Search Results for: pink

Pink smink

Rózsaszín ajkak, arcpír, köröm, és egy cicás tusvonal a szemen.
Üde, nemtúljátszott, gyönyörű friss smink, nem csak Barbie-knak.

(Lányos kép: Cosmo UK)

Házi feladatok, emlékek & rajzok – Gyerekkori határidőnaplóim képekben

naplok-00

Még nem töltöttem be a tizet. 1995 volt az az év, amikor hirtelen elkezdett annyi teendőm lenni — általános iskola harmadik osztályában! –, hogy már nem bírtam észben tartani őket. Muszáj volt leírnom mindent, különben elfelejtettem, és elkéstem, lemaradtam, nem adtam be, nem készültem… Ez elég sok szorongást okozott, és mivel nem úgy tűnt, hogy valaha kevesebb dolgom lesz, megoldást kellett találnom. Akkor még külön-külön minden tantárgynak a tantárgyfüzetébe írtam, hogy mi a házi, de kellett volna valami, ahol egy helyen látom az összes teendőmet — rohadt idegesítő volt, hogy minden nap mindegyik füzetemet át kellett néznem, hogy nem hagytam-e valamelyikben olyan feladatot, amit még meg kell oldanom. Szerencsére már akkor is rendszeres látogatója (és rajongója) voltam az írószerboltoknak, úgyhogy egyik nap úton hazafelé bementem, és a zsebpénzemből vettem egy kis, zöld-fekete fedeles jegyzetfüzetet, hogy leckefüzetet csináljak belőle.

Így kerültek először az életembe a jegyzetfüzetek és a határidőnaplók. A helyzet (és az életem) harmadikos korom óta csak bonyolódott, így gyakorlatilag húsz éve folyamatosan kerestem azt a formátumot vagy trükköt, ami éppen az adott — az előzőnél mindig még eggyel bonyolultabb — életszakaszomnak praktikus és megfelelő volt, és a kötött forma lehetőségeihez képest próbáltam testreszabni, alakítani, feszegetni a formátum határait. Az új megoldásokat mindig magamtól találtam ki — figyeltem, hogy épp mire van szükségem, aztán valami rendszert vittem a gondolataimba. :) Mára sikerült kialakítanom egy olyan rendszert, ami lefedi az életem összes jelenlegi területét, és amiben  már nem szorongok, ha a teendőimet vagy a naptáramat kell vezetnem. De hosszú út vezetett odáig, amíg kitapasztaltam, hogy mi működik a legjobban.

Amikor legutóbb a szüleimnél jártam, előszedtem az egykori szobámból a gyerek- és tinikorom naptár- és naplótermését, aztán hosszú órákra elmélyültem abban, hogy honnan is indultam. Az egyik legnagyobb felismerésem az volt, hogy nálam a naptárazás és a naplózás a kezdetektől párhuzamosan futott. Voltak néha külön naplók is, de gyakran a határidőnaplóba írtam bele címszavasan az emlékeket, élményeket is, hogy ha másra nem is maradt időm (és gyakran nem maradtak), legalább ott meglegyenek. Sosem voltam szigorú magammal, hogy betartsam az adott naptár rendszerét — vagy épp a saját korábbi rendszeremet. Mindig szerettem kísérletezgetni, kipróbálni beosztásokat, színeket, aztán hagyni őket, ha nem jöttek be. A színezés, rajzolás aztán fokozatosan nagyobb teret kapott, mert nyomasztottak a gyári oldalak, és szerettem volna valami szépet vezetni, túl a funkción, illetve ez is egy plusz felület volt, ahol kiélhettem a kreativitásomat. De ez sem volt végletes elvárás magammal szemben: ha volt kedvem, rajzoltam, ha nem volt kedvem, nem dekoráltam. Semmi sem volt kötelező. Idővel aztán kialakult, hogy mi az, ami nekem a legfontosabb, és a legtöbbet segít a teendőim kezelésében — a következő élethelyzet-váltásig.

Az alábbiakban hosszú beszámoló és sok-sok kép következik cuki (és remélhetőleg nem ciki) ifjonti éveimből! :D

naplok-01

naplok-02

Ő a már említett zöld-fekete keményfedeles: az első tárgyi emlék, az 1994-1995-ös tanévből. Ő őrzi a házi feladatokat (oldalszámmal, feladatszámmal), a különórákat, mikor kell ünneplőben jönni, mennyi az osztálypénz, mikor felelünk vagy írunk dolgozatot, és mikor lesz a szülői értekezlet. Ebbe a jegyzetfüzetbe írtam fel a tennivalókat — egyelőre még folyószöveggel és ceruzával –, viszont a pipálásra már eltérő színt, egy piros ceruzát használtam. A dátumot kézzel írtam fel, illetve irodai dátumpecséttel nyomdáztam oda (most tök trendi megint scrapbook-körökben ez a dátumpecsét! :D), és minden napnak külön oldalt kezdtem. Néha egy-egy apró rajz is belefért, de általában csak akkor írtam bele, ha volt mit, mert kicsi volt a hely.  [Tovább…]

Things I Love Thursday #250

tilt-felirat3tiltw12

♥ kétszázötvenedik csütörtöki lista! fanfárok és konfetti! ♥ buszozni a napsütésben ♥ 15 perc alatt puccba vágni a lakást (imádom, hogy mindennek van helye, és nem kell órákig szöszölnöm vele!) ♥ szórakozás körömbigyókkal ♥ türkiz és pink (mondjuk ez látszik is a fenti képeken :D) ♥ #ennelzoldebb gyurmaszépségek Lilytől ♥ Spice World!!!! tök hülyeség és vicces, egy csomó cameo van benne (Richard O’Brien! Bob Hoskins! Dominic West!!), plusz még mindig annyira jók a számok, és a 29 éves énemnek ez a nagy kedvence — Don’t care how you look, it’s just how you feel + Don’t just do the right thing to be pleasing ♥ (13 évesen a Naked-et szerettem, aztán évekig az volt a mobilos ébresztőm csengőhangja, persze midi verzióban, mert akkoriban még nem volt ilyen fejlett technika XD — kinek volt még Motorola v2288-a?) ♥ rádiós hetem van, tegnap a Jazzy Happy Hoursben voltam (majd megszerzem a felvételt), vasárnap este meg a Jazzy Randevúban leszek, hallgassátok este kilenctől! (de majd annak is megszerzem a felvételét, ha lement :)) ♥ iszonyú sokan megosztották a natúr arcos cikkemet (bár a megosztások alatti kommenteket olvasva nem mindenkinek ment át, hogy nem a smink és az ápoltság ellen beszélek, na nem baj), nagyon köszönöm, örülök, hogy így betalált! ♥

tilt-felirat2

Igen, normális, ha… ittatavasz edisön

igennormalis2

…kapkodod a fejed a rengeteg színes virág láttán a sarki virágboltokon, és hülyére fotózol minden tulipáncsokrot. hestegtavasz hestegszeretem.

…halleluja-kórussal ünnepled, hogy éjszakára már nem (mindig) kell zoknit húznod.

…furán érzed magad újra félcipőben, miután megszoktad, hogy a csizmák rendesen tartják a bokádat.

…még mindig túlöltözöl reggelente, és reflexből veszed a vastagabb pulcsit/kabátot, aztán öt perc alatt leizzadsz és utána parázol, hogy meg fogsz fázni.

…vagy éppen elbízod magad a reggeli napsütés hatására, aztán kockára fagysz a szélben/árnyékban. De azért hurrá, nap!!

…egész télen fekete-szürkében nyomultál, most meg magadra aggatod a világ összes színét, és egy ara papagáj hozzád képest monokróm.

…vannak színek, amiket régen utáltál, és a világért sem hordtad volna, most meg körbeveszed magad velük (khm, sárga, khm, pink).

…elkap egy erős nosztalgiahullám, ha újranézed gyerekkorod filmjeit (khm Spice World khm), és mialatt szürreálisnak tűnik, hogy már nem vagy 13 éves, rettenetesen örülsz is, hogy már nem vagy 13 éves!

…őrült takarításba kezdesz, miután “kinek milyen koszos a lakása” témájú sorozatokat nézel. (Persze csak miután megnyugtattad magad, hogy “na, azért ennyire nem állok rosszul”).

…fennhangon megjegyzed, hogy “ez volt az idei első eprem”, és minőségellenőrzöd is, hogy mennyire volt édes. (Ilyenkor annyira még nem jó, de akkor is, EPER.)