Nagyon akartam már valami normális névjegykártyát, amit tudok osztogatni, ha szeretném valakivel megosztani a blogomat vagy a kontakt adataimat. Korábban készítettem párat, de azt sima géppapírra nyomtattam, és aztán átlátszó fóliával "lamináltam", elég macera volt. Edina (a rajzolós Edinám ♥) mondta, hogy ő simán vett vastagabb, anyagában mintás A4-es papírt papírboltban, arra kinyomtatta a mintát, felvágta, és kész. Végre sikerült az enyém is. (A telefonszámom az igazin nincs ám elmaszatolva. :D) Így készül: Grafikus programban (nem kell hozzá spéci, csak tudjon képet beszúrni és szöveget írni) 300 dpi-n (ez a minőség miatt kell) nyiss egy új doksit, ami 9x5 centiméteres. Rendezgesd el rajta az adataidat (név, titulus vagy webcím, telefonszám, mailcím, ízlés szerint lakcím), és tegyél rá valami grafikát, ha akarod. A színeket ne vidd túlzásba, főleg a háttérszínt, ha anyagában mintás lapra nyomtatsz. Én egy türkiz Edina-rajzot választottam az enyémre, hogy teljesen egyedi legyen, a papír pedig sárgás alaptónusú, márványmintás példány. Amint megvolt a grafika, jó minőségben elmentettem, aztán nyitottam egy üres Word doksit, és lecsökkentettem a margókat, amennyire lehetett, és beszúrtam tízszer. Így nézett ki: A nyomtatásnál a legjobb minőséget állítottam be, beraktam a papírt, és már ment is. Ami segítség volt, hogy a képfájlra egy halvány szürke keretet tettem még a grafikus programban, hogy szebben ki tudjam vágni. Grafikával együtt öt perc volt az egész. A kevesebb itt is több, csak a nevemet írtam egy érdekesebb betűvel, a többi Century Gothic, és Edina ábráját is apróra hagytam. A papír anyaga sokat dob az összhatáson, nagyon tetszik a végeredmény. :) (A nyomtatóm egyébként nem csodagép, egy mezei Canon MP272, nagyon szeretem, tök elég arra, amire nekem kell.) Egy lapból 10 db jött ki, szerintem egyelőre nem nyomok többet, majd ha elosztogatom, készítek új adagot. A papírnak darabja 90 Ft volt, a tintahasználat minimális, úgyhogy elég olcsón kijöttem. :D Névjegykártya egyébként nem csak komoly üzletasszonyoknak jár, Amerikában szokás anyukák körében az ún. "calling card", és már itthon is láttam szolgáltatásként hirdetve valamelyik nyomtatós honlapon. A calling cardon szerepel van az anyuka neve, a "titulus" sorban az, hogy Példa Bence anyukája, és ugyanúgy telefonszám, mailcím. Játszótéren, szülői értekezleten, stb. könnyen és praktikusan lehet így infót cserélni, ha éppen nincs idő elővenni a mobilt és belepötyögni minden adatot. Nagyon fontos, ... Olvass tovább