Things I Love Thursday #156
2013. május 23.
♥ hatalmasat sétáltunk és turistáskodtunk a várban, és hülyére röhögtük magunkat ♥ két nap alatt 2. lett az előjegyzési sikerlistán a könyvem! köszönöm!! ♥ citromfűtea (és utána aludni jóóó nagyot) ♥ dekortapasz mindenhova, muhaha ♥ kínai kaja (jaj de imádom magam hülyére zabálni zöldséggel és rizzsel) ♥ tejhabos kávé reggelihez ♥ póréhagyma és retek ♥ rengeteg apró és mézédes eper ♥ Suzanne Vega ♥ csomagot kapni és új csomagokat várni (rendeltem moo matricákat és névjegykártyát a könyvemhez, illetve Paula’s Choice kincseket) ♥ családilag nézni az eurovíziót és bingózni ♥ Kerek Perec! ♥ gyors nyári zápor ♥ saját termesztésű bazsalikomot tenni a tésztaszószba ♥ nagy adag limonádé ♥
Csináld magad! Gyors díszítés dekortapasszal
2013. május 23.
Amikor decoupage-os korszakomat éltem, egy idő után már mindenben a potenciálisan “dekupálható” felületet láttam. Azt hiszem, most a dekortapasszal hasonló időszak kezdődik. :) A dekortapasz (washi tape, masking tape) nem csak egy puccos cellux, sokkal több és hasznosabb annál. Tegnap érkezett meg a csomagom a Dekorella Webshopból, igyekeztem különböző vastagságú és stílusú tapaszokat választani, hogy minél sokoldalúbban ki tudjam őket használni. Mindegyik japán mt márkájú (ők fejlesztették ki a díszítésre használatos a washi tape-et) ami azt jelenti, hogy a szép designon kívül nagyon jó minőségűek is a tapaszok: isteni tapintású rizspapírból vannak, a ragasztójuk lehetővé teszi, hogy minden típusú felületen (papír, fa, műanyag) rögzüljenek, viszont bárhonnan könnyen eltávolítható a feltett csík, sőt, újra is ragasztható máshova. Tépni és vágni is könnyen lehet, könnyű korrigálni vagy lecserélni a dekorációt, ha meggondoltuk magunkat.
Először gyorsan kidekoráltam a noteszeimet, aztán néhány mécsest is körberagasztottam. Szerencsére (sajnos :D) a szélesebb dekortapasz pont ráillik a standard deszkák oldalára, így bármilyen bútor kaphat színes élfóliát pillanatok alatt — gyerekszobába, spájzba nagyon hangulatos, nekem most a billentyűzet alatti polc pompázik lila-pöttyös mintában. Akkor is lehet belőle szép mécsesdísz, ha nem a fém talpat tekerjük körbe, hanem egy egyenes falú üveg mécsestartót díszítünk ki vele. Ha mini befőttesüvegre vagy konzervdobozra tesszük, kész is az ecset/ceruzatartó bödönke (remekül lehet így újrahasznosítani mindenféle dobozkát és tartót!), sőt, magát a ceruzát is körbetekerhetjük vele, díszíthetjük a monitort, képkeretet, vázát, cserepet, vendégségben lehet pohárjelölő, csomagolásnál és levelezésnél is hasznát vehetjük.
Nem csak szép, hanem praktikus is: naptárba ragasztva könnyen jelezhetjük egy hosszabb esemény időtartamát, sőt, ha ráírjuk a programnevet, és esetleg módosítás történik, egy pillanat átragasztani másik napra. :) A fentieken kívül természetesen hagyományos rögzítésre is abszolút használható a tapasz, nagyon jól mutat a falon az így felerősített kép, és albérletben is ideális, mert tényleg nem hagy nyomot eltávolítás után. Működik tankönyvben, receptkönyvben, vagy mappában is: könnyű bejelölni a lényeges részt (az átlátszó, egyszínű szalagok kiemelőként is funkcionálnak), az oldal szélére pedig lapozható fület, könyvjelzőt készíthetünk.
A csomagomból per pillanat a narancssárga patchworkös a kedvencem, Ádám pedig a kék négyzetesért van oda, amit “Blaha Lujza téri mozaik”-nak hív. :) Folyamatosan törjük a fejünket, hogy hova használjuk majd őket, azt hiszem, a fürdőszobai kisszekrény sem fogja megúszni. A tekercsek tíz méteresek, jut mindenhova bőven.
Összegyűjtöttem még néhány kedvenc dekortapasz-projektemet, this is the beginning of a beautiful friendship. Ti mit tapaszoztatok már össze? :)
Forrás és még több kép a Pinterest táblámon.
Szeretem a munkám #16 – Üzemvezető vagyok!
2013. május 22.
Kata 38 éves, két kamasz fiú anyukája, és egy kisváros középvállalkozásában prés-üzemvezető. Nehéz, precizitást megkövetelő munka az övé, ráadásul nem tipikusan nőies, de Kata példája is jól mutatja, hogy egy-egy szakmára az alkalmasság nem attól függ, hogy valaki férfi vagy nő, hanem hogy milyen képességei vannak. :) Különösen tetszik a hozzáállássa, hogy akármennyire is szereted a munkádat, muszáj leválasztani a magánéletedről, és hogy végeredményben mindig az emberek fontosabbak, nem pedig a profit.
Továbbra is lehet jelentkezni, ha szeretnétek válaszolni a kérdéseimre! Részletek a felhívásban.
- Miből áll a munkád?
Az üzem napi szinten szállít be az autóiparba, karosszériaelemeket. Ezek 40-400 tonna teherbírású présgépek. Én készítem a gyártási programot, anyag-ember-géppel való állandó sakkozás. A fiam kiskorában azt mondta: anya ül a számítógép előtt és egész nap játszik vele.
- Milyen képzés kellett ahhoz, hogy ezzel foglalkozhass?
Ami a szakmámat illeti, gépészmérnök vagyok, pontosabban hegesztő szakmérnök, de napi szinten igen keveset használom a szakomat. Mindig mérnököket keresnek ezekre a munkákra, de én azt szoktam mondani, hogy a józan paraszti ész kell hozzá igazándiból, ennek belülről kell jönnie, ha nem szeretném csinálni, szerintem nem is sikerülne. Szerintem üzemet vezetni 30% mérnöki feladat, 30% precizitás, 40% pszichológia, amit az iskolákban a kutya sem tanított.
- Mi a legnagyobb tévedés a munkáddal kapcsolatban?
Sokak szerint egy jó vezetőnek mindenhez értenie kell, mindent jobban kell tudni a beosztottaknál, szuper okosnak kell lennie. Szerintem meg kell találni a beosztottaknak azt a szegmenst, amit ő tud igazán, amiben megtalálja a sikerélményét és ez által épületes tagja a csapatnak.
- Mikor érezted úgy először, hogy „igen, ez az, ezt kerestem, itt a helyem”?
Diploma után hamar vezető pozícióba kerültem. Úgy kezdem, hogy igen: én mindent tudok, én vagyok a legokosabb, aztán pár napon belül, jött a pofon, hogy igen: nem tudok semmit és én vagyok a leghülyébb a csapatban, mit keresek itt? Aztán amikor először igazi galibába keveredet a csapat, csúszott a határidő, elkezdett mindenki kapkodni, kiabálni, idegeskedni. Ráálltam egy raklapra és elkezdetem lebontani a feladatokat, mindenkinek, határozottan. Ahogy ott álltam a raklapon, és beszéltem 80 munkásnak, az agyam kattogott: “Itt állok 21 évesen, nőként és ezek az emberek hallgatnak rám, az egészhez én is hozzáteszek valamit.” Azóta bennem van ugyanaz a kislányos idegesség, ha embereket irányítok, és ugyanaz a bódító érzés, hogy szükséges a csapatban valaki, aki fogja a gyeplőt.
- Minek készültél gyerekkorodban?
10 éves voltam amikor a bátyám elkezdett mérnöknek tanulni, elvarázsoltak a gyönyörű A0-ás lepedőméretű-gépészrajzok, Nagyon szerettem volna megérteni, mit jelentenek. Igazi jó gépészmérnök nem lettem, de szerintem azt nagyon kevesen mondhatják el magukról. (Sajnos sokan azt tartják magukról.) A cikk folytatódik, olvass tovább >
Öltöztessünk férfit! – 1. rész: Színek
2013. május 22.
- Többen is kérték, hogy csináljak pasi-öltözködős bejegyzéseket.
– Hát csinálj.
– De én nem vagyok pasi, segítesz?
– Persze, miben?
– Mondj valami okosat.
– Jó. Pasi ruhákat venni ugyanúgy marha nehéz, mint női ruhákat. Ha bemész a boltba, 90% vacak lesz, és meg kell találni azt, ami színben és fazonban is passzol. Nem lehet csak úgy bemenni és leakasztani az első dolgot, mert az nem lesz jó. Vadászni kell.
– Aha, jó. És honnan tudod, hogy mit szeretnél venni?
– Előre nem tudom eldönteni, hogy mit akarok. Ha meglátom, tudom, hogy tetszik, és ha mutatsz két opciót, el tudom dönteni, hogy melyik igen, melyik nem.
Valahogy így kezdődött. :) Szenvedünk a férfi ruhákkal rendesen, mert a boltok iszonyú sematikusan gondolkodnak, talán még jobban, mint a női osztályokon: van az öltönyös-nyakkendős topmendzser, a deszkás-feliratospólós-rapper, és ha mázlink van, jön egy rendes smart casual kollekció, ami nem hipster vagy yachtos olasz milliárdos mezítláb a mokaszinben stílben készült. A fazonok egy külön bejegyzésbe kerülnek majd, legyen elég annyi előjáróban, hogy a langaléta-csupavégtag-felhőkarcoló srácok a boltok alapján inkább legyenek nudisták (mondjuk nem panaszkodnék), mert a slim fit (szűkített, karcsúsított) fazon még mindig nagyon ritka, a rendes szabásúban meg úgy néznek ki nyomorultak, mint a kilencéves, aki beszabadul apu gardróbjába — kár a szép, hosszú lábat és formás tomport egy trottyos, alaktalan, lógós gatyába fojtani.
Ahhoz, hogy ne legyen teljesen kínszenvedés a ruhavásárlás, előtte kell egy kis előkészület, konkrétan a fent említett “mi tetszik?”. Érdemes figyelni a jól öltözött férfiakat (magazinokban, sorozatokban, tévében), és rákérdezni, hogy “tetszik ez a sapka/kardigán/cipő?”. Nekünk van egy közös Pinterest táblánk is, oda gyűjtjük az ötleteket, hogy legyen valami kézzel foghatóbb arról a stílusról, amit keresni kell az üzletekben.
Ádám világos bőrű, kék szemű, barna hajú, ezért leginkább a földszíneket szereti, illetve a jól megválasztott árnyalatú bordót, kéket, zöldet, lilát. Ez eléggé látszik is a válogatáson. :)
A színeket illetően viszont az üzletekben szintén kaotikus állapotok uralkodnak, a legtöbb helyen az alap fekete-barna kínálaton kívül két színskála létezik:
Iszonyú telített, harsogó színek, és a világos bőrű embereknek kifejezetten sápasztóak. A bal oldali ráadásul leginkább egy focimez kifinomultságával rendelkezik, két lábon járó márkaképviselet, a jobb oldalit pedig nagyon kevés férfi tudja magabiztosan hordani (sötétebb bőrűeknek nagyon jól állnak egyébként!). Helyettük érdemes egy kicsit tompább, “piszkosabb” árnyalatokra vadászni, bár a rózsaszín minden formájában egy nehéz szín, inkább a kiegészítőkre tartogassátok.
Nyomtatható receptlap
2013. május 21.
[ letöltés ] Ha tetszik, és szeretnéd megosztani másokkal, kérlek csak a bejegyzésre mutató linket tedd ki a saját honlapodra! Köszönöm szépen! Kereskedelmi forgalomba nem hozható. ©2013 Farkas Lívia. Minden jog fenntartva!
Régóta terveztem egy receptes nyomtatható oldalt, Gabi kérése emlékeztetett rá, hogy ilyet is szerettem volna. :) Kicsit retro-kockás terítős hangulata lett, a régi receptesfüzetek emlékére. Felülre kerülhet a recept neve, aztán két oszlopban lehet listázni a hozzávalókat. A keretes részbe kerülhet a csillagokat besatírozva a recept nehézsége (minél több a csillag, annál nehezebb), alá a tányér-villa jel mellé írhatjátok, hogy hány főre szól a recept, az óra mellé kerülhet, hogy mennyi idő elkészíteni (külön mehet egymás alá az előkészítési és a sütési idő is), a napocska-jel mellé pedig a sütési hőfok. A keretben maradt még egy kicsi hely egyéb jegyzeteknek: kitől származik a recept, kinek a kedvence, milyen ital illik hozzá, és így tovább. A lap maradék részén levő vonalas részre írhatjátok az elkészítés menetét is. A4-esben vagy A5-ös méretben lefűzve is szépen mutat, néhány recepttel előre kitöltve kedves ajándék is, például első saját háztartásába költöző barátnak, rokonnak. :)
Szeretnéd minden nap e-mailen megkapni az új bejegyzések összefoglalóját? Iratkozz fel a hírlevélre!
