashatjátok, továbbra is várom a kérdéseiteket mindenfélével kapcsolatban: via.farkas@gmail.com.

 

Hosszú ideje vagyunk együtt a párommal, 7 éve, és 4,5 éve élünk együtt. Habár még nagyon fiatalok vagyunk (mindketten 24 évesek), mégis én már úgy érzem, ideje lenne hivatalossá tenni kapcsolatunkat. A barátom nem ért velem egyet, szeretne még 2-3 évet várni az esküvővel, családalapítással, és az eljegyzést sem tartja időszerűnek (főleg egzisztenciális okokból: neki még egy éve van hátra az egyetemből). A környezetünkben egyre több az eljegyzés, házasság, velünk egykorúakról van szó, én meg csak folyamatosan a nem annyira finomkodó kérdés zuhatagot kapom, “és ti mikor?” Amire ha egyértelmű választ adok (pl. 2 év múlva áprilisban), sem elegendő. Ugyanakkor nagyon szeretném, ha azt mondhatnám, hogy már eljegyeztük egymást, nagyon várom, hogy készüljünk, tervezzük a nagy napunkat, megéljük ezeket az általam nagyon várt, boldog pillanatokat.
Régen úgy gondoltam, hogy az egyetem befejezésével összeházasodunk. A barátom tervével, hogy 2-3 év múlva alapítsunk családot, ki vagyok békülve, közösek a terveink is, de az eljegyzésnek már nagyon örülnék. Mostanában sokszor beszéltünk erről a párommal, ő továbbra is elzárkózik, várna még. Bánt ez a dolog, szeretnék valamit tenni ellene, de nem tudom mit. Egyébként sem vagyok könnyű életszakaszban, az egyetem befejezése és a munkakeresés közepén állok. Nagyon sokszor beszéltünk már erről ketten, úgy érzem kimerítettük a témát és mindig ide lyukadtunk ki. Én akarom túlságosan sürgetni a dolgokat és törődjek bele, hogy ez most nem fog megvalósulni vagy van másik út, amit nem veszek észre?

Nekem az tűnik ki a leveledből, hogy alapvetően a külső nyomással van a gond, nem egymással. Persze, hogy jó lenne, ha azt mondhatnád: “igen, már mi is nemsokára!” Mert megoszthatod az örömödet, és megmutathatod, hogy igen, ti is szeretitek egymást, igen, ti is komolyan gondoljátok… De hiszen most is komolyan gondoljátok, azért vagytok együtt 7 éve, azért választjátok egymást minden egyes nap!

Az a helyzet, hogy nem másoknak élsz. Nagyon jól észrevetted, hogy bármit is válaszolsz a tolakodó kérdésekre, “nem elegendő”. Tényleg nem az. Van egy elképelt standard, aminek ennyi meg ennyi idősen, X év együttélés után meg kell felelni, és ha nem, akkor jönnek a kérdések. Ne aggódj, ha összeházasodtok, akkor meg az lesz majd a slágerkérdés: “Na, és mikor jön a kis trónörökös?”. Hányingered van, mert összeszedtél valami vírust, vagy felszedsz két kilót a vizsgaidőszak alatt: “Csak nem?” Csak de, épp a magánéletedben turkálnak. :) Szóval az van, hogy mindig lesznek ilyen kérdések. Ha már megvan az első gyerek: “mikor kesz kistestvére?” (Rosszabb esetben a gyerekednek címzik: “Mondd meg anyukádnak, hogy szeretnél kistesót!” Köszi, kedves idegen néni, hogy ebbe beleszólsz, igazán releváns a véleményed.) Ha nem lesz testvére, az a baj, “egy gyerek nem gyerek”. Ha két fiú, akkor “nem próbálkoztok meg egy kislányért?”, ha két kislány, akkor “nem baj, majd a következő fiú lesz.” Ja, köszi, hogy szóltál, akkor azért megpróbálom még “ezeket” is szeretni. És nem, ha már a megfelelő számú utódot “legyártottad” (gyakran tényleg úgy tűnik, már csak egy kolomp kéne a nyakunkba, és mehetnénk is múzni a telepre), akkor sem érnek véget a kérdések, mert jön majd az “és a tiéd jár már?”, “hány különórára járatod?”, “hova megy egyetemre”, és huszonévek múlva kezdődik az egész elölről azzal, hogy “mikor jön a kis unoka?”.

Bármit is csinálsz, mindig lesz, akinek gondja lesz vele, és amennyire magánügy az, hogy mikor és kihez mész férjhez (ha egyátlalán — abba bele se menjünk, mit kapnak azok a párok, akik “beérik” az együttéléssel), mikor és hogyan és hány gyereket szeretnél (ismét: ha egyáltalán…), annyira kardinális kérdés lesz ez, mert a legtöbb ember nem tud miről beszélgetni. Azt hiszik, ártatlan kérdéssorozat, bele se gondolnak, számukra csak bájcsevej, kedves érdeklődés, közben pedig lehet, hogy darázsfészekbe nyúlnak (mert te akarod a babát, de a párod még nem; mindketten akarjátok, de nem jön össze; vagy már megfogant, de elvesztettétek…). A te esetedben az eljegyzéssel van ez így: minden egyes kérdés emlékeztet arra, hogy basszus, mi még mindig nem. Ettől egyre frusztráltabb vagy — ideges leszel arra is, aki kérdezi, ideges leszel a párodra is, aki mit tököl már, közben pedig elfelejtődik az egyetlen szempont, amit ilyenkor figyelembe kéne venni: ti ketten mit akartok? (Csak ti ketten, és nem a szülők, nem a barátok, nem a rokonok, és nem a kotnyeles nénik.) Szeretitek egymást? Boldogok vagytok? Jól éltek együtt? Sokat nevettek, támaszai vagytok egymásnak a bajban, tisztelitek egymást, barátok vagytok? Akkor ki nem tojja le, hogy a Micike néni mit gondol? Nem a középkorban élünk, ahol az életed múlhatott azon, hogy mit beszéltek rólad, milyen ember hírében álltál, ahol fontos volt, hogy mindenki feddhetetlennek lásson, és folyton aggódni kellett azon, hogy ki mit terjeszt, nehogy kitagadjanak, kiátkozzanak, szó érje a ház elejét, csorbuljon a “becsület”.

Azt tanácsolom, hogy próbáld meg leválasztani ezeket a kérdéseket a helyzetről, mert a ti életetekről csakis belső indíttatásból szabad dönteni, nem azért, mert valaki azt mondta, hogy “ideje lenne már”. Össze lehet fiatalon házasodni, de saját döntésből, ne azért, mert ferde szemmel néztek rátok.

Az esküvő egy nagyon szép és értékes nap lehet egy pár életében, de azon kívül van még sok tízezer szép és értékes nap, ezeknek egy részét itt és most éled vele, még bőven az esküvőd és az eljegyzés előtt. Ha még mindig nem egyértelmű a helyzet, tisztázzátok a fogalmakat, és beszéljétek meg, hogy ki mit vár a másiktól. Kérdezd meg a párodtól, hogy számára mit jelent az eljegyzés. Lehet, hogy ő társít már hozzá olyan terveket, amelyek meg se fordultak a fejedben. Egy fiú felé is rengeteg elvárást támasztanak: tudja eltartani a családját, keressen jól, biztosítsa a megélhetést, akárhány éves is — ha egyszer házasodik, az komoly dolog. (Ez attól függetlenül van így, hogy már messze nem az az alap leosztás, hogy a férfi pénzt keres, a nő meg háztartásbeli.) Ezért lehet, hogy úgy szeretne már eljegyezni, hogy záros határidőn belül (pl. egy év) lesz az esküvő, arra pedig már kell pénz. Vagy szép gyűrűt szeretne venni, és ahhoz is pénz kell. Lehet, hogy ő ezért vár, miközben neked elég lenne egy ígéret: “szeretlek, veled akarom leélni az életemet”. Ha amúgy is tervezitek a közös jövőt (azt mondtad, a 2-3 év múlva bekövetkezendő családalapítás részedről is rendben van), akkor nincs probléma, egy lapon vagytok! Miről is beszélünk? Kinek kell az a gyűrű, a kirakatba? Az eljegyzés (és a folytatás) a ti magánügyetek, ezért senki más nem szólhat bele, és nem is szabad hagynotok, hogy más emberek befolyásoljanak a saját életetekről meghozott döntésekben. Ti fogtok a döntésetek súlyával élni, nem ők. Ne teljesítménykényszerből álljatok az oltár elé, hanem örömmel. ♥