Munka, tanulás

Cicamica elfoglalt anyuka, de szeretne tisztában lenni a világ dolgaival, ezért hírolvasási szokásaimról kérdezett, Sz. pedig a vállalkozását is veszélybe sodró kolléganővel kapcsolatban kért tanácsot.

A kérdezős rovat bevezetőjét itt olvashatjátok, továbbra is várom a kérdéseiteket mindenfélével kapcsolatban — akár tanácsot kérnétek, akár kíváncsiak vagytok valamire: via.farkas@gmail.com.

Cicamica kérdezi: Azt szeretném kérdezni, hogy te hogyan tájékozódsz? Mármint itt nem iránytűre vagy mohára esetleg Google Maps-re gondolok, hanem hogy hogyan vagy naprakész a világ dolgait illetően. Két kicsi gyerek anyukája vagyok (akik soha nem alszanak egyszerre) és bizony egyszer csak azon kapom magam hogy elmúlt egy hónap és fogalmam sincs, hogy mi történik közben a világban. Valahol földrengés volt, összeomlott a gazdaság vagy megszületett az angol trónörökös…. Próbáltam nézni vagy hallgatni a híreket, de annyi a negatívum hogy csak elszörnyedek, szenzációhajhász maszlag az egész a lényeget keresni kell. Ha eljön az este és van 1 órám a gép előtt akkor pedig inkább a blogod olvasom, cipőt nézek, kerti tanácsokat olvasok mintsem kutakodjak hogy mi folyik a világban. Ettől még boldog és kiegyensúlyozott az életem, de nem szeretnék tájékozatlan lenni, úgy érzem manapság ez is számít. Te mit gondolsz erről? Mi lenne a megoldás egyes élethelyzetekben illetve mit lehet tenni visszamenőleg hiszen van néhány hónap vagy talán év is ami kimaradt jó lenne felfrissíteni…

Mivel nekem sincs időm rendszeresen aktívan átnyálazni a hírportálokat, leginkább mások által előre megszűrt híreket olvasok, és a közösségi médiát használom tájékozódásra. Van több tájékozott barátom is a Facebookon, akik mindig azonnal posztolják, ha van valami, ők pedig ismerik az eldugottabb forrásokat is. :) Vannak köztük elkötelezett környezetvédők, állatvédők, emberjogi aktivisták, van, aki az érdekes filmes híreket teszi ki, vagy irodalmi-könyves érdekességeket, programajánlókat, cikkeket, elemzéseket, vagy inspiráló ötleteket. Ilyen szempontból szoktam oldalakat is bekövetni: ha releváns a tartalom, és nem csak Coelho idézetek meg cuki cicák vannak, akkor szívesen látom őket a hírfolyamomban. :) A Twitter hasonlóan jó eseménykövető rendszer, ahogy mondani szokták, Facebookon bejelölöd az osztálytársaidat, Twitteren meg azokat, akikkel szerettél volna egy osztályba járni. :D Mivel a tömör formátum alapkövetelmény, mindent zanzásítva kapsz csak meg, és ha érdekel bővebben a téma, általában van egy link, ahol továbbképezheted magad. Ha hírportálokat szeretnél követni, az RSS-olvasó is jó megoldás, főleg, ha be tudod állítani, hogy csak a szalagcímeket mutassa — ilyenkor végigpörgeted az egészet, amin megakad a szemed, azt megnyitod és továbbolvasod, a többivel pedig nem húzod az idődet.

Szóval válaszd ki, hogy milyen témákban szeretnél tájékozódni, aztán keresd meg azokat az embereket, hírforrásokat, újságokat és újságírókat, akikben bízol, akik hitelesek számodra, és kövesd őket! :) Mivel időrabló dologról van szó, ami nem érdekes, arról iratkozz le, illetve időzítővel állítsd be, hogy napi 15 vagy 20 percet olvasod ezeket a híreket, aztán abbahagyod. Az se jó, ha túlságosan belemerülsz.

Sz. írta: A munkám imádom, csupán a vállalkozó társam, aki hátráltat, sőt egyenesen rombol mind szakmai, mind emberi szempontból. Gondolom fiatal mivoltamból hamar beleugrottam egy rövid ismeretség utáni közös munkába. Az elején jól alakult minden, nem csak üzlet társat de mentort is találtam benne, aztán hirtelen minden elromlott. Többször próbáltam végig gondolni, hogy mit ronthattam el, de egyre inkább úgy tűnt nem velem van a gond. Először csak hanyagolta a vállalkozást, aztán nem reagált emailekre, vállalkozással kapcsolatos összefoglalókra, ötletekre…stb. Majd a közös munka során egyre több negatív visszajelzést kaptam tőle, míg nem odáig jutottunk el, hogy mára semmi tiszteletet nem mutatom felém, sőt egyenesen jelzi, hogy nem is értek ehhez az egészhez. Nem értem a hozzáállását, mindig tiszteltem az Ő szakmai hátterét, amit jeleztem is neki, tanácsot kértem amire soha nem kaptam választ, segítséget igényeltem, jeleztem, hogy több időt kellene szakítani a közös munkákra, de ha telefonon kerestem nem volt ideje, ha emailt küldtem neki nem válaszolt. Ha megkérdeztem, hogy miért nem válaszolt, akkor konfliktusba torkollott a dolog, mondván miért kérem Őt számon, több száz emailje érkezik egy nap, nem tud odafigyelni. Elég nagy szervezet áll az irányítása alatt, amit elismerek és igyekeztem türelmes lenni, de amikor nem csak engem, hanem a vállalkozásban tanulókat is elhanyagolta, sőt megbántotta, azt már nem tudtam félre tenni. Jelenleg a vállalkozásnak nincs közös anyagi érdeke, csupán egy együttműködésen alapul, viszont nem akarom a vállalkozás hírnevét és hitelességét azzal rontani, hogy esetleg egy konfliktus árán szétváljunk. A saját részemet, vonalamat és csoportjaimat tudom mellette is rendesen kezelni, és gyakorlatilag a megbántódottságomat is félre tudtam tenni, csupán a bennem maradt rengeteg feszültség zavar. Nap mint nap folytatok le magamba vitákat, hogy mit kellene mondanom neki, de akárhányszor próbáltam leülni vele megbeszélni, gyakorlatilag jelezte, hogy Őt nem érdekli, hogy milyen problémám van és hogy minek foglalkozzunk ezzel, így ezek a dolgok mind mind bennem maradtak. Mivel elismertem a szakmai előre menetelét iszonyat nagy sebet ejtett rajtam az is, ahogy megalázóan jelezte, az én szakmai hátrányomat, hogy gyakorlatilag nem értek hozzá és nélküle sehol sem lennék, pedig a képzések legnagyobb részét egyedül csináltam az Ő elméleti és gyakorlati segítsége nélkül. Felajánlottam azt is, hogy ha nem akar velem dolgozni jelezze és oldjuk meg felnőtt emberek módjára, de ezt nem akarja. Nagyon nehezen végzem most a vállalkozással kapcsolatos teendőket, gyomorgörccsel és álmatlan éjszakákkal, holott nem jutok egyről a kettőre. Nehezen megyek ki dolgozni és nem érzem azt a felszabadult örömöt, ami miatt csinálom ezt az egészet. Nyilván idő kell hogy megemésszem a csalódást, de hogy lehetne ezen minél hamarabb túljutnom, hogy véletlenül se nyomja rá a bélyegét az oktatásokra, a saját “megjelenésemre”, mert én nem szeretnék a többieknek csalódást okozni…

Szerintem a vállalkozásod hitelességét már most rontja azzal, ahogy viselkedik. Nem hinném, hogy ne éreznék az ügyfeleitek — azt írod, a tanulókat is hanyagolta… Ez nem korrekt. Szakmaiatlan, unprofessional, sőt, gyerekes… A közös vállalkozás közös felelősség, és minden résztvevő részéről a maximumot követeli, hogy a közös siker is közös érdem lehessen, ne csak az egyik tolja a szekeret, aztán a másik meg lefölözi a profitot… Ennek a partnerségnek nem látom így értelmét, főleg, hogy ami eddig az álmod volt, az most már ekkora stresszforrás. Ne várd meg, amíg ő mondja ki a végszót, jogod van neked is megszakítani a kapcsolatot! Ha tényleg nincs közös anyagi érdeketek, és nem egy cég felosztásáról van szó, akkor még nem is túl bonyolult a dolog, de ha jogilag össze vagytok kötve, akkor is megkeresném a lehetőségét annak, hogy hogyan tudjátok külön utakon folytatni — ehhez feltétlenül kérd egy jó könyvelő vagy ügyvéd segítségét. Szerintem mindent megtettél, jelezted, próbáltad megbeszélni vele, de nem volt hajlandó kommunikálni. Még egy utolsót beszélnék vele, hogy ha nem változtat, akkor ennyi volt, és ha erre sem reagál érdemben, akkor ennyi volt. Bármilyen előnyt is jelent az ő jelenléte a közös vállalkozásban (ha még van ilyen előny egyáltalán), az eltörpül a gondok mellett, amiket okoz.