Képeslapok Görögországból – Nyáridéző fényképalbum

sziasztoki-01

A mai nap éppen megfelelő arra, hogy nyaralós képeket rendezgessek. Mínusz-sokban kell tengerpartos képeket nézegetni, nem? :) Na, szóval ez a “nagyjából háromévente esedékes nyaralásunk” 2014-es kiadása, számszerűleg a harmadik utunk Görögországba, azon belül is (szintén harmadjára) Sartiba. Egy dolog viszont változott, mert az első két alkalomhoz képest nem derékkinyíró huszonplusz órás buszúttal, hanem repülővel mentünk (Budapest-Thessaloniki, aztán onnan kocsival), ami jelentősen növelte az életkedvünket. Egészen szürreális, amikor reggel hatkor még a szürke Budapesten vagy, az ebédet meg már homokba dugott lábbal fogyasztod. (És fordítva is: Budapesten a késői estebédhez fogyasztott zsemlédet még reggel vetted a tengerparti pékségben.)

sarti-12

Fel…

sarti-13

Még feljebb…

sarti-14

Tényleg mindig kék.

sarti-00

Bumm, tengerparti omlett.

A mi nyaralós stílusunk (ha lehet ilyenről beszélni évi átlag < 1 nyaralás esetén; rajta vagyunk az arány javításán!) valahol félúton van a “kifekszünk a partra és nem csinálunk semmit” meg a “járjuk a várost és mindenhova bemegyünk” között. Sartiban a következőket csináltuk: motoroztunk, sétáltunk, motoroztunk, tengerben úsztunk / búvárkodtunk, motoroztunk, ráérősen reggeliztünk, jógáztunk, délután szunyókáltunk, és amikor volt idő, motoroztunk. (Gyakorlatilag minden alkalmat megragadtunk, ha motorra lehetett ülni, a két sarokra levő boltokba is robogtunk, kézben szatyorral. Itthon is el tudnám képzelni, ahogy Vespázunk a Vámház körútra, de ebben a forgalomban inkább nem kockáztatjuk. De akárhányszor motorbőgést hallunk az utcáról — általában pizzafutárok –, megjegyezzük magunknak.)

sarti-motoroki-01

sarti-motoroki-02

Két járgányunk volt, az első nap egy fehér, a többin meg egy piros. Mindenki megnyugtatására: a bal oldali fotón csak a kép kedvéért nincs rajtunk sisak (meg azért látszik, hogy le is van állítva mindkét motor :D), egyébként mindig rajtunk volt. A hajat gajra vágja, de hát nem szépségversenyre mentem, hanem nyaralni, na. És fő a biztonság. Az idő motorozáshoz tökéletes volt – utószezonban már nem lehet folyton pancsolni, de háromszor azért sikerült.

Nem sok koherencia lesz a képek között, inkább csak afféle szemelvények, képeslapok, néha feliratozva. Nekem egy kis emlékezés, Nektek pedig, remélem, egy kis hétköznapokból kizökkentés, és esetleg kedvcsináló. :)

[Tovább…]

Vízumok és táborozás Amerikában – Szeretem a munkám #54

Mircsi 22 éves, program koordinátor és vízum ügyintéző, bár ő inkább úgy szereti hívni, hogy visa manager. :) A CCUSA nevű amerikai központú cégnél dolgozik Budapesten. A cég nyári munkákat (főleg táborosakat) közvetít diákoknak az USA-ba és Kanadába. “Ja, és a legjobb az egészben: mivel nyáron az irodában nincs túl sok munka, ezért júniusban mi is felszállunk egy repülőre, és elrepülünk a táborunkba Amerikába!!” 

Ha olyan munkád ami átlagos, különleges, szokatlan, félreismert, népszerű vagy nem túl kedvelt, de függetlenül ettől te imádod és megtaláltad magad benne, és szívesen elmondanád másoknak is, hogy miért, írj! Részletek a felhívásban.

mircsi-usa

New York — a csapat gulyást kóstol a táborban — Hálaadás — Brooklyn-híd.

