Hétköznapi romantika

soppy0

Philippa Rice rajzai — melyek önmagát és párját ábrázolják — nekem romantikusabbak és szívhezszólóbbak minden grandiózus “leveszelalábamról” gesztusnál. A Soppy képregénysorozatot nézegetve folyton összemosolygunk, hogy “ez teljesen mi vagyunk”, “nézd, ez is mennyire jó”. A Soppy szó szerint egyébként azt jelenti, hogy nyálas, szirupos, de szerintem pont nem azok a történetek. :)) Philippa albuma (mely a már publikált és vadonatúj Soppy történeteket tartalmazza) rajta van a kívánságlistánkon, addig nézegetjük a blogját, és olvadozunk a rajzokon. Megosztom veletek néhány kedvencemet, hátha ti is ilyen lököttek vagytok, mint mi, és tudtok velük azonosulni. :)

soppy01

– Nézd, a kettőnk nevére érkezett egy levél! — És mi az? — Az első gázszámlánk. [Tovább…]

Fejezd be a mondatot!

amaimondat2

Nagyon aggaszt mostanában…

…hogy milyen tőlem független nehézségek tehetnek keresztbe. Ami rajtam múlik, arról tudom, hogy képes vagyok bivalyerővel nekimenni, na de mi van azzal, ami nem rajtam múlik… Főleg, ha ez rosszindulattal, direkt gáncsolással párosul. Azzal igazán nem tudok mit csinálni.
Hogy mi a megoldás? Részleges struccpolitika, most még jobbat nem találtam ki. Légzés ki, be, és bízom benne, hogy a megoldások is meglesznek.

Mihez kezdjek? – Ennél Zöldebb Könyvklub 1.

header2

Üdv az Ennél Zöldebb Könyvklub első ülésén! A könyvklubot egy hónappal ezelőtt hirdettem meg azzal a céllal, hogy segítsek nektek még mélyebbre merülni az Ennél zöldebb nem lesz! tíz lépcsős rendszerének tartalmában, akár tudatos életmódváltásra, akár egy új élethelyzettel való megbirkózásra, akár saját vállalkozás alapítására használjátok a könyvet. A virtuális könyvklub bejegyzéseiben minden fejezettel külön-külön foglalkozunk majd, megjegyzésekkel, új tartalommal és extra gyakorlatokkal segítek átjutni a buktatókon, ahol esetleg elakadtatok, illetve teret adnok a könyv olvasói közösségének, hogy egymást támogatva haladhassatok előre a saját utatok megtalálásában és megvalósításában. Plusz természetesen itt vagyok a kommentek között én is. :)

Mielőtt beleugrunk, még egy megjegyzés: mivel nem egy “elolvasom aztán kész” könyvklubot szeretnék — ahol végigrohanunk az elméleten, aztán jól meglepődünk, hogy nem történt semmi változás — ezért ráérősen, max. két hetente lesz egy-egy új ülés, mert tényleg az lenne a cél, hogy aki részt vesz, kényelmesen, nem sürgetve át tudja rágni magát a gyakorlatokon, és adjon időt a felismeréseinek.

Az első könyvklubot azoknak is meleg szívvel ajánlom, akiknek még nincs meg az Ennél zöldebb nem lesz!, ugyanis az első fejezetet ingyen elküldöm mindenkinek, aki feliratkozik a hírlevelemre.

1. fejezet: Mihez kezdjek?

Egy hónappal ezelőtt arról kérdeztelek titeket, hogy a könyvben felvázolt út melyik szakaszában jártok éppen, és a válszok egyik nagy része az első lépcsőre érkezett. Vagyis sokatoknak volt ismerős ez a mondat:

Azt se tudom, mit akarok kezdeni az életemmel, teljesen elvesztem. Nem tudok dönteni.

Azt tapasztalom (a könyv megjelenése óta pedig különösen ki vagyok erre hegyezve), hogy nagyon sokan azért nem indulnak el, mert gyűjtögetnek. Célokat, álmokat, információt, aztán mindezeket fejben összerendezik, és azt mondják: ó, hát ez még mindig nem elég jó terv, majd ha teljesen tökéletesre kitaláltam, akkor majd elkezdem. Ezzel még a harmadik fejezetnél, a kifogáslista kapcsán fogunk foglalkozni, de a tapasztalatom azt mutatja, hogy a kifogások már a tervezés szintjére bepofátlankodnak, és elrontják az egészet, még mielőtt bármi elkezdődhetne.

