Üzenetek címkézve leves
Medvehagyma krémleves
2013. április 24.
Megint egy leves! :) Ezúttal medvehagymából készítettem, ha már szezonja van – magában már sokat rágcsáltuk, leves lett a nagy csokorból. Csak nagyjából írom a mennyiségeket, mert banyásan szeretem készíteni a levest — egy kis ez, egy kis az, szórom, kóstolom, fűszerezem, aztán a végén ki tudja, hogy mi került bele, csak legyen finom. :D
Kevés olívaolajon apróra vágott vöröshagymát, zúzott fokhagymát futtatok, és a csíkokra vágott medvehagymát (leszedtem a szárát) megfonnyasztom. Egy közepes krumplit kockára vágok, hozzáteszem a hagymákhoz, sózom, borsozom, és felöntöm annyi vízzel, hogy kényelmesen ellepje. Tettem még bele szárított zöldségeket is (szokásos vega mix), és hagytam fedő alatt jól megfőni az egészet. Ezután botmixerrel pürésítettem, tettem hozzá tejszínt, és mivel úgy éreztem, hogy jó lenne hozzá, egy kis szerecsendiót. Jó is lett, de még mennyire. Sajttal ettük. :)
Zöldborsókrémleves
2013. január 14.
Roppant kiszámítható vagyok. Hó –> krémleves! Ma éppen borsós, csodás, zöldszínű… Gyönyörködtem benne egy ideig az evés előtt. Mennyiségeket, mivel bedobálós levesről van szó, szokás szerint nem írok, most is bátorítok mindenkit az improvizálásra, variálásra!
Olaj és vaj keverékén vöröshagymát (kb. egy negyedet) dinszteltem, megfuttattam rajta a fagyasztott zöldborsót (kb. negyed kiló), sóztam, borsoztam, fedő alatt pároltam. Két ponton lehet variálni a készítés során, az egyik a sűrítés, a másik a felöntés. Sűríteni lehet úgy, hogy leszórod egy kanál liszttel vagy keményítővel, hozzáfőzöl krumplit, vagy ha hígan szereted, akkor el is hagyhatod ezt a lépést. Felönteni tejszínnel, tejjel is tudod, de ha van maradék zöldséglevesed vagy húslevesed, az is mehet bele. És persze a fűszerezést is alakíthatod. (Három ponton lehet variálni… senki sem számít a krémlevesvariációkra!) Petrezselyemmel klasszikus, mentával frissítő. Turmixold össze, majd engedd fel olyan sűrűre, amilyenre szeretnéd, maximum utánafűszerezel – egészen főzelék-állagú is lehet, úgy is finom. :) Tálaláskor feltétnek kerülhet bele tejföl, joghurt, ropogtatnivalónak pedig mandula, dió, de természetesen sajt vagy kruton is. A fotón levő tejjel, petrezselyemmel, joghurttal és dióval készült.
Az eddigi receptjeim képes katalógusát itt találjátok, mindegyik kipróbált, bevált, könnyen elkészíthető. :)
Burgonyakrémleves joghurttal
2012. december 5.
Ha egyszer írok egy szakácskönyvet, az lesz a címe, hogy “A csóró öszvér főz“, így érzem ugyanis magam, amikor megállok a hűtő/spájz előtt, és eldöntöm: ha törik, ha szakad, ehetőt csinálok abból, ami ott van, és nem veszek hozzá semmit. Dacból. Meg mert szeretem a kihívásokat. A csóró öszvér egyébként amellett, hogy fafejű, egészen jól improvizál: megesik, hogy közepes a végeredmény, de néha olyan jót süt ki, hogy felkerül az állandó menüre is a rögtönzött fogás. Ez a burgonyakrémleves is így született, és csodálatos lett. Annyira, hogy a csóró öszvért feleségül venném érte, ha már nem lenne férjnél. Nem baj, így is maradhat, csak főzzön továbbra is!
Hozzávalók: burgonya (szétfövős), vöröshagyma, szárított zöldségek (Natúr Vega Mix), só, bors, tej, natúr joghurt.
Mennyiségeket nem írok, mert beledobálós leves. A krumplit meghámozom, apróra vágom, és annyi vízzel felöntöm, hogy éppen ellepje. Sózom, borsozom, beleteszem a szárított zöldséget (aki akar, babérlevelet és mindenféle más fűszert is tehet bele, és tetszés szerint lehet bővíteni sárgarépával, zellerrel, ha van otthon, de a zöldségalaplé késztésénél megmaradt szétfőtt zöldségeket is el lehet használni!). Néhány vékony hagymaszeletet is mellé dobtam az íz kedvéért. Megfőtt, jó puha lett, jöhetett a turmixolás (babérlevelet kivenni!!). Már ennél a pontnál isteni volt az illata! Sűrűre sikerült (Ádám közölte, hogy “krumplipüréleves” :D), és én is valamennyire kanalazhatót szerettem volna, úgyhogy kevés tejjel higítottam, felforraltam, és lehetett tálalni. Kívántam hozzá valami savanykás feltétet, ezért a közepébe natúr joghurtot kanalaztam, ha már úgyis volt otthon. Uhhh. Isteni volt! Sajttal, tejföllel, mascarponéval, krutonnal, mandulaforgáccsal is érdemes lehet próbálkozni.
Bátorítanék mindenkit, hogy nyugodtan kísérletezzen a levesekkel, ez pontosan az a műfaj, ahol nem kell grammra kimérni mindent, folyamatos kóstolással lehet alakítani az ízvilágot, és ha nem sikerül, a botturmix meg a “krémleves” szó mindig ott van B-tervnek. :D
Tejfölös bableves
2012. szeptember 24.
Ha lakna egy mindent vizslató manó a konyhámban, aki nem ismerné a naptárat, ő is meg tudná mondani, hogy beköszöntött az ősz, mert ipari mennyiségű levesfőzésbe kezdtem. Ez a bableves még nem volt fenn a blogon, úgyhogy itt a helye, már csak azért is, hogy ha később levesre kívánok, és rákeresek a leves tagre (igen, használom a saját blogomat), akkor szerepeljen rajta. :)
Levest érzésből főzök, szóval nem tudok mennyiséget mondani, mert csak szórom bele az üstbe lábasba a dolgokat, mint egy banya. Kevés olívaolajon megfuttatok egy fél fej apróra vágott vöröshagymát, ráborítok egy konzerv átmosott-leszűrt babot (természetesen lehet előre beáztatott, leszűrt-átmostott száraz babbal is), felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje, sózom, borsozom, teszek bele szárított zöldségeket (mindenbe teszek), és puhára főzöm a babot. Ha megfőtt (konzervvel piszok gyorsan megy), egy kis pohár tejfölben elkeverek egy evőkanál lisztet, ezzel behabarom, a végén cukorral és ecettel ízesítem.
Kukoricakrémleves
2012. augusztus 15.
Mindenből lehet krémleves, ez is egy jó kis alapszabály, ez most csöves kukoricából készült, bár ha korrekt akarok lenni, kukoricafőzeléknek hívnám, csak az annyira bizarr… :)) Ilyen sűrű kukoricalevest egyébként a levespontban tálalnak, ott kakukkfűvel készítik, és tortilla csipsszel a legjobb.
Olívaolaj és vaj keverékén megfuttatok egy kevés vöröshagymát. Rádobom a csövekről levágott kukoricaszemeket (szezonon kívül konzervből abszolválható, két csövet használtam, lett belőle 2 nagy adag), felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje, sózom, borsozom, teszek bele szárított zöldségeket (gyakorlatilag ételízesítő, csak ebben nincs semmi só), hagyom megpuhulni, a végén felöntöm egy kevés tejszínnel (nem kell sok, szerintem nekem max. egy deci volt már csak a dobozban), felforralom, kész. Zöldfűszerrel lehet bolondítani, a petrezselyem is jól illik hozzá. Ami kicsit macerássá teszi a kukoricát a többi krémleveshez képest, hogy a botmixer nekem konkrétan semmit nem aprított a masszán, úgyhogy végül késes robotgépbe kellett öntenem az egészet, úgy lett rendesen pürés.
Szeretnéd minden nap e-mailen megkapni az új bejegyzések összefoglalóját? Iratkozz fel a hírlevélre!
