A Gmail forradalmasítja (?) önmagát – itt az Inbox by Gmail

inboxgmail1Meghívós alapon működik, de e-mailen bárki kérhet, és pár napon belül kap is hozzáférést a Gmail új kiegészítőjéhez, az Inboxhoz. Az új felület nem kiváltani készül a hagyományos Gmail fiókot (állítólag – és remélem is, hogy így is lesz), inkább egy intuitív, átláthatóbb szerkezetet ad neki. A héten kaptam meg a meghívómat (simán csak küldtem egy e-mailt a megadott címre: inbox@google.com), és pár napja már használom az új Inboxot. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ki melyik funkcióját szereti a legjobban, vagy hogy van-e valamilyen felhasználási ötletetek! Én leírom, hogy én mire jutottam ennyi idő alatt. :)

Az új funkciók

Ebben a videóban megmutogatják, hogy mi mire jó, érdemes megnézni. (A gitár tök olyan az elején, mint a Last Week Tonight főcímdala. Zárójel bezár.)

inboxgmail2

Bundle: az Inbox a bejövő fiókunk leveleit témák szerint kötegeli. Egyben lesznek a hírlevelek, fórumok frissítései, webshopos rendelések levelei, és így tovább. A saját, meglévő címkéidet is kinevezheted Bundle-é, ha beállítod, hogy valamilyen típusú levelekhez automatikusan adja hozzá azt a címkét. Onnantól az a Bundle meg fog jelenni az Inboxban. Azt is be lehet állítani, hogy azonnal, a nap végén, vagy csak bizonyos időközönként kötegeljen az Inbox, addig pedig önálló levelekként szerepel. Szerintem azoknak, akik amúgy is számtalan szűrőt használnak, vagy már felfedezték az Unroll.me-t, ez nem akkora újdonság, de akik megőrülnek attól, hogy minden egy helyre érkezik, és se erejük, se idejük szelektálni, nagy segítség lehet.

Pin: a fontos leveleket meg lehet jelölni a rajzszeg ikonnal, és van olyan opció, hogy csak a pinelt levelek látszódjanak. Ez akkor jó, ha az Inboxot teendőlistaként használod, és néha fontos, hogy csak azt lásd, ami éppen fontos. Én ezt eddig csillagozással oldottam meg úgy, hogy beállítottam, hogy a csillagozott levelek automatikusan az Inbox tetejére kerülnek akkor is, ha már olvasottak. (A Priority/Promotional/Social kategóriákat nem engedélyeztem a Gmailen, a hagyományos elrendezést tartottam meg).

Snooze: az óra ikonra kattintva az adott levelet “pihentethetjük”, azaz megadott időpontig (holnap, jövő hét, valamikor, vagy konkrét időpont a jövőben) kikerül az Inboxból, és újra megkapjuk. Ez gyakorlatilag ugyanazt tudja, mint az eddig kiegészítőként letölthető (& amúgy bővített verzióban fizetős) Boomerang app, de hasznos, hogy be van építve. Azoknak jó, akik szeretik, ha csak az aktuálisan fontos leveleik vannak a bejövő fiókban, és megnyugtatja őket az Inbox Zero látványa.

Reminders: E-mailekkel kapcsolatos emlékeztetőket és egyéb tennivalókat vezethetünk fel az Inboxba, így még produktívabbak lehetünk. Nekem ez totál szükségtelen, inkább használok Trello-t vagy papírt. Majd meglátjuk, hosszú távon mihez lesz kedvem. Azoknak hasznos lehet, akiknek az e-mail fiókjuk az origó, onnan tájékozódnak, hogy mi az aznapi teendőjük, és legalább nem kell sokfelé figyelni.