– Hogyan kezdődött a történeted, és mit is csinálsz pontosan?

Én is lelkes táboroztatóként kezdtem 2011-ben. Visszatértem egy évvel később is, aztán elkezdtem az itthoni irodának is dolgozni, ami főleg abból állt, hogy boldognak-boldogtalannak az élményeimről meséltem, hátha valaki kedvet kap, és persze mivel úgy adódott a lehetőség időnként az irodában is kisegítettem.  Kapcsolatot tartok a jelentkezőinkkel, bíztatom, lelkesítem őket, beszedem tőlük a papírmunkát, válaszolok a kérdéseikre, ügyes-bajos dolgaikat próbálom megoldani, együtt örülök velük, amikor találunk nekik munkát. Nyílt napokat is tartok az irodában, telefonokra, e-mailekre válaszolok.

Amikor vízumidőszak van (februártól júniusig), járok a nagykövetségre, viszem a vízumjelentkezéseket, intézem az időpontokat és próbálok mindenki kérdéseire válaszolni.

Nyáron nincs semmi teendő az irodában, így én is átavanzsálok program résztvevőjévé, és én is visszamegyek a táboromba, Észak-Karolinába. Csináltam már mindenfélét: konyhai munkát, mosást, irodában is voltam egy hetet, de idén nyáron gyerekfelügyelő munkakörbe mentem vissza, így 6-10 éves fiúkat és lányokat táboroztattam.

Szóval nekem ez tényleg egy aféle álommunkahely, mert beszélhetek angolul, sok emberrel találkozhatok (akiket próbálok személyesen is megismerni), és persze láthatom a munkám eredményét: 400 ember éli át élete legjobb nyarát, sokan új emberként térnek vissza, de mindenképpen rengeteg élménnyel.  [Tovább…]

Ne várj a következő vakációra! – Motiváló háttérkép

thumb

 

© 2014 Farkas Lívia. Minden jog fenntartva!

Nagyon szerettétek a múlt heti bejegyzésből a Seth Godin idézetet, ezért ráhegesztettem egy saját fotóra. Mostantól díszítheti a monitorotokat vagy a Facebook borítóképeteket is. :) A háttérkép 4 méretben található a zip file-ban: 1366×768, 1280×1024, 1280×800, 1024×768. Bónusz! Az inspiráló kép Facebook-méretre vágva is benne van a zipben, így könnyen beállíthatjátok borítóképnek.

Vége a nyárnak? Rázódj vissza zökkentőmentesen a mindennapokba!

nyarvege

“Egy kicsit kimerültél, ez látszik a szemeden, de kipihened majd a munkahelyeden.”

Akár eljutottál pihenni, akár nem, a nyár vége tud keserédes, szomorú hangulatú is lenni. Az őszi visszarázódást azonban segítheti, ha egy kicsit megkönnyíted a dolgodat.

Két tennivalód van: mentsd át a legjobb dolgokat a vakációból, és ne ugorj rögtön fejest. Hogy hogyan? Megmutatom!

1. Mitől pihentető számodra egy vakáció?

Vegyél elő egy papírt, és írd le, hogy mi az, amitől úgy érzed: kipihented magad, lelazultál. Lehet, hogy felesleges lépésnek tűnik az írás, de ezúttal nem az. Azért fontos, hogy leírd, mert ahhoz konkrétan szavakba kell öntened, hogy mit érzel, és ha már konkrétan megfogalmaztad, akkor arra felhúzhatsz egy akciótervet. Nehezebb konkretizálni ezeket a terveket, amíg csak az érzések, élmények keringenek a fejedben. Ezt akkor is megcsinálhatod, ha már nagyon régen jutottál el olyan nyaralásra, amilyenre szerettél volna – attól még van elképzelésed arról, hogy mit igényelnél.

Három lépcsős lesz a nyaralós érzések felbontása.

