Tematikus estek – ötletelést segítő kérdések

tematikusfilmesest-lapA tematikus filmes estekkel nagyon jó nyári programot lehet csinálni, de természetesen bármilyen más évszakban is működnek. :) Filmek alapján tematikus szülinapot, lánybúcsút, baráti összejövetelt is lehet tervezni, mindössze tovább kell gondolni a film elemeit, és az alapján felépíteni a programot, dekorációt, menüterveket.

Az ötletvadászathoz készítettem egy nyomtatható jegyzetlapot, amin vezetett kérdésekkel elkezdheted szétcincálni a választott művet, és szabadon asszociálni az elemeire. Nem biztos, hogy minden kérdésre adott válasz inspirál valamire, ez filmtől függ, meg attól, hogy mi indít be. :) Indulhat a brainstorming, aztán a szervezés! :)

Néhány újabb ötlet:

  • Macskafogó: joghurt szalonnával, sajttál, G-betűs póló, csíkos öltöny, poncsó, spanyol zene, paradicsomkonzervben felszolgált leves ;)
  • Némó nyomában: hal-formájú sós rágcsa, Activity mutogatós játék, búvárszemüveg-dekoráció, Tropicarium-látogatás.
  • Oscar: lazac, jazz, alkohol – a “tilalom” ellenére is ;) -, logopédia-könyvek, selyemfehérnemű és “drágakövek”, Lady Chatterley szeretője

Hello again, London! – 3. rész: Múzeumok

muzeum-01

A februári londoni útunk mesélését tematikusan folytatom továbbra is – jöjjenek a múzeumok! :) Mivel legutóbb a British Museum az utolsó napra maradt, ráadásul akkor sikerült már kikészítenem a bokámat is, úgy döntöttünk, hogy nem kockáztatunk, és gyakorlatilag az első útunkba ejtett látnivaló volt. Azt akkor még nem tudtuk, hogy lesz egy második látogatásunk is, szintén az utolsó napon… :)

Szóval öveket becsatolni, teákat bekészíteni! Jön egy hosszú, képes mese — dinoszauruszokkal, Picassoval, Sherlock Holmes-szal, és minden jósággal.

A British Museumba tervvel érkeztünk, mivel már valamennyi fogalmunk volt arról, hogy mi merre van, és mit szeretnénk mindenképpen (újra) megnézni. Amit kihagytunk: a görögök/rómaiak (savariai lányként engem nem igazán tudnak megdöbbenteni a mozaikok meg római pénzek, olyat szeretek látni, amitől hanyatt vágom magam :D), egyiptomiak (a múmiáknál mindig tömeg van), és a kínai porcelánok. Ami a legleglegfontosabb volt, az az ázsiai rész, külön tekintettel az indiai, asszír, japán delegációra, illetve a mexikói művekre, illetve mivel legutóbb tényleg csak “berohanunk-kirohanunk” alapon tudtuk le a felvilágosodós termet, most oda is bementünk. De nem volt egészen zökkenőmentes a dolog.

muzeum-04muzeum-10 muzeum-11

Történt ugyanis, hogy — rém meglepő módon (/sarcasm) — esett az eső, de nem ám úgy, mint Budapesten (pl. most is), mintha dézsából öntenék, hanem szemerkélt, drizzle. A helyiek ennyiért még az ernyőt se nyitják ki, esetleg egy kapucnit feltesznek, aztán csókolom. (Úgyis max. 15 perc, és eláll.) Nem úgy a turisták. Mintha cukorból lennének, kiverik egymás szemét az ernyővel, és pánikszerűen rohannak fedezékbe. Ami aznap éppen a British Museum lett.

muzeum-12 muzeum-13

Én ennyi embert még nem láttam egy helyen. A földön fetrengtek, száz méteres sorok álltak a büfék előtt (kétszáz méteres a vécénél), a földről ették a kajájukat, és volt egy úriember, aki a kiborult kávéja felett, mint ha mi sem történt volna, a padlón törökülés közben piszkálgatta a mobilját. Kiábrándító volt, amellett, hogy mozdulni is nehezen lehetett. Szóval kifejezetten örültünk, hogy tervvel érkeztünk, és tudtuk, hogy mit szeretnénk célirányosan megnézni. Közben a saját hangulatunkon enyhítve néha elmorogtunk egy “rohadt turisták”-ot a bajszunk alatt. :D [Tovább…]

Filmajánló – Finom falatok és egy nagy kaland A séffel

chef

Már írtam, hogy az év eddigi legjobb filmje számomra versenytárs nélkül Jon Favreau Chef-je volt — igazi szerelemmunka, csupa lelkes, profi kollégával és olyan beugró barátokkal, mint Dustin Hoffmann, Oliver Stone vagy Robert Downey Jr. Bárcsak minden évre jutna vagy öt ilyen! Persze mindez nem működött volna, ha nem egy csupaszív, szenvedélyes történetet mesélnének el. Adott egy szakács (maga a szerző, Favreau játssza), aki megpusztul attól, hogy az étteremben kénytelen ugyanazokat az ételeket legyártani estéről estére. Amikor nyilvános Twitter-szócsatába kezd az őt (egyébként amúgy jogosan) ekéző étteremkritikussal, kénytelen új alapokra helyezni az életét — néha a komfortzónából csak egy jó nagy fenékberúgás segítségével tudunk kimozdulni. :)

Rövid nógatás után visszatalál a főzés valódi szenvedélyéhez: kipucol egy régi, lerobbant autót, és a kisfiával kiegészített csapattal útra kelnek, hogy megetessék Amerikát. Road movie, hardcore kajapornó és gyorstalpaló social media marketingképzés egyben – a kissrác ugyanis a közösségi oldalakat kihasználva nagy hírverést csap a kocsikának és apukájának. Tilos éhesen megnézni, vagy ha mégis, utána készüljetek kajával, mert kínzás lesz üres gyomorral kibírni. Egyedül, családdal, barátokkal is ideális kikapcsolódás – igazi feelgood mozi.

[Tovább…]

Nyaralj otthon! Tematikus napok asszociációval

otthonnyaralas-filmek

Nem csak gyerekeknek lehet és érdemes otthoni tábort csinálni – a tematikus napok a felnőtteket is remekül elszórakoztathatják. :) Ha legközelebb eszedbe jut, hogy kéne csinálni valamit estére, de limitált a büdzsé és a szabadidőd, próbáld ki a tematikus programot!

Először azt kell megnézni, mennyi idő áll a rendelkezésre – egy este, egy délután, esetleg egy egész nap. Nem kell arra várni, hogy a pihenés csak a kivehető szabadság idején legyen aktuális! Aki régóta olvas, az tudja, hogy mennyire nem szeretem a végletes, mindent-vagy-semmit gondolkodást: ha nem jutunk el idén tengerpartra két hétre, az ne jelentse azt, hogy egyáltalán, semennyit nem lazítunk! Erre jó a tematikus, otthonnyaralós nap/délután/este, kinek épp mi fér bele. Az utazást és a teljes, több napos szabadságot nyilván nem fogja pótolni, de jobban kizökkent, mint egy sima otthoni punnyadás, ami mindenképpen pihentető és szórakoztató lesz. Pedig nem több meló, csak egy pici plusz gondolkodást igényel, hogy mi is legyen mondjuk film közben a majszolnivaló. :)

A legegyszerűbb, legrövidebb esti lazuláshoz is felhasználható az asszociációs technika. A központi elem lehet például egy film vagy egy pár órás program (kiállításmegnyitó, séta, koncert, stb.), és amint egy vagy két kapcsolódó dolgot hozzárendelünk, máris emlékezetesebb lesz az este! Filmek esetén könnyű a dolgunk: inspirálhat minket a helyszín, a történet, a hangulat, és ez alapján választhatunk nassolnivalót vagy illeszkedő programot a mozihoz. Milyen ruhát viselnek? Hova mennek? Mit csinálnak? Melyik országban játszódik? Mit esznek? Van-e jellegzetes tevékenység, emlékezetes jelenet, ami ihletet adhat az estéhez? Film nélkül is lehet különböző programokat összepárosítani, de kezdetnek segít, ha kiindulási alapnak ott van egy film, egy sorozat vagy egy könyv.

A Keresztapa köré például kerekíthetünk egy olasz estet: esti séta fagyizással, majd otthoni spagettizés, vörösbor, és a nagy klasszikus DVD-n. A Lautrec-kiállítás látogatását kibővítve lehet francia napunk: reggel szabadtéri ráérős falatozás (sajt, baguette, egy jó kávé), sütizés valamelyik helyes cukrászdában, este jöhet a Kifulladásig. A Darjeeling Limited előtt látogathatunk — az igazi India helyett — keleti teaházba, vagy elmehetünk jógázni, filmnézés közben égethetünk füstölőt, és majszolhatunk chutney-t, ihatunk mango lassit… Ötleteljetek szabadon, nincs rossz válasz! :)

Bármihez lehet körítést tervezni! Még néhány képlet, ami alapján megszervezhetitek a saját tematikus esteteket:

  • Átkozott boszorkák + kártyajóslás + margarita
  • A herceg menyasszonya + kirándulás a várban + felolvasóest este egymásnak
  • Táncoló talpak + pingvinek az állatkertben + halvacsora
  • A Hobbit + felmászni a Gellért hegyre (sasok nélkül) + piknik
  • Forrest Gump + szigetkör + néhány bonbon

Az asszociációs tematizálást pedig születésnapi bulikra vagy randikra is lehet alkalmazni. :) Melyik a kedvenc filmed? Milyen programokat szerveznél köré, hogy kicsit extrább moziested legyen? A hozzászólások között további ötleteket adhatunk egymásnak!

Filmajánló: Miyazaki – Szél támad

szeltamad01

Apró puszik, a háború szorítása, és a kreatív alkotás folyamata – ez mind a Szél támad.

Ha nem értitek, mi lehet jó egy animációs filmben, vagy hogy mitől jó az anime, akkor is félre az előítéletekkel, és kérlek, kérlek, menjetek el a Szél támadra. Miyazaki utolsó filmje annyira tűpontos és szíven vágó, hogy egyszerűen muszáj látni, annak is (főleg annak), aki a japán animációt Pokémonokkal azonosítja, mert annnnnyival többről van szó, hogy az elmagyarázhatatlan. (Akit érdekel a mester többi műve, itt írtam korábban róluk.)

A Szél támad túlzás nélkül mestermunka, és helye van a legnagyobbak között, nem csak animációban. Az üzenet, a megvalósítás, a romantika, az érzelmek és mozdulatok annyira a helyükön vannak… nem igazán tudok róla értelmes és racionális elemzést írni, de nem is akarok. Nagyon ritkán készülnek ekkora hatású filmek, és a Szél támadnál extrán számít a mozi ereje: egyszerűen nagy vásznon még nagyobbat üt. Anime tíz szökőévente egyszer kerül a magyar mozikba, ha jót akartok magatoknak, menjetek el, Budapesten és több nagy városban is vetítik a következő hetekben – moziműsor itt. Zsepit vigyetek, és nem szégyen a sírás, úgyis hüppögni fog az egész moziterem a végére. (Én még most is, ha eszembe jut az utolsó jelenet… meg az esküvő… meg a…)

És egy személyes vonatkozás, ami Titeket is érint: a magyar felirat két ismerős munkája, az egyik az én Ádámom, a másik pedig a mi Edinánk, aki a blogra rajzolja nekünk a naptárakat és egyéb cukiságokat. Büszke vagyok rátok. ♥
Forgattunk egy videót a fordítás kulisszáiról, ha éles lesz, majd belinkelem a kommentekhez – nagyon jó sztorikat meséltek.

A bejegyzésben nem akartam spoilerezni, de a hozzászólások között beszélgethetünk a filmről, ha már láttátok.