Persze az egész mögött egy dolog van: a félelem. Hogy nem lesz elég jó, amit magadtól csinálsz, hogy mégis kényelmesebb lesz a mostani rossz, mert ki tudja, mi lesz akkor, ha változtatsz (mi van, ha valami sokkal jobb! azzal mit kell kezdeni?!), és különben is, mit fognak hozzá szólni A Többiek. Én ezért nem is kérlek meg arra, hogy vágj bele valami hatalmasba. Azt kérem csak, hogy tedd meg a kezdő lépést. Fedezd fel, hogy milyen is lehetne. Nem most kell eldöntened, hogy arra mész-e.

Sőt. Nem is kell most megtalálni a végleges választ arra, hogy mivel szeretnél foglalkozni. (Egyáltalán nem is biztos, hogy valaha azt tudod mondani, hogy na, te most már életed végéig ezt akarod csinálni. Azért ennél kalandosabb az élet, és nem életfogytig kötelezzük el magunkat valami mellett. :) Ki tudja, én mit fogok csinálni húsz év múlva! Csak egy biztos: nem szeretném utálni. :))  Ha fogalmad nincsen, hogy milyen irányba indulj az életedben, egyelőre az is marha jó lesz, ha valami olyat találsz, ahol legalább icipicit jól érzed magad. Akkor legalább az irány megvan. Ez nem egy mindent-vagy-semmit játék, amiben vagy rögtön megtalálod álmaid útját, vagy hagyod az egészet a fenébe. (Ki itt belépsz, hagyj fel minden maximalizmussal.) Az, hogy mit szeretnél kezdeni magaddal, életed egyik legfontosabb megismerési folyamata. A saját utadon csak a saját tempódban haladhatsz, az út pedig az első lépéssel kezdődik. [Tovább…]

Gyerekkönyvtárat vezetek! – Szeretem a munkám #58

library-488690_640

Deva Budapest szívében gyerekkönyvtár vezető – de nem ám csak olvas egész nap. :) Programokat talál ki és vezényel le, rendezi az állományt, és folyamatosan fejleszti magát.

Ha olyan munkád van, ami átlagos, különleges, szokatlan, félreismert, népszerű vagy nem túl kedvelt, de függetlenül ettől te imádod és megtaláltad magad benne, és szívesen elmondanád másoknak is, hogy miért, írj! Részletek a felhívásban.

- Miből áll a munkád?

Minden nap információt szolgáltatok, tudást, értéket közvetítek, gyerekprogramokat és csoportfoglalkozásokat szervezek és tartok. Segítek, hogy könyv és olvasó, történet és ember egymásra találjon, hogy ne vesszünk el a média útvesztőiben: egyszóval gyerekkönyvtáros vagyok, együtt lélegzem a könyvekkel. Népszerűsítem az olvasást, a kortárs gyermek és ifjúsági irodalmat, közvetítem a mesék évezredes tudását, segítek tájékozódni az információs társadalom világában, médiaismereti foglalkozások keretében. Számomra ugyanúgy érdekes lehet egy marketing és kultúra kapcsolatát részletező konferencia, mint az, ahol a média és gyerekek viszonyát kutatják, vagy ahol egész nap a népmesékről hallhatunk előadásokat.

Délelőtt az állományt rendezem, feladataim a hiányzó jelzetek pótlása, könyvek visszapakolása, új könyvek rendelése, csoportok fogadása, statisztikák, hivatalos levelek, jelentések stb. megírása. Honlap – facebook oldal karbantartása, kalandos könyvtárbemutatók, „kincskereső” foglalkozások kicsiknek, nagyoknak és tanároknak egyaránt.

Délután rám vár az olvasószolgálat, tájékoztatás, könyvajánló, csoportoknak könyvtárbemutató, gyerekprogramok, kiállítások, megnyitók lebonyolítása.

- Milyen képzés kellett ahhoz, hogy ezzel foglalkozhass?

Az ELTE BTK Könyvtártudományi tanszékén könyvtárosként végeztem.  A mai képzés hivatalosan már informatikus-könyvtáros, ami jelzi a számítástechnika előretörését ebben a témában is. A mi munkánk ugyanúgy változik, tehát nagyfokú nyitottságra, rugalmasságra, elhivatottságra van szükség, ugyanakkor szilárd alapokra, mivel a könyvtár egyben értékőrző és értékközvetítő intézmény, közösségi tér.

- Mi a legnagyobb tévedés a munkáddal kapcsolatban?

A könyvtáros egész nap csak olvashat. Sajnos erre jut a legkevesebb idő, ugyanakkor ismernünk kell a friss irodalmi termést, hogy tudjunk segíteni, tájékoztatni. Könyvfesztiválok, konferenciák, kávéházi író olvasó találkozások során még közelebb kerülhetünk ezen ismeretekhez. Imádok olvasni, tehát minden percet kihasználok, utazás közben, várakozásnál, szabadnapon, este, amikor csak lehet.  [Tovább…]