1. Milyen érzés?
2. Mi okozta?
3. Hogyan tudod átmenteni a mindennapokba?

Ezt a három pillért fogjuk boncolgatni, hiszen így jutsz el az érzéstől a tettekig, márpedig a céltalan vágyakozás helyett a megvalósítás a legjobb, amit tehetsz. Írásban (akár listázva, címszavakban, akár folyó szövegben) válaszolj magadnak az alábbi kérdésekre.  [Tovább…]

Sárgabaracklekvár egyszerűen + 2 ráadás recept

sargabarack

A befőzés hihetetlen sikerélményt ad — olyan büszkeséggel lehet nézegetni az általunk megtöltött, finomságokkal teli üvegeket, hogy aki még nem próbálta, annak receptre írnám fel. Önbecsülés-tuning, édes melléktermékkel.

Sárgabarackból lekvárt főzni nem művészet, és nem is bonyolult, kezdők is kipróbálhatják. A gyümölcsöt nem kell hámozni, egyszerűen megmosod, szétnyitod, kiszeded a magját, és elő is készítetted. Ebbe a fázisba be lehet vonni másokat is. ;) Nagyobb tételben ez volt az első lekvárfőzésem, úgyhogy (nem túlzok), öt percenként felhívtam anyut telefonon, hogy ugye ez így jó lesz, meg hogy normális-e, hogy ezt csinálja, és hogy tényleg csak két percig kell főznöm. (Még szerencse, hogy ingyen beszélünk. :D)

Lekvár

Hozzávalók:
  • sárgabarack (nálam: 2,5 kiló magozás után)
  • Dzsemfix 3:1 (két tasak kell ennyi gyümölcshöz)
  • édesítés (a gyümölcs súlyának kb. negyede – én 2,5 kiló barackhoz tettem 60 deka cukrot, de lehet édesítőszert, nyírfacukrot is használni, ki mit szeret)
  • egy nagy lábos, fakanál & botturmix
  • steril befőttes üvegek (éljen a mosogatógép, mert akkor elég csak átfuttatni őket egy programon, és kész is vannak!)

A megmosott, kimagozott gyümölcsöt beleteszem az edénybe, megszórom a cukorral és a tasak tartalmával. Ráteszem a fedőt, és hagyom állni, akár fél napot is. Kicsit meg fog barnulni az oxidációtól a felső réteg gyümölcs, de nem lesz semmi baja. Alacsony lángon felteszem a tűzhelyre, és lassan kavargatva elkezdem melegíteni. Nem kell forrnia! Amint elkezd egy picit rotyogni, két perc, és le is lehet húzni a tűzről. Botturmixszal simára pürésítem, és azonnal befőttes üvegekbe töltöm. A fenti adagból nekem 4 teljes és egy 75%-ban teli 580 ml-es üveg lett – kettőnknek bőven elég lesz egy évig. :) Az üveg piszok forró lesz, úgyhogy konyharuhával érdemes megfogni. Amint tele van egy üveg, mehet rá egy tető. Rázárom, megfordítom (óvatosan!), hagyom pár percig fejjel lefelé, aztán vissza. Semmi szárazdunszt, semmi fakszni, kész a baracklekvár. Písz, láv, hepinessz, szánsájn – üvegbe zárva.

Miután eldicsekedtem anyunak, hogy milyen szép lett és nem is volt nehéz, már az volt a következő kérdésem, hogy “jó, akkor miből lehet még ilyen könnyen lekvár?” :D Amúgy a válasz: szilvából, és azt még turmixolni sem muszáj, mert lepöndörödik róla a héja. Jó fahéjasan, hmmm hmmm… :)

A tiéd is elkészült? Nyomtatható címke baracklekvárhoz.

sargabarack2

Maradt még egy kiló barackom, ami nem is fért volna bele az edényembe, így azokból barackszószt készítettem, de még egyszerűbben is el lehet tenni télire a gyümölcsöt!

[Tovább…]