Nem nyitok vitát, a Múmin a világ legjobb meséje, és még mindig képes elvarázsolni - ha a posta is úgy akarja, nemsokára a soron következő csütörtöki listámban hamarosan meg is tudom mutatni, mennyire ;) -, így illendően Tove Jansson kedvesen bumfordi szereplőivel folytatom a rajzfilmes-inspirálódós sorozatomat, annak ellenére, hogy alig viselnek valamit szegénykék. :)) De a hangulatot azért remélem, így is sikerült átadni a ruhákkal. Nyárra kerestem öt szereplőtől ihletet. Múmin: Egy kicsit fiúsabb, nadrágos szettet álmodtam meg neki, világoskék blézerrel (alá kerülhet fehér blúz vagy szatén-top), és kivágott cipő, parafa-talpú cipővel. Nyáresti rendezvényekre tökéletes. Bájocska: Romantikus, tóparti randevúkhoz kedves és visszafogott ez a csipkeruhás szett -- a gyöngysor azért nem maradhat el, de inkább ne a bokájára, hanem a nyakába tegye. :) Virágot szedni nem biztos, hogy tud, ezért a cipőjén hordja. Múmin Mama: Strandra készül, csomagolt finom szendvicseket a táskájában, és a napozóruhája fürdőruha felett is csinosan áll majd rajta, ha bevonul a napról. Múmin Papa: A keménykalapos, sétapálcás úriember stílusa a klasszikus, A-vonalú kis feketében tér vissza, a legtöbb alaktípusnak jól áll ez a fazon, érdemes keresni egyet és aztán mindenhova ezt hordani. Múmin Papa horgász-szenvedélyéről egy halacskás nyaklánc képében emlékezhetünk meg. Vándor: ő az, akibe fülig szerelmes vagyok voltam. Egy sötétzöld ingruhában lazán vándorolhat a városi hőségben, a kalap pedig a napszúrástól is megvédi. Pöttöm és Mafli, bocs, most kimaradtatok a szórásból. :) Nosztalgiázók nézzenek meg egy szinkronos epizódot itt, a korábbi rajzfilm-inspirációs cikkeimet pedig itt találjátok. ... Olvass tovább
Találatok erre: rajzfilm st%C3%ADlusikonok
Alternatív ötletek honosított Halloweenre
A Halloween jó, mert sok kreatív energiát lehet levezetni vele (Milyen legyen a ház dekorációja? Minek öltözzünk? Milyen ijesztő-de-finom fogásokat készítsünk a vendégeknek?), mert jó közösségi program (a trick-or-treat során megismered a szomszédokat, a gyerekek haverkodnak, a családok be tudnak öltözni együtt és bohóckodnak egy jót), és mert egyfajta vidám rákészülés a ránk váró sötétebb, hidegebb időszakra. Egy adag memento mori is van benne a sok csontvázzal, szellemmel, koporsóval és egyébbel. Ha valaha lehetőségetek nyílik Halloweent ünneplő országban ünnepelni, ki ne hagyjátok, frenetikus élmény! De... szerintem ezt így egy az egyben nem lehet, és nem is kell átültetni Magyarországra. Ember legyen a talpán, aki a pókhálóba és múmiákba öltözött lakását éjfélre már szépen rendbetette, és november elsején méltósággal meg tud emlékezni a halottairól. Nekem nem menne - se az azonnali, pánikos elrámolás (tönkrevágná a bulit), se az, hogy maradék, félig megevett, koponyát imitáló fogások, boszorkányujjaknak látszó mandulás sütemény és egyebek között tudjak elmélyülni, és gondolni azokra, akikről Mindenszentekkor megemlékezünk. Egy picit morbidnak is tartanám, még az egész (egyébként pozitív) memento mori áthallással együtt is. Szóval én ezért nem Halloweenezek teljes átéléssel. :) Ha kicsit messzebb lenne egymástól a két ünnep... De nincs, és azzal kell dolgozni, amink van. Mert valamiért népszerű lett ez a Halloween a nem angolszász országokban is, ennek pedig a globalizáción és az amerikanizáción túl szerintem az is az oka, hogy az embereknek igénye van valami különleges napra, amire szervezkedhetnek, alkothatnak még a Karácsony előtt (ha nem lenne, nem tudott volna elterjedni). És tényleg jó egy "én ezt élvezem!"-hozzáállással nekivágni a következő, alig napsütéses három hónapnak. Az alábbiakban összeszedtem, hogy mi az, amit szerintem mindenféle majmolási vád nélkül átemelhetünk a Halloweenből, anélkül, hogy nyakig elmerülnénk az őrületben (amivel amúgy semmi bajom, csak nekem nem megy). Jöjjön minden, ami érdekes és inspiráló október 31-én innen és túl. ... Olvass tovább