Ami tetszik:

  • Kivált egy csomó (ingyenes vagy ingyen csak limitált üzemmódban használható) plugint, így akik nem értenek a telepítésükhöz, vagy nem szeretnek ezzel bajlódni, azok nagyon fogják értékelni a Snooze és a Bundle funkciókat.
  • Letisztultabb a felület, nincsenek balra a címkék (ami rossz is, ld. lejjebb), Hangouts, stb. Fókuszált e-mailezéshez szuper.
  • A csatolmányokat piciben betölti, így jobban átlátom, hogy melyik kép melyik levélben van. :)

Amit nem szeretek:

Nehezebb és macerásabb leveleket törölni – két gombnyomásra a Snooze, a Pin vagy a Done opció van, ha effektíve törölni akarom, akkor nincs kuka-ikon, csak egy legördülő menüben. Amúgy a Done (pipa jel) eleve arra hajaz, hogy ez inkább egy teendőlista, mint egy e-mail fiók. Én viszont nagyon szeretek levelet törölni, csak azt őrzöm meg, ami tényleg fontos, és a különböző értesítőket, hírleveleket nem — ne foglalják a tárhelyemet. Így engem egy kicsit bosszant, és hiányzik. Elférne az a szegény kuka ikon a pipa mellett…

Nem látom, hogy hány levelem van az inboxban – de ez lehet, hogy jó is, mert kevésbé frusztrál. :) Viszont mivel szeretem minél lejjebb vinni ezt a számot, és sikerélményem van, ha X összeg alatti (legyen ez mondjuk 20), ez így kimarad.

Bonyodalmas a címkehasználat – egyrészt nem is jelöli a szépen színkódolt címkéimet, másrészt mivel nincs bal oldalt a címkerendszerem, nem is tudom olyan könnyen (drag&droppal) felcímkézni a leveleket, csak a függőleges …-ra kattintva tudom ezt megtenni.

Hogy állunk most?

Én felváltva és másra használom a két felületet. Mobilon, menet közben inkább Inboxozok, itthon, asztali gépen pedig inkább Gmailezek, illetve mindenképpen a Gmail felületén szortírozom & címkézem a leveleket, mert ott könnyebb. :)

Meglátjuk, ez a csoda is hány napig tart, és kinövi-e magát, stagnál (mint a Google+), vagy a Google vadászmezőkön végzi a Buzzal, Wave-vel, és az idejekorán nyugdíjazott Readerrel együtt. Azt mindenesetre díjazom, hogy Guglibarátunk szívesen kísérletezik!

Ti próbáltátok már az új Inboxot? Mire (nem) használjátok?

U.i.: Csak ha már megemlítettem a Readert… annyira szomorú, hogy hiába a Feedly a legjobb alternatíva, egyszerűen nem megyek rá fel annyiszor, mint régen a Readerre. :((

Minden, amit a fotózásról (nem) tudok

cover

Nemsokára egy éve lesz, hogy az első tükörreflexes gépünket megvettük, és elkezdtem vele szórakozni. Direkt azt mondom, hogy szórakozás, hiszen nem vagyok fotós, csak van egy kamerám. :) De attól még rendkívüli örömömet lelem benne – avagy tipikus amatőr vagyok, aki nem tud mindent, de imádja csinálni.
Sokan kértétek, hogy adjak fotós tippeket meg tanácsokat, nos, ilyet, mivel nem vagyok fotós, nem fogok tudni írni. Még mindig csak a felszínét kapirgálom annak, amit ki lehet hozni egy gépből, hivatalos oktatásban pedig sosem volt részem, de lelkesen és folyamatosan tanulok, próbálkozom, kísérletezem. Ebben a bejegyzésben sem a világ legjobb és leghasznosabb fotós tippjei lesznek (tudom, hogy még rengeteg hiányosságom van), csak az a néhány gondolat, ami az elmúlt évben megfogalmazódott bennem, és hátha nektek is segít. Tömören és röviden: figyelem, fény, póz! :)

Egy kis technikai rész: Canon 600D-vel készülnek a képeim, amelyeket itt, a blogon is láttok, és két objektívet váltogatok. Egy 40 mm-es f/2.8-as pancake objektívet, ami nagyon picike, ezért tök könnyű bevágni a táskába. Általában ez van a gépen a legtöbbet, nagyon jól ki tudom használni, és egész jó a fényereje, vagyis nem kell hozzá hiperjó fény, hogy értelmes képeket lehessen vele készíteni, de a fényre még úgyis kitérek. A másik egy 50 mm-es f/1.8-as objektív, nagyobb méretre (tehát kevésbé táskakompatibilis), portré- és tárgyfotózásra ez a legjobb, a fényereje miatt pedig ha muszáj mesterséges fénynél fotóznom, szívesebben használom. Általában amúgy néhány hétig hol az egyikbe, hol a másikba vagyok szerelmes, és akkor csak rájuk vagyok cuppanva. :D

setupNa, de mindettől függetlenül inkább nem mesterséges fénynél készítem a képeket, mert a természetes sokkal szebb eredményt hoz, és a színek is helyesebbek. Tárgyfotózáshoz van egy fotós asztalom, ami gyakorlatilag az ablakpárkány meghosszabbítása – egyik oldalával a párkányon nyugszik, és van két lába, amivel a földön áll. Apukám készítette a spéci méretezések alapján. :) Derítésre sokáig (még az asztal előtt is) egy sima, A3-as fehér kartonlapot használtam — már ez is rengeteget segített azon, hogy visszaverje a fényt arra, amit épp fotózok, és ne legyenek erősek az árnyékok. Ezt van, hogy úgy abszolválom, hogy az állam alá szorítom a cuccot, hogy a törzsem felőli oldal meg legyen oldva fényileg, és úgy fotózok. :) Kifinomultabb verzió, hogy a fotós asztalom oldalára felcsavarozható egy fehér furnérlap, illetve beruháztunk egy kerek, nagyméretű derítőre is, amit lehet fogni, dolgoknak támasztani, vagy statívra akasztani. De kezdetnek tök komolyan elég egy fehér kartonlap, bármilyen írószerboltban beszerezhető, évekig csak azt használtam, és még most is használom, ha nincs kedvem előbányászni a nagy derítőt. Ez főleg tárgyfotózásnál vagy otthoni fotózásnál hasznos, úton-útfélen nyilván nem viszem magammal a papírlapomat. Viszont akkor is keresem a lehető legjobb fényeket — ablakhoz közel, nem túl erős, ne égesse ki, stb. Gyakorlással nagyon sokat lehet tanulni – próba szerencse alapon. Kattintasz, megnézed milyen lett, módosítasz, kattintasz újra, megnézed az milyen lett. Így egy idő után kitapasztalod, hogy milyen változtatás mit eredményez. A manual módot még csak épphogy elkezdtem próbálgatni, így abban nem tudok és nem is szeretnék tanácsokat osztani, de az is kísérletezés szinten megy egyelőre. :) Ez mindenképpen egy olyan terület, amiben a jövőben szeretnék fejlődni. [Tovább…]

Csináld magad! Élmény-kuponfüzet igazi kitéphető lapokkal

kupon00

Ma van a 6. házassági évfordulónk, arra készítettem ezt a cuki kuponfüzetet Ádámnak. Jó pár éve rászoktunk, hogy inkább programot csinálunk magunknak,  hiszen a plüssmedvéken meg a csokin már réges rég túl vagyunk. :) Idénre egy kuponfüzetet készítettem, amelyben programok, pihenőidő (amit így nem tud elbliccelni :)), és nálam beváltható lehetőségek (talpmasszázs, reggeli az ágyban kakaóval) találhatóak, de az a különlegessége, hogy a lapok perforáltak és kitéphetők. Ettől lesz igazán jópofa. :) A kuponfüzetet bármilyen színvilágban és mintákkal el lehet készíteni. Tetszés szerint díszíthető, és születésnapra, karácsonyra, barátoknak is remek ajándék. Kerülhet bele szívesség (lenyírom a füvedet; vigyázok a gyerekedre; megtanítalak mézeskalácsot készíteni), közös program (menjünk moziba, sétálni), vagy bármi, amit kitaláltok. :)

kupon01

Hozzávalók

  • színes kartonpapír vagy mintás scrapbook papír borítónak
  • fehér papír a belső oldalaknak
  • vágógép, sniccer vagy olló a vágáshoz
  • vonalzó
  • perforálópengés vágógép vagy varrógép
  • tűzőgép
  • dekorációhoz: matricák, öntapadó lapok, színes tollak, nyomda, dekortapasz, mintalyukasztó…

kupon02

A borítóhoz két darab 4×10 cm-es téglalapot vágtam a kartonlapból, a belívekhez pedig fehér papírból vágtam 4×10-es téglalapokat annyi példányban, ahány élményt szeretnék. :) A belső lapokat a rövidebbik oldaltól 2 cm-re perforáltam – ehhez használhattok vágógépet, amiben van perforáló kés, de ha van otthon egy varrógép, üresen, cérna nélkül átfuttatjátok rajta a papírokat, és kész is a téphető kuponfüzet. (Ezzel a technikával amúgy saját bélyegeket is gyárthattok, amelyeket a gyerekek rajzolnak meg, és az otthoni postaláda leveleit díszíthetik. De készülhet vele belépőjegy az otthoni cirkuszba, tombola, s.k. jegyzettömb… perforálni jó, mert tök profinak érzi magát tőle az ember, ha eltépi. :))

A borítólapra mintalyukasztóval vágtam szíveket, hogy legyen egy kis 3D hatás. A fehér lapokra mintákat pecsételtem, és kitöltöttem a beváltható ajándékokkal. Aztán szendvicsbe rendeztem a lapokat úgy, hogy a perforált részek mind balra kerüljenek, és nyomott felükkel felfelé legyenek a lapok: alul-felül a mintás kartonlap, köztük a fehér lapok. Tűzőgéppel összetűztem őket, majd a tűzés nyomát öntapadós, mintás fóliával ragasztottam le – szélesebbre vágtam, mint a tömb, hogy oldalt is be tudjam hajtani. A borítót megcímeztem, és kész is! :)

kupon03

A felhasznált eszközök: nyomda és tinta, vágógép és papírok, mintalyukasztó

Rendszerezz a mobiltelefonoddal! – 7 hasznos alkalmazás

cal-any-do-android

Ha szeretnél leszokni a cetlizésről, ha fontos, hogy mindig fel tudd írni az ötleteket, teendőket, és mindezt meg tudd osztani másokkal is (nem a Facebook barátaidra, hanem a munkatársakra, családra gondolok), akkor a mobiltelefonos rendszerező alkalmazásokat neked találták ki.

Nagyon sok fajta app létezik – fizetős és ingyenes is -, a lényeg az, hogy találj egy olyat, ami számodra logikus, hiszen csak akkor fogod használni, ha “kézre áll”. Hiába szép meg jó, ha nem használod, nem leszel tőle rendszerezettebb… Sokfélét kipróbáltam az évek során, ez a bejegyzés remélhetőleg neked is segít megtalálni a te kedvencedet! :)

Mielőtt azonban belevágnánk a teendőkbe, jöjjön egy kis háttérinfó.

A naptár: Én a saját dolgaimat írásban vezetem (filofaxban, ugye :D), de van belőle egy másolat az asztali naptáron, hogy mindig ordítson (csak a nagyon fontos programokról), illetve egy másodlagos, nagyjából 60-70%-os egyezésű másolat a Google Naptárban. Ez azért fontos, mert ha egymás jelenléte nélkül szervezünk programot, akkor is látjuk a másik beosztását.  Na de ugye az elmenős programokon kívül vannak a teendők, amelyek általában cetlire vagy jegyzetfüzetbe kerülnek, aztán jól elkavarodnak, pedig megnyugtattuk magunkat, hogy “nem kell megjegyezni, úgyis le van írva”. Áááá.

Ami nekem fontos volt a teendős appnál:

  1. legyen megosztható és többen is szerkeszthessük – ez a közös projekteknél rettenetesen fontos, a saját dolgaimnak ott a filofax, csak magamnak nem fogom két helyen vezetni a dolgokat, mert minek. Mivel házastársak és üzlettársak is vagyunk, nagyon sok közös teendőnk van, nem “csak” a hétköznapi dolgok menedzselése vagy a saját programjaink.
  2. szinkronizáljon minden alkalmazással – PC-n, telefonon is ugyanaz legyen, ne kelljen nyolcszáz helyre felírni, és mindenki mindig mindent lásson. Menet közben is rá tudjunk írni dolgokat, ha eszünkbe jut valami, például a metrón vagy bárhol a városban.
  3. össze lehessen kötni a Google Naptárral – a határidős teendők, feladatok így az elmenős programjaimmal együtt látszanak, és még könnyebb tervezni, összeegyeztetni, nem fogom túlvállalni magam.
  4. lehessen hierarchiát kialakítani – tehát ne minden projekt egy szinten legyen, hanem lehessen egymásba ágyazni az összefüggő, összekapcsolódó teendőket. Nagyon sokszor bonyolult, többlépcsős feladatokon dolgozunk, és muszáj összerendezni őket.

