Elmélkedés
Things I Love Friday – Megjöttem
2011. április 15.
30 órával a műtét után szubjektív epebeszámoló következik, akit a takarítás vagy a divat érdekel, az még várjon egy picikét, majd eljön annak is az ideje. :)
Szerda
Ötkor kelés, hatkor indulás, hétkor megérkeztem a kórházba, éjfél óta se ivás, se evés, mert az volt mondva, hogy már szerdán műtenek. Várakozás után tíz körül felvettek az osztályra, ott derült ki, hogy csúszott minden, és másnap lesz a műtétem. Lehetett vega menüt kérni (mondjuk hogy ez mit takart, arról majd később), úgyhogy azt kértem, még ebédelhettem egy levest, és annyi. Ebéd előtt gyorsan ettem még egy fél szendvicset, hiszen a reggelit akkorra már felszolgálták, aztán átöltöztem, behuppantam az ágyba, és életem legunalmasabb 20 órájának néztem elébe. Mivel Sopronban volt a műtétem, ezért nem lehetett csak úgy beugrani hozzám látogatóba, úgyhogy amint megvolt az ücsörgés, egyedül is maradtam, hiszen limitált volt a közlekedési lehetőség. Vittem magammal olvasnivalót (márciusi amerikai Vogue – potom 576 oldal, 2 könyv, stb.), de nagyon gyenge voltam, egyrészt az éjféltől való szomjúság miatt (utána aztán napközben 2,5 liter vizet még eltűntettem), másrészt azért fájt az epém, ez nem az a fajta tünetmentes betegség volt, amit a “biztonság kedvéért” kell kivenni. A szobatársam két 60-as néni volt, akikkel nem volt nagyon sok közös témánk (a műtét napjára már lett :)), úgyhogy jobbára olvasgattam, kerestem a helyemet a rohadt puha ágyon, néha mászkáltam egy kört, aztán vissza. Tusoltam még egy utolsó rendeset. Este az egyik néni kistévén Való Világot nézett, addigra már hasogatott a fejem rendesen, de mivel dél óta nem ettem, nem akartam fájdalomcsillapítót kérni, az nálam éhgyomorra mindig gyomorégést okoz, nem ért annyit a dolog, inkább beraktam a kis fülhallgatómat és hallgattam az mp3 lejátszómon levő dalokat.
Gyűjtemények – miért? minek?
2009. március 14.
Soha ne dobd ki a gyűjteményed! Lehet, hogy egy idő után megunod, feleslegessé válik, vagy már túl sok polcot foglal, de még mindig jobb helyet szorítani neki a padláson, mint évek múlva azon bánkódni, milyen jó lenne még egyszer megnézegetni, és gondtalanul nosztalgiázni…
~Nők Lapja Café
Aki már régóta jár ide, esetleg szintén FlyLady “neveltje”, el tudja képzelni, hogy kapkodtam a levegőt, amikor ezt a cikket olvastam. Úristen. Most komolyan. A 15 tipp, hogyan legyen szuper gyűjteményed c. opuszban még ötletet is adnak arra, hogy mit lehet gyűjteni. Bögréket! Sótartót! Tehénkés dolgokat! Minek? Hogy legyen mit kerülgetni? Porfogónak? És miért akar valaki gondtalanul nosztalgiázni? Ez nekem úgy hangzik, mintha félne a jelennel (jövővel) szembesülni, és inkább punnyad a gyűjteménye közepén. Egy megkezdett, de be nem fejezett gyűjtemény folyamatos bűntudattal, lelkiismeretfurdalással láthatja el “gazdáját”, amiért nem szán rá elég időt, vagy nem gyarapította, ráadásul az újabb darabok beszerzésre szinte kényszeres vásárláshoz vezethet. A cikk folytatódik, olvass tovább >
Gyászol a designvilág – megszűnik a Domino
2009. január 28.
Csak azért írok a dologról, mert mostanában sok szó esett a magazinokról, és nagyon érdekes, ami most Amerikában zajlik, és ki tudja, hátha valamennyire ránk is hatása lesz, vagy hasonló előfordulhat itthon.
A gazdasági világválság nagyon kiszúrt a magazinbiznisszel. Egyre kevesebben olvasnak nyomtatott sajtót, kevesebb a pénze a hirdetőknek is, úgyhogy egyre kevesebb pénz folyt be a magazinokhoz. Tavaly ősszel a Vogue vagy száz oldallal kevesebb reklámot tudott betenni az újságba, és az Elle több hirdetőt tudott szerezni nála. De ezek legalább még léteznek, és nem szűntek meg, nem úgy, mint sok, népszerű magazin.
A modern, nagyvárosi nők kedvenc lakberendező/életmód magazinja volt Amerikában a Blueprint, amit Martha Stewart cége jelentetett meg. 2006 májusában jelent meg az első szám, és 2008 januárjában az utolsó. Nagy űrt hagyott maga után, az olvasói kénytelen-kelletlen átpártoltak a Condé Nast kiadó Domino nevű magazinjához, ami 2005-ben jelent meg először. Nem volt egy színvonalon a Blueprinttel, de kellően modern volt, se nem túl olcsó (“barkácsoljunk kinyitható kanapét sörösüvegekből”), se nem túl drága (“vegyél lepedőt negyedmillió forintért”), az igényes, stílusos középosztályt képviselő női olvasót célozta be – és talált. Valódi lakásokat mutatott be, megléphető termékeket ajánlott, jól nézett ki (azért egy lakberendezői magazinnál ez is szempont). Amikor tavaly novemberben elkezdték pedzegetni, hogy a Domino megszűnik, azonnal cáfolták a hírt, ma azonban robbant a bomba, hogy a 2009 márciusi szám lesz az utolsó, és vége. Pezseg a Google Readerem, egyik designblog a másik után írja a Domino nekrológokat, feltéve a költői kérdést, hogy mit fognak ezután olvasni. Mert már tényleg nem maradt semmi, amit a 18-34 éves városi fészekrakó hölgyemény forgathat. Olvashat esetleg Kiskegyed-színvonalú Good Housekeeping-et, vagy szénaszagú-kockásfüggönyű-csirkésdíszes Country Livinget. Vagy marad a design blogoknál, amik pótolják a hiányt, valamennyire, mert kell, hiszen az ilyen anyagilag megterhelő időszakban az ember még jobban visszavonul, több időt tölt otthon, és csinosítaná a lakását. De azért azt a legnagyobb blogfüggő is tudja, hogy semmi sem pótolja, amikor a frissen érkezett, ropogós-fényes, illatos magazint a kanapén kucorodva, teát kortyolgatva átlapozzuk…
Hát ez történik most a pocsolya túloldalán. Vajon itthon fognak megszűnni országos terjesztésű magazinok? Vagy ha egy nagy, nemzetközi licenszmagazin odakinn megszűnik, akkor az érinti a nemzetközi publikációkat is? (A Glamour is a Condé Nastnál van…) Tényleg csak találgatni tudunk. Addig is ezen a blogon folyamatosan tudósítanak róla, hogy melyik magazinok szűnnek meg.
Hogy ne csak duma legyen, megosztom Veletek a Blueprint magazin első, 2006-os nyári számát, teljes terjedelmében, .pdf formátumban. Így is lehet magazint csinálni. Kár, hogy már vége. :(
[ letöltés - 22 MB, 164 oldal ]
Két isteni lakberendezős blogot is megosztok, nézegessetek kedvetekre. :)
Ilyen volt 2008 – Újévi kvíz
2008. december 31.
Eljött a számvetés ideje, és találtam egy jópofa angol nyelvű kérdéssort, ami segít összefoglalni az évet, és jó lesz majd később visszaolvasni. :) Lefordítottam a kérdéseket, másoljátok át nyugodtan a saját blogotokba, és válaszoljatok! Ha visszalinkelitek a blogom, hálás leszek. :) A kommenteknél osszátok meg a kitöltött kvízeket, hogy a többiek is elolvashassák! A tovább mögött a kérdések, aztán a válaszaim. BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!
A cikk folytatódik, olvass tovább >
Teszt – Melyik Austen hősnő vagy?
2008. október 9.
Szeretnéd minden nap e-mailen megkapni az új bejegyzések összefoglalóját? Iratkozz fel a hírlevélre!
