Üzenetek címkézve interjú
“Élvezettel tegyünk meg minden újabb lépést” – Interjú Faludi Gabriellával
2011. dec 7.
Budapesten kétségkívül pezseg a design-élet, szinte minden hétre jut egy-egy vásár vagy boltnyitó – ebbe látok bele a legjobban, hiszen itt élek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország többi területén ne lennének bátor, kezdeményező tehetségek, sőt. A debreceni székhelyű Faludi G Ékszermanufaktúra tervezőjével, Faludi Gabriellával Skype-on keresztül beszélgettem abból az alkalomból, hogy üvegékszerei már az egész országból hozzáférhetők a nemrégiben nyílt Faludi G webshopon keresztül, ahol ráadásul december 12-ig az adventi bazárom révén kedvezménnyel vásárolhattok.
Fa és textil, ha találkozik — Mácsár Andreával beszélgettem
2011. nov 26.
Mácsár Andrea textilékszer-készítéssel foglalkozik, és viszonylag rövid idő alatt bámulatra méltó és példaértékű ívet járt be: a hobbiból készített ékszereit ma már olyan ismert hölgyek hordják és szeretik, mint Ördög Nóri, Tatár Csilla és Falusi Mariann. Andrea nemrégiben nyitotta meg apró kis üzletét, melynek sajátos hangulata van. és visszatükrözi vidám személyiségét és munkája iránti elkötelezettségét. Színes kincsek sorakoznak minden vitrinben, és Andrea maga mosolyog ránk nem csak a pult mögül, hanem a reklámfotókon is.
A showroom friss színfoltja a Józsefváros felújított területének – a Kisfaludy utca 1. szám alatt található, pár perc sétára a Corvin mozitól. A picike üzlet szinte világít a körülötte levő épületek között – a fehér alapszín visszafogott hátteret ad az ékszereknek, és hagyja, hogy magukért beszéljenek. A dekorációban hangsúlyos elemek is megjelennek, mint például a gyönyörű próbababa (imádom!) és az ékszertartó képkeretek.
Egy pohárka Ibéria Pomázon – olívaolaj-kóstolón jártam
2011. szept 22.
Nem tudtam, mire számítsak, amikor Bárány Bori meghívott egy olívaolaj-kóstolóra. Olyan gondolatok jártak a fejemben, hogy úristen, biztos tök hülye leszek hozzá, és nem fogom tudni megkülönböztetni a jót a rossztól (tévedtem). Vagy, hogy hamar eltelítődök az ízzel, meg különben is, milyen olajat magában inni (isteni, csak azelőtt nem ittam olyat, amit érdemes). Végül aztán hagytam a prekoncepcióimat, és engedtem magam meglepni. Múlt szombaton Ádámmal (férj) és Nórával (barát & fotós) együtt meglátogattuk a pomázi olívabirodalmat.
Bárány Bori és Tóth Guszti családi vállalkozásként vezetik az igazioliva.hu-t, Bori apukájával együtt. Az olajkóstolókat a saját otthonukban rendezik – szebb színteret el se tudnék képzelni. A kockaházak után egyszer csak egy romantikus hangulatú házikónál találtuk magunkat – az apró csempék és a kézzel írott felirat már sejteti, hogy mi vár ránk odabenn. Az egész ház Bori és Guszti munkája – ők burkoltak, rakták le a hajópadlót, festettek, dekoráltak. Az égősorok, a virágminták, a hűvös kőpadló annyira otthonos, annyira bájos, annyira Ők… imádom.
- Még nincsen kész – szabadkozik Bori, teljesen feleslegesen, hiszen az autentikus hangulat sokkal fontosabb és átütőbb, mint egy tökéletesre glancolt katalóguslakás.
De hogyan lesz egy fordítóból (Bori) és egy régészből (Guszti) autodidakta olívaolaj-szakértő?
“Sok nő divatos akar lenni, és nem pedig csinos” – interjú Makszy Dorkával, az IQlectique tervezőjével
2011. szept 12.
IQlectique 2011 tavasz-nyár
Kezdhetném úgy, mint egy rossz tévéshop reklám: hányszor érezted úgy… De tényleg, hányszor voltál úgy, hogy megvettél egy ruhát a boltban, aztán egy hordás után nyilvánvaló elkészítési hiba miatt összement/kiszakadt? (Épp ma adta meg magát a varrás 3 centi hosszan a szoknyám alján, az első mosás után…) Vagy eleve meg se tudtad venni, mert néhány méretezés szerint a 44-es ruha szabásában legyen ugyanolyan, mint a 36-os, az egyetlen különbsége, hogy nagyobb? Makszy Dorkának ebből lett elege, és ez az élmény is hozzájárult ahhoz, hogy megalapítsa saját divatmárkáját, az IQlectique-et. Dorkát egy fagyikehely és egy jegeskávé kíséretében faggattam a Marzanoban.
“Az egész az oviban kezdődött, szép ruhás királylányrajzokkal” – kezdett bele Dorka a mesélésbe. Az álom végül tavaly realizálódott, amikor Dorkának elő kellett rukkolnia egy diplomamunka ötlettel (a BME-re jár Master of Business Administration szakra). Mert miért is ne lehetne az egészből egy igazi, megvalósított álom, nem csak egy játszásiból elképzelt üzleti modell? Mivel ő maga is volt a méretskála mindkét végén, nem hagyja hidegen az sem, hogy egy adott ruhamodell jól álljon vékony, normál és plus size hölgyeken is. Végül egymásra találtak Török Ritával, akit Dorka “varázskezű lány”-ként emleget, és hosszas tervezgetés, szabás-varrás után az IQlectique 2011 tavasz-nyárra már saját, öt elemből álló kollekcióval jelenhetett meg a piacon.
“Mindig is lenyűgözött a természet tökéletessége.” – Interjú Scheiring Barbival
2011. márc 25.
A holnapi teadélután harmadik vendége Scheiring Barbara, akinek Ringu néven ismerhetitek a munkáját – talán még emlékeztek is a népszerű lepkés ékszer-szettért folyó játékra, amit nemrégiben tartottam itt a blogon. :) A teadélutánhoz kapcsolódó interjúsorozat utolsó elemében Barbit ismerhetitek meg egy kicsit jobban.
- Mikor született meg benned a Ringu ötlete?
- Hosszú évek alatt folyamatosan.
- Hogyan jutottál el a textilékszerek készítéséig? Volt valami előzménye, foglalkoztál korábban más technikákkal?
- Néhány éve éppen hogy belekóstoltam a jelmeztervezés világába, pár hónappal később azonban egészen másfelé sodort az élet. Az ékszer a jelmez leegyszerűsített formája, nem kell teljesen átváltoznunk ahhoz, hogy egy pillanatra más bőrbe bújjunk vagy megmutassunk magunkból egy kis darabot a világnak. Szeretem az egyszerű, frappáns dolgokat.
- Az ékszereid készítése során többféle technikát vegyítesz (gyurma, nemez, textil, gyöngy, stb.) Mit szeretsz a legjobban ezekben a technikákban, miért pont ezekre esett a választásod?
- A textil egy családi vállalkozás kapcsán már a gyermekéveimben is az életem része volt és úgy tűnik, időről-időre visszatérek hozzá. Számtalan lehetőséget látok benne, szívesen kombinálom a finomságát, összetettségét, nőies tulajdonságait kiemelő, hidegebb, karakánabb anyagokkal. A gyurma egy kísérleti vonal, a vidámsága miatt tetszik.
“Bármiből nyerhet inspirációt az ember, csak nyitottnak kell lenni a világra.” Interjú Szabó Mártival
2011. márc 25.
Szabó Márti egyedi babáival és praktikus, újrahasznosított táskáival is találkozhattok a holnapi teadélutánon. Hogy ne felkészületlenül érkezzetek, Mártival is készítettem egy bemutatkozó interjút. :)
- Hogyan kezdődött a Buttondoll története? Milyen előzményei voltak?
- Pár évet visual merchandiserként dolgoztam külföldön és elvégeztem egy divat kurzust egy kinti design akadémián. Hazatérve fogalmazódott meg bennem, hogy itt az ideje megvalósítani amit mindig is szerettem volna: tervezni saját márkanév alatt. Gyermekkorom óta rajzolok, festek… alkotok, a családunkban akad pár festőművész, építész, így nem volt kérdés, hogy én is ezt a területet választom. Az alkotás mindig is az életem része volt, már kiskoromban imádtam a nagypapa műhelyében megbújni, és nézni ahogy dolgozik. Hangszereket készített, sok szép darab, cimbalmok, citerák, tekerőlant került ki a kezei közül. A nagymamám pedig palóc viseleteket készít, a gyönyörű hímzéseit gyakran beépítem a munkáimba.
- Milyen technikákat alkalmazol a munkád során? Mit szeretsz ezekben a technikákban?
- A babáim kézzel festett egyedi darabok, nincs két egyforma, ebben rejlik az értéke. A táskáim előlapjai textilkollázsok, cérnával rajzolva, általában újrahasznosított anyagból készülnek. Barátoktól, innen-onnan kapok megunt ruhákat, anyagdarabkákat és azokat álmodom újra. Mókás amikor felismerik és ujjonganak hogy pl. ez az én kis szoknyácskám volt, az meg az anyu blúza.
Szeretnéd minden nap e-mailen is megkapni az új bejegyzések összefoglalóját?