Többféle appot teszteltem az évek során, ha kijött egy új, mindig kipróbáltam, és megnéztem, hogy mennyire jön be, de általában pár hét után leszoktam róla, mert nem voltunk kompatibilisek. (Ha nem az én agyam szerint tudok benne rendszerezni, akkor nem fogom használni, mert ne már az agyamat kelljen újrahuzalozni, ha egyszer nekem így logikus :D) Aki pedig a jelenlegi nyertes…

trello01thumb

Trello

Jelenleg a Trello a lieblingem, jó pár hónapja használjuk mindketten, igésítettük is már a nevét (“trellózd meg a bevásárlólistára, hogy kell vécépapír”), és nagyon jól működik. Ingyenesen letölthető a mobiltelefonra, van PC-s verziója, és összeköthető a Google Calendarrel is.  [Tovább…]

Mire jó a hashtag? #megmondom

hashtag04

Instagramon (hol máshol :D) kaptam a kérést, hogy meséljek egy kicsit többet arról, hogy mire is jó a hashtag. Így hívják a kettőskereszttel jelzett szavakat, melyek egyre több platformon klikkelhetővé válnak – a Twitter, Tumblr és az Instagram után egy ideje már a Facebookon és Pinteresten is használhatók.

Mi a hashtag? A hashtag (ejtsd: hesteg) egy olyan szó vagy egybeírt kifejezés, aminek az első betűje előtt ez az izé áll: #. A magyarul “kettőskereszt” néven használt jel, a hash, sorszámot és zenei előjegyzést is jelölhet, de a közösségi médiában mostanában fontos szerepet betöltő jelecske lett. Eredetileg a hashtag szó a hash jellel taggelt (jelölt) szavakra vonatkozott, de élőbeszédben gyakran már maga a # is hashtag néven fut, például amikor egy amerikai celeb menő akar lenni, és elkiáltja magát, hogy “Ez most vicces volt, HASHTAG LOL!” :D

Hogyan csinálok hashtaget? Megadott közösségi szolgáltatásokban bármelyik szó elé ha írsz egy #-t, akkor az klikkelhető, kereshető lesz. Nem kell hozzá semmilyen külön beállítás – egyszerűen amikor megírod a szövegrészét az Instagram képednek, vagy írsz egy twitet, akkor a releváns szavak elé odabiggyeszted a kettőskeresztet. Ennyi. A “releváns” rész nagyon fontos, erre nemsokára kitérek.

Szavak vs. kifejezések. A hashtag nem intelligens, nem tudja, hogy hány szót akartál belevonni, így a #-vel egybeírt betűsort értelmezi csak hashtagként. Ha azt írod, #nagymamánál lenni jó, ebből a kereshető hashtag a #nagymamánál lesz. Ha az egész kifejezést szeretnéd bevonni a posztodba, a #nagymamanallennijo vagy #NagymamanalLenniJo szókapcsolatot egybeírva kell a # mögé elhelyezned (kis- és nagybetű között a hashtages rendszerek nem tesznek különbséget, és a Twitter általában az ékezetek között sem).

A hashtagek világai sajnos nem átjárhatóak egymással. Ha Facebookon betaggelsz valamit, az nem kötődik össze a Twitteren azonos hashtaggel ellátott posztjaiddal, az Instagramos képed a Tumblröddel, stb., csak ha mindegyik felületre kiteszed őket.

Mire jó, ha egy szó klikkelhető lesz?

A #maiscsillog alatt megtalálható mindenki előtte-utána mosogatófotója! :)

A #maiscsillog alatt megtalálható mindenki előtte-utána mosogatófotója! :)

Az összes többi bejegyzés (fotó, twit, stb.), amiben szerepel ugyanaz a hashtag, amit használtál, ezáltal kereshetővé válik. Teljesen figyelmen kívül hagyhatod amúgy a hashtageket, ha téged nem érdekel ez az egész, és abszolút jól lehet Instagramozni hashtagek nélkül is. :) De ha használsz hashtaget, akkor a következőre lehet jó:

  1. Közösségépítés — Legfrisebb hashtages élményem a Peter Gabriel koncert volt. Kitettem egy rövid videót Instagramra, és betaggeltem: #petergabriel #backtofront — utóbbira kattintva kijött az összes hasonló témájú bejegyzés. Más magyar koncertrejárók fotóit, videórészleteit tudtam így megnézni, sőt, hozzám is eljutottak olyanok, akik egyébként nem követtek Instagramon, de így megtalálták a videómat. Ez a koncertélményt tovább vitte, még inkább közösség szerveződött az — amúgy egymás számára ismeretlen — Peter Gabriel rajongók között. Nem csak rendezvények, hanem mozgalmak is gyűlhetnek egy-egy hashtag köré. Ilyen például a most népszerű #100happydays, a szociális üzenetű (és nagyon fontos) #bringbackourgirls, vagy a magyar instagramosokat összegyűjtő #mik is. Betaggelheted a könyvet, amit olvasol (pl. #hungergames), a sorozatot, amit nézel (pl. #orphanblack) — attól függően, milyen közösségbe szeretnél tartozni, üzensz-e valamit, szeretnéd-e, hogy elérjenek, vagy te vagy kíváncsi másokra.
    Használd ki! Ha legközelebb részt veszel egy rendezvényen, és szoktál közösségi oldalakra posztolni, taggeld be a megfelelő szavakkal, és hátha új ismerősöket találsz. Ha te szervezel rendezvényt, találj ki neki egy saját, egyedi hashtaget, így a résztvevőid plusz élményt kapnak, és te is egy helyen látod az eseményedről készült fotókat, kommunikációt. Fontos az egyediség, mert a hashtagek nem válogatnak felhasználó szerint. Ha például azt választod, hogy #partytime, egészen biztos, hogy nem csak a te rendezvényedről lesz fotó ezen hashtag alatt. :) Aktuális példa: a Blogger Shopping Day saját hashtagje a #bloggerdayhun – ez alatt az összes eddigi rendezvényen készült fotó is megtalálható, és most szombaton is így taggeljük majd a képeket. :) De a könyvemnek is saját hashtagje van: #ennelzoldebb. Ezt is rendszeresen nézegetem, hogy ki készített róla fotót és hol. :) A #mitesznekavegak csak poénból indult, meg akartam mutatni, hogy nem csak madáreleséget szoktunk fogyasztani, de azóta már mások is csatlakoztak hozzá, úgyhogy egész vegás fotógyűjtemény képződött körülötte.
  2. Közösségbővítés — Ha tartalomszolgáltató vagy (blogolsz, webshopod vagy fizikai boltod van, és van netes jelenléted), a hashtagek még kereshetőbbé teszik a tartalmadat. Táskákat árulsz? Helyes: tegyél ki egy képet Instagramra, és a leírásod végén szerepeljen például az, hogy #táska #bag #vintage #handmade #budapest – vagy bármi, ami a márkádat képviseli. A nevedre, márkádra csak az keres rá, aki már ismeri, de általános, leíró hashtagekkel új embereket is elérhetsz. Ékezeteket is használhatsz, de nem minden rendszer szereti az ékezeteket — az Instagramon biztosan működik (ha van más rendszereken tapasztalatod, írd meg kommentben a bejegyzés alatt!)
  3. Kommentár — Néha a hashtagek nem a kereshetőségről szólnak, egyszerűen kontextusba helyezik a szöveget. Például ha azt a twitet olvasod, hogy “Nem tudom eldönteni, hogy melyik sorozatomat nézzem ma este. #firstworldproblems“, akkor abban a hashtag nem azt a célt szolgálja, hogy “hú, mindenki azonnal repüljön rá a twitteremre, mert rohadt népszerű akarok lenni”, hanem önironikusan reflektál arra a helyzetre, hogy micsoda nagy probléma az, hogy valakinek ez a legnagyobb gondja. :) Sokan — főleg tumblr-ön — kommunikálnak hashtagekkel, van, hogy egész monológ kerül a tag részhez, mintegy mellékesen a törzstartalomhoz. Ez plusz személyiséget, szubjektív hangvételt adhat a poszthoz.

[Tovább…]