Ezeket a sorozatokat nem akkor nézem, amikor könnyed szórakozásra vágyom, vagy annyira fáradt vagyok, hogy a hirtelen a szorzótáblát sem tudnám felmondani. Az alábbi négy kedvencemhez figyelem kell, mert fél másodpercre elbóbiskolok, és azt se tudom, ki kivel van, vagy mit szövetkezik. És mivel ezek a sorozatok az utánuk következő eszmefuttatások miatt bőven több időt emésztenek fel a konkrét megnézésüknél, nem árt ébren lenni hozzájuk. De a megbeszélés van olyan jó, mint a sorozatnézés! :)
The Good Wife (A férjem védelmében)
A magyar cím kicsit félrevisz, mert a „férjvédés” gyakorlatilag az első évadban kimerült. Alicia Florrick politikus férje botrányai után két kiskamasz mellől visszatér a munkaerőpiacra, és szakmájának megfelelően ügyvédként helyezkedik el egy jónevű irodánál. A történet párhuzamosan foglalkozik a heti ügyekkel és a szereplők magánéletével, ezek pedig gyakran nagyon okosan fonódnak össze. Színpadi múlttal rendelkezik a stáb, és hihetetlen beugró vendégszereplőket csípnek el, öröm nézni mindenkit! Michael J. Fox, Carrie Preston lubickolnak az epizódszerepeikben. Az írás rendkívül pontos, és annyira hihetetlenül gyorsan reagálnak a valós esetekre (Google-perekre, Glee-plágiumbotrányra, választási csalásra, politikai botrányokra, fegyverviselési engedélyre, szólásszabadságra, háborús ügyekre), hogy az szinte emberi képtelenség. Biztos van egy időgépük, vagy valami. Nagy kedvenceim Diane, Kalinda és persze Alicia — a színésznő, Julianna stílusát már korábban megénekeltem. Itthon a TV2 vetíti.
The Wire (Drót)
A kétezres évek mára kultikussá és klasszikussá vált krimisorozata, amit egy ex-újságíró jegyez. Életszagú helyzetek, bürokrácia, szakszervezetek, korrupt politikusok, és nagyon is kerek szereplők. A színészek jórészt ismeretlenek, és utána sem szerepeltek nagy dobásokban (kivéve Idris Elbát), ezért prekoncepció nélkül nézhetjük a baltimore-i kirendeltség szereplőit, hiszen nincs más szerep, amivel azonosíthatnánk őket. Az első évad egy drogbandával indít, a későbbiekben azonban a pártok, a felsőoktatás és a média csúnya ügyeit is megismerjük, mindeközben szép párhuzamokat vonnak a különféle susmusok között. Rettenetesen okos, jól megírt, remekül felépített sorozat, jó kis pofáraesésekkel — amelyektől még életszerűbb az egész. Néha még a gengszterek is úriembernek tűnnek egy-egy öltönyös sunyihoz képest. Itthon a Cinemaxon megy.
Orange Is The New Black
A Wire-höz hasonlóan az OINTB is szépen reflektál a társadalmunkra, és hogy bizonyos rendszerek mennyire nem jól illetve igazságosan, konzekvensen működnek úgy, ahogy vannak. (Alternatíva? Az nincs. Egyelőre.) A történet megtörtént eseményeket dolgoz fel. Egy női fogházban játszódik, és ott kezdődik, amikor Piper Chapman — egy gazdag úrilány — drogügyek miatt bekerül az intézménybe. Korrupció, antipatikusból szimpatikusra váltó szereplők, idióták és szeretnivaló idióták lakják az épületet, és nagy plusz pont, hogy a színészgárda elképesztő százalékban nőkből áll. Kate Mulgrew (Janeway!) rajongóknak kötelező, meg amúgy is. Egyébként a sorozatvezető ugyanaz a Jenji Kohan, aki szintén az általam szociokommentárjaiért szeretett Weedset is irányította. Itthon sajnos még nem adják.
Orphan Black
Az Orphan Black — amit sajnos szintén nem vetítenek még hazai adók — annyiban kilóg a többi közül, hogy kevésbé realista. A műfaja hivatalosan urban science-fiction, és igazából egy pörgős akciósorozat, kivéve, hogy morális-etikai, és identitással kapcsolatos kérdéseket feszeget, amiken aztán jókat lehet utána beszélgetni. Sarah Manning megtudja, hogy ő igazából egy kísérlet része, és egy klón – tucatnyi, vagy akár még több – vele genetikailag megegyező lány rohangál szerte a világban. A konfliktus ott kezdődik, hogy valaki elkezdi gyilkolni a lányokat. Tatiana Maslany veszettjól játssza mindegyik szereplőt, amikor egy képen vannak többen, annyira hihetetlen, hogy ugyanaz a színésznő… Állítólag minden karakterhez kitalált egy mixtape-et, és forgatás előtt beteszi, hogy hangulatba jöjjön. Ez rémesen izgalmas, de még izgalmasabb belemenni a klónozós témán kívül, hogy a „ki vagyok én” kérdéskörre mi a válasz, ha létezik még olyan ember, aki úgy néz ki és ugyanaz a biológiai összetétele, mint nekem. A gondolataim vagyok? A nevelésem, a környezetem? Miben különbözöm a többiektől, miben hasonlítunk, és az miért van? Akkor is jó ezeken a kérdéseken morfondírozni, ha kizárt, hogy bármelyikünknek is legyenek klónjai. :)
Nektek melyik a kedvenc „gondolkodós” sorozatotok? Még nagy pótolnivalóm a kategóriából az Elnök emberei, szerintem nyári dara lesz belőle. :)
jaj, jaj, és nurse jackie, hát majdnem elfelejtettem a kedvenc drogos nővérkémet. szintén zseniális sorozat, imádom a nőt, bár nem egyszerű szeretni (a férjem például ki nem állhatja)
OITNB: hát, én eddig csak hangosan röhögök rajta. De úgy, hogy a mellettem játszó párom játékpajtása azon röhög, hogy én hogy röhögök (áthallatszik a mikrofonon :)). Darában lenyomtam 5 részt, és csak azért fejezem be, mert reggel 8-kor kelni kell. (És mikor vége egy résznek, mint a drogos mondom, hogy MÉÉÉÉG!)
Dara megvolt, a második felére jött a dráma, de még így is tök jó volt. Érdemes megnézni, az évad utolsó jelenetei a drámai vonal csúcspontja. Most vizsgaidőszakig várni kell. :(
Nem győzöm reklámozni a Black mirror című 2 évados angol mini-sorozatot! Alig ismeri valaki, pedig szerintem zseniális! Utópisztikus, olykor felkavaró, elgondolkodtatóbb meg nem is lehetne.:)
Hasonló témakörben 2 sorozatot követek most folyamatosan, amik ráadásul még össze is függenek. Az egyik a Chicago Fire (tűzoltós), a másik pedig a Chicago PD (rendőrös). Mindkettő Chicagóban játszódik, és vannak átmenetek a két sorozat között, ugyanaz a stáb csinálja, átmászkálnak a szereplők ide-oda. Igazából az a nagyon jó benne, hogy borzalmasan realisztikus mindkét sorozat. A tűzoltósnál tud ez néha nagyon sokkoló lenni, amikor mittomén kihívják a mentősöket és olyan helyre mennek ki, ahol a pasikám szögbelövővel fellőtte magát egy deszkára és látsz olyan dolgokat, amiket nem szeretnél soha élőben látni. Itt a jók nem győznek mindig, van olyan, hogy lecsukják az erőszakoló csávót, de ki kell engedni, mert valamelyik fejes a zsebében van. Folyamatosan szembesítik az embert azzal, hogy az emberek igenis halandók, szóval néha öregek, gyerekek halnak meg, sőt néha a stáb tagjaival is történnek rossz dolgok. Emberek protekcióval kerülnek feljebb, vagy éppen a bürokrácia áll logikátlanul szembe a segítségnyújtással. És egyszerűen sokkoló belegondolni, hogy igen, ezek megtörténő dolgok.
A másik nagyon érdekes sorozat, amit már korábban elkezdtem nézni, de aztán félbehagytam és most készülök újranézni az a Touch. Egy kisfiúról szól, aki átlátja a felsőbb kapcsolatokat a világban és tulajdonképpen minden rész végére az derül ki, hogy valamilyen módon mind kapcsolatban vagyunk egymással. Az a kicsi a világ érzés, tudjátok. Szóval bármit csinálsz, az valamilyen módon hatással van olyan emberekre is, akiket még csak nem is ismersz, illetve bizonyos dolgok egy hatalmas kört téve visszahatnak rád. Fantasztikus érzése van egy-egy résznek. Csak lenne már időm nézni.
Ami még jó ötlet volt, de amerikában 13 rész után kilőtték, pedig sok lehetőség volt benne, és így elcsépelt lett a vége, az az Awake. Arról szól, hogy egy pasi és a családja autóbalesetet szenved és valaki meghal, de nem tudod ki, mert a pasi lefekszik este és reggel felkelve azt látja, hogy a felesége meghalt és a fia él, majd újra lefekszik és az ellenkezőjét találja reggel. Szóval tulajdonképpen elkezd két teljesen szimmetrikus világban élni. Ráadásul zsaru és az ügyek, amiket a két világban megkap, mindig utalnak a másik megoldására. Szóval tulajdonképpen úgy követed végig a 13 részt, hogy a végéig nem tudod eldönteni, hogy melyik a valós világ és melyik csak kitaláció. Imádtam azt a sorozatot.
Hú, ez az Awake nagyon érdekesen hangzik, és ahogy láttam, Malfoy-papa van benne! Miért lőtték le, túl bonyolult volt a népnek? :(
Gyanítom, hogy ez lehetett a probléma… Más okot nem látok rá. Szóval talán fricska is, hogy klisé lett a vége, hogy az egyszerű amerikai is megértse :D Mert egyébként az első 12,5 részért megéri megnézni, csak a lezárás nem olyan jó :/
house of cards és true detective. ez a kettő a favorit most a the good wife és ha könnyedebb szórakozásra vágyom, akkor a gyilkos elmék, az elementary és a mentalista mellett (simon baker az egyik legjobb pasi a földön, pedig nem is szeretem a szőkéket), de csak azért, mert vége lett a breaking badnek sajnos. viszont ha az neked sok volt, akkor lehet, hogy a true detective is az lesz, azért pedig kár lenne, mert az egész egyszerűen ZSENIÁLIS, így nagy betűvel.
A True Detective-ről nagyon jókat hallottam, úgyhogy már eldöntöttem, hogy minden nehézséget megpróbálok átvészelni a műérték kedvéért. :) Meg az nem olyan sok rész, nyolcat kibírok, szép lassan adagolva. :)
úgy menni fog szerintem, már csak azért is, mert nem egy darálós sorozat, emészteni kell.
Egyik kedvenc gondolkodós sorozatom nekem is a Gyilkos elmék, de nem az a fajta, amit darálni lehetne – talán egyedül a 7. évad kis fluffy részeit, csak hát odáig el is kell jutni :D Ezen kívül nagy favoritom a Fiúk a klubból, mert ugyan néha kifolyik a szex a képernyőből, és teljesen jogosan 18 karikás a legelső résztől kezdve, de közben nagyon komoly morális-etikai kérdéseket boncolgat, és nagyon realistán szól toleranciáról, emberi jogokról. A szereplők itt sem teljesen jók vagy gonoszak, és még a kezdetben sztereotip karakterek is életszagúak lesznek. De ehhez a sorozathoz mindenképpen gyomor kell, aki nem szívesen nézi, hogy két férfi mit csinál egymással, annak nyilván nem ez lesz a kedvenc újranézős sorozata :)
Szerintem ahhoz nem gyomor kell, hanem valami más. De az meg van. :) ♥
Aki a szexet nem szereti nézni és feszeng tőle, annak szerintem tök mindegy, hogy ki kivel micsinál… A SatC vagy a GoT is tud rizikós lenni, és nem nézném bizonyos társaságban fülig vörösödés nélkül. :) De őszintén szólva még az Ace Venturától is kivoltam, amikor családilag néztük anno, és Jim Carrey meg Courteney Cox a Lion Sleeps Tonightra nekiállt a takarók alatt. AWKWARD. :D
Az OITNB-ben is vannak amúgy queer szereplők (fantasztikusak, empátiával, nyitottsággal vannak kezelve, öröm nézni – ha még nem láttad, ajánlom), sőt, a Wire-ben is felesége van az egyik rendőrnőnek (van egy zseniális jelenet, amikor az ő felesége meg a felügyelő felesége haragszanak egyszerre a párjaikra), a Good Wife-ban is néha csaja van Kalindának (ő FBI-os, jó kis csapat lennének, ha összeillenének…). Ja, és az Orphan Blackben Sarah öccse is meleg. Sőt, férfiprosti. De valami behalás a srác. :) Én ebből nem csinálok ügyet, ezért is nem hangsúlyoztam ki, nem éreztem úgy, hogy warning kell elé. Szóval éljen a QaF. Már csak azért is, mert Gale Harold volt az első szinkronizált sorozatomban (Vanished) a főszereplő. :D (Nem volt egy nagy eresztés, de nosztalgiával gondolok rá.) Az angol eredeti QaF-t meg a Doctor Who-s RTD jegyzi. :)
Jajj, én is nagyon szeretem, amikor normálisan ábrázolnak meleg karaktereket amúgy nem feltétlen melegtémáról szóló sorozatokban/filmekben. OITNB-t még nem kezdtem el nézni, de fent van a listámon, ahogy a UK QAF is, RTD csak még egy plusz pont adalékként, szerettem, mikor ő csinálta a Doctor Whot. Tényleg, ha már itt tartunk, Doctor Who. Hogy a baráti társaságban mi mennyit tudunk filózni egyes részekről, hogy most akkor hogy néz ki az idővonal, mi lehetséges és mi nem, és úgy egyáltalán MI VAN? :D Köze nincsen a valósághoz meg az aktuális porblémákhoz, de rengeteg időt el tudunk vele tölteni egy-egy rész után :)
Randy Harrison ♥
(hát, ennél értelmesebbet sajnos nem tudok nyilatkozni a témában,ahhoz képest, hogy egy időben mennyi sorozatot néztem, az utóbbi két hétben a hónapok óta aktuális QaF-ban sem jutottam előrébb… De ez nem panasz, mostanában nagyon beindultak a dolgaim, régebben meg „depiztem” a monitor előtt) :)
Nekem ilyen elgondolkodtató sorozat, aminél nagyon sokat kattogtam a benne levő morális kérdéseken, az a Dollhouse volt. Összesen 26 rész 2 évadban, az első közepéig el kell jutni, onnan viszont nagyon beindul, és sorra feszeget tényleg olyan kérdéseket, amelyek elgondolkodtatnak, vagy továbbgondolásra késztetnek. Pedig nagyon nem úgy indul, sőt. :)
Ha a Wire a listán van, akkor Breaking Bad! Ahh, egyszerűen zseniális! A színészi játék, a képek, az operatőri munka, a történet, a karakterek, a jellemfejlődések. Aztán meg lehet beszélni, hogy ki mennyire ért egyet a főszereplő tetteivel, motivációjával, ahogy egyre inkább változik a jelleme, az erkölcsi hozzáállása…fantasztikus, óriási a sorozat, csak túlzó kifejezésekkel tudok róla beszélni.
Aztán hasonlóan morális vitákat indíthat el a Dexter. Folyik a vér, de a gonoszoké. :)
Idris Elba a főszereplője a Luther minisorozatnak, csodálatos brit akcentus, hmm. :) Jók a karakterek, egyszerre elítéli őket az ember, de szimpatikusak is, igazi ínyencség.
És a Tudors is klassz!
A Breaking Badet néhány részig bírtam, annyira súlyos volt. Pont azért nyomasztott, mert olyan precízen volt írva…! Majd valamikor szép lassan befejezem, mert amúgy tetszett, csak nagyon lehangolt. :)
A Dexternek már a főcímét se bírom, sajnos az érzékenységem nem lesz kisebb attól, hogy a „gonoszok” vére folyik. :)
A Luther első részét láttam jó pár éve (előbb, mint a Wire-t), akkor nem fogott meg azonnal, de szerintem az is kap még egy esélyt.
Óóó, hát, igen, ha nem bírod a vérfolyást :) akkor Dextert nem neked találták ki. Breaking Bad-ben is van pár érzékenyeknek nem való jelenet, de nekem nagy kedvenc, „letehetetlen”, nem is tudom, mi lesz velem, ha befejezem, már csak 10 rész van hátra. :( Szerintem azért adj neki még egy esélyt, ha épp nem lesz mit nézned. Akárcsak a Luther, Idris Elba nagyon vonzó.
A Breaking Badnél amikor leszakadt a kád, akkor kicsit ki kellett mennem a szobából… :)
Hú, BB nálam is nagy kedvenc, nagyon hamar le is daráltam, de imádtam:) különösen a 4. évadot!
egyébként fent elfelejtettem, de talán a Pretty Little Liars is jó lehet. Bár mostmár kicsit átment tinigagyiba, de az első két évadot nagyon élveztem.
Scandal, a szerepében brillírozó Kerry Washingtonnal.
a Scandalt én is nagyon szeretem.:) nagyon jók benne a karakterek és a történetek is és bár elég sok, de jó és követhető fordulatok, csavarok vannak benne.:)
Twin Peaks (David Lynch, hihetetlen atmoszféra, ehhez szerintem nincs mit hozzáfűzni, fantasztikus. :) + Cooper ügynök ^^
Six Feet Under (Sírhant Művek) – az örök kedvenc. 2000-es évek eleji sorozat. Elég morbid, fekete humora van. Egy családi temetkezési vállalat áll a központban, de nagyon kevés kivételtől eltekintve egyáltalán nem ‘undi’. Viszont maximálisan elgondolkodtató és életszerű. Extrának: Michael C Hall a Dexter előtt, teljesen más szerepben.
Riget (A Birodalom – Lars von Trier mini-sorozata, de egyáltalán nem olyan nyomasztó, mint tőle várná az ember. Sőt, nagyon szórakoztató és mély.), Twilight Zone (Alkonyat Zóna – 15-30 perces, szellemes és nagyon elgondolkodtató történetekből áll, elsősorban a 60-as évek szériáit ajánlanám.)
A Kés/Alatt-tal én is hasonlóképp vagyok, az utolsó két évad irtózatosan sötét volt, és bár kiváló sorozatnak tartom, semmi pénzért nem nézném meg újra.
Sírhant + Maffiózók is a pótolnivaló klasszikusok között van.
Kyle McLachlan nagy szerelem Dale Cooper óta! Ő a legjobb mindenben, amiben benne van. ♥
Láttad azt a fura Lynch szitkomot, ami annyira bizarr, hogy csak hat részt ért meg? Rémséges, de szerintem tiszta 30 Rock-feeling egy csomószor! https://blogs.indiewire.com/theplaylist/watch-all-7-episodes-of-david-lynchs-short-lived-abc-sitcom-on-the-air-20131227
Akkor – bár nem sorozat – a Blue Velvet-et nem is kell említenem… :)
Nem láttam még azt a sitcomot, de egy ideje kacsingatok felé, ezek szerint érdemes.
Igen, igen, Dale Cooper az isten!!!! Egyébként Kyle Maclachlan a Portlandiában is benne van, az utóbbi évek legviccesebb sorozata számomra, bár nem hagyományos értelemben vett sorozat, mert szkeccsekből áll, és az szinte az összes karaktert a két főszereplő játssza. Imádom a pihent agyúságát!:)
Suits! Ügyvédes, pofátlanul vicces és elképesztően zseniális!
Na meg Revenge, az a másik kedvenc :)
az én műfajom a guility pleasure, minél drámázósabb-nagyvárosibb-csajosabb, annál jobb, egy kedvenc lóg ki, mégpedig a Game of Thrones. habár már megkaptam, hogy „középkori pornó”, nekem nagyon tetszik. imádom a törit, azon belül a diplomáciát, szövetségeket, összefüggéseket, ilyesmiket, mindez fantasy környezetbe ágyazva nagyszerű. vannak jelenetek, amiket nem bírok olyan jól, de mondom, alapvetően nagyon szeretem. a könyvet sokadszorra kezdtem el, és most kezdtem el élvezni, szerintem segített, hogy előtte láttam filmen, mert annyi név van, hogy komolyan jegyzetelni kell hozzá.=)
Á, messze van szerintem az a pornótól. De ismered azt a trailert, hogy „it’s not porn, it’s HBO”? :D Nagyon vicces. :)) A GoT-ban én is szeretem a politikát, meg hogy mennyire súlytalan az egész huzavona a trón körül, mikor jön egy sokkal nagyobb fenyegetés. Az erőszak nagyon sok lett viszont a végére, és utálom a Greyjoy szálat. :))
Guiltyzni nyáron szoktam, már várom a Devious Maids folytatását, tök jó lesz. Van egy határ, amikor még pont nem idegesít, addig jó. Ha átlépi ezt a határt és elkezd bosszantani (mint például a Pretty Little Liars), akkor azonnal abbahagyom. Mert a pleasure is kell oda. :))
Carrie Naplóját is félbehagytam, de állítólag az még mindig aranyos, majd lehet, hogy abból is nyári limonádé lesz.
Az én korosztályom (kora 30-as) a Szex és New York-on „szocializálódott”, emlékszem, sutyiban néztem, alig mertem rá a minimálisnál nagyobb hangerőt adni, mert a szüleim kiborultak a sorozat szabadszájúságán, szóval a Carrie naplója csalódás, de a mostani fejemmel visszanézve a felnőtt Carrie is borzasztó idegesítő tudott lenni. Nade a RUHÁK! *-*
A Game of Thrones rajta van a listámon, mindenki nagyon dicséri.
megnéztem a trailert, nem ismertem, tényleg vicces!=) viszont a fura ízlésem itt is kiütközik, a gonosz karaktereket szeretem a legjobban.=D egy házibuliban mindenki hülyének nézett, mikor közöltem, hogy bírom Theon Greyjoyt és szerintem én vagyok az egyetlen ember a földön akinek nem volt baja Viserys Targaryennel. annyire ostoba az a pasi, hogy már csak röhögtem rajta.=D
egyébként egyetértek veled, én a Vampire Diariest szerettem nagyon sokáig, aztán a harmadik évad vége felé annyira unalmas lett, hogy hagytam a fenébe és azóta se akarom folytatni. Carrie szerintem elmegy, Devious Maids nagyon király, a PLL-t is szeretem, de már nagyon várom az utolsó részt =D
A good wife-ra én is rákattantam, be is daráltam 4 évadot, mint a pinty :) Kalinda és Canning a kedvencem, Michael J. Fox egyszerűen bámulatos, és a bírók is nagyon nagy arcok mindig :) na meg nem tudom, sírjak-e vagy nevessek, mikor feltűnik Colin Sweeney.
Nekem nagy kedvencem a Gyilkos elmék, ez tényleg egy olyan sorozat, amit sosem unok meg. Bár feljebb olvastam, hogy a Hannibal-t nem ajánlják neked, akkor talán ezt sem élveznéd, mondjuk az ügyek nem a vér miatt ijesztőek.
Én is Gyilkoselmék függő vagyok!:) (És szerelmes vagyok Matthew Gray Gubler-be:D)
Ki tud csinálni a nemvéres ügy is. :( Law & Order SVU-t is ezért nem nézek, nem bírom, már a részleírásoktól is kikészülök, amikor gyerekek vannak benne… Pedig biztos jó, sokan szeretik. Néha-néha elviselem az ilyen sztorikat, de folyamatos nézésre sok.
Amit még nagyon szerettem az elején aztán sok lett (a macitömő néninél) az a Nip/Tuck (Kés/Alatt) volt. Máig rosszul leszek, ha eszembe jut.
Gyilkos elmék <3 meg Midsomer Murders, meg CSI (az összes).
Én is most kezdtem el az OINTB-et, és üdítő újdonság a sitcomok után. (Persze, azokat is szeretem, csak eddig a Sherlockot kivéve szinte csak olyat néztem).
The good wife-ot egy évadig bírtam csak, valahogy unalmas volt, de rettenetesen, főleg, hogy Alicia egy, max. két arckifejezéssel nyomta végig a részeket, meg hát valahogy a botoxtól már nem is nagyon volt mimikája.
Ezt a botoxos dolgot már a sminkes cikknél is említetted, és ott sem értettem vele egyet. :) Számomra a karakter része a kimért arckifejezés, de a lelazultabb jelenetekben (pl. amikor Kalindával iszik), és a civil interjúkban eléggé látszik, hogy Juliannának van mimikája. De megértem, ha zavar, és emiatt abbahagytad a nézését.
(Tudom, de te sem csak egyszer írsz egy témáról, így gondoltam, szabad leírni.)Számomra tényleg irtó zavaró volt, hogy volt a bamba-merev nézése meg a megpróbálom-kicsire-összehúzni-a-szemem-de-az-arcom-nemmozdul nézése.
Sajnos egyre több színésznőnél lehet ugyanezt észrevenni, ami nagy kár. Azt teszik tönkre, amiből élnek.
Mondjuk nekem maga a történetvezetés sem jött be, lehet, hogy mivel jogász vagyok, nem vesznek meg az ügyvédes, mindentmegoldós sorozatok:-)
Ha már olyan sorozat, aminek értelme-tartalma is van, akkor a Providence-t ajánlom, nem mai, de nagyon jó vagy az Amynek ítélve.
Nem azért mondtam, hogy nem szabad, csak emlékeztem rá. Nyugi. :)
A Wire után a Good Wife egészen álomszerűnek, privilegizáltnak tűnt a jogi ügyeikkel. Minden warrantot azonnal megkapnak, minden beidézett tanu megjelenik… :) A Wire sokkal realistább: tökölnek a fejesek, nem adnak meg engedélyeket, bénázásokon múlnak ügyek. Szerintem az tetszene, ha még nem láttad. :)
Láttam, de még mindig nagyon mesebeli a valósághoz képest jogilag.
A valóság nyilván nem lenne olyan izgalmas. :) De a témák amiket felvet, szerintem érdekesek, és azoknak azért van gyökere a mi világunkban.
Fú, pedig Juliannának nagyon durván nincs normális mimikája, most kezdtem el nézni a sorozatot, és már az első jelenetben is feltűnt, hogy ahol teljesen ki szeretne akadni ott is max egy szembecsukás vagy egy mérsékelt szájgörbítés sikerül, sem a szemöldökét nem tudja felhúzni, sem a homlokát ráncolni. Ez nagyon zavaró egy színésznőnél és számomra felfoghatatlan, hogy hogyan tudott harmadszorra is Emmyt nyerni ezzel. Nem értem ezeket a színésznőket, tavaly Zooey Deschanel is elkezdte nyomni, aki 32 évesen kb 26-nak nézett ki, nagyon megváltozott az arckifejezése. Miért kell ez??? Kizárják őket, h nem botoxoltatnak vagy micsoda.? Lassan már ez lesz a megszokott, de akkor kéne csinálni egy Botox nélküli Legjobb Alakítás kategóriát is! Na! :D De az OITNB fantasztikus, ki is voltam akadva, hogy nem nyert szinte semmit. Ott viszont nincs botox, csak tökéletes színészi játék. Mondjuk kicsit ledöbbentem, hogy a vígjáték kategóriában indították, látom te is a drámához soroltad. A Modern Family viszont számomra egy tökéletes bénaság. Ezt sem értem, hogy nyerhetett zsinórban harmadszorra, Tényleg, nem lesz egy emmys összefoglaló? Akár tartalmi, akár stílusbeli tök jó lenne.
Totál kimaradtam idén az Emmyből, úgyhogy nem tudok konstruktívan megnyilatkozni róla, sorry. :)
Én Csillagkapu-függő vagyok. Igaz ez is régi, egyetemista koromban néztem először, s azóta más lett a kedvenc szereplők a sorozatban. A Viasat6-on megy végtelenítve.
Ezen kívül nagy szerelem a Sherlock, s a Mylordot is megnéztem párszor. A Waczak szállót Basil magyar hangja miatt nézem időnként (m2). A Story4-en pedig szintén végtelenítve megy a Poirot és Miss Marple, azokon időnként jól szoktam aludni.
Csillagkapu szintén! Angolul sokkal több poén van benne, nagyon sajnálom, hogy vége let. A Sanctuary-t próbáltuk pótlékként, de nem jot be:(
Jaj, bocs, hogy közbeszólok, de ne vigyük el egyéb sorozatajánló irányba, messze fogunk menni! Őket azért nem írtam, mert ez a cikk egy specifikus műfajról szól! :D Én sem csak ezt a négy sorozatot ismerem/nézem. A Waczak szálló, Hallo Hallo, Vicar of Dibley, Maid Marian & Her Merry Men, Blackadder, Thin Blue Line tudom, hogy zseniálisak. :))
Még sorozatos bejegyzésem volt itt korábban: https://www.urban-eve.hu/2009/02/04/sorozatajanlo-vidam-neznivalok-borus-napokra/
Kell majd egy szitkomos update. Dharma & Greggel, Communityvel, Parks & Recreationnel, Modern Familyvel, Episodes-zal, 2 Broke Girls-zel. :)
Gondolkodósat – politikai, thriller, szocio-dráma – írjatok, hogy aki szereti ezt a stílust, az találjon még néznivalót a témában. Bár ha valaki a Mylordról ír egy „társadalmi osztályok szerepe és összeférhetetlensége a századelő angolszász kulturájában” esszét, elfogadom. :))
Nálam most a retró a nyerő: Nők a pult mögött. Mennyivel más szemmel nézem mai fejjel…
A The Good Wife favorit nálam is, szeretem benne, hogy nem fekete-fehérek a szereplők, és nem szájbarágós, hogy kinek vagy minek szurkolsz. Ilyen volt pl. az Alicia jöjjön össze Willel vagy adjon még egy esélyt a férjének dilemma, vagy most a harc a cégek között. Élvezem, hogy a bírók meg az ügyvéd ellenfelek is kidolgozott karakterek.
Ha a feliratok nem riasztanak vissza (vagy ha tud dánul az ember), nagyon jó sorozat volt a Borgen. Három szériát forgattak, iszonyat jó benne a családanya-feleség-politikusi karriert befutó nő határainak a feszegetése. Hagyják a karaktereket és az emberi kapcsolatokat változni, meg lehet belőle érteni politikai húzásokat, és külön bónusz, hogy európai.
Nálam is várólistán van a Wire, mindenki szuperlatívuszokban beszél róla, a mostaniak közül meg a House of Cards és az OITNB.
Komédia, persze, de valamiért előbb jut eszembe a gondolkodós. :)
Nekem a Veep (https://www.imdb.com/title/tt1759761/) nagyon bejött, de a Yes Ministert!-t és a Yes Prime Minister-t nem tudom megunni. Tudom, régi, de akkor is. :) Mint a Csengetett, Mylord? rossz az angolom, de imádom ezeket!
Nekem ők inkább a komédia kategóriába tartoznak, de tényleg jók, a Mylord nagy klasszikus. :)
Hú, én még tudom ajánlani a Newsroom-ot (ha már Aaron Sorkin :) ), a Homeland-et és a House of Cards-ot (most kezdtem bele, de teljesen beszippantott, darálom…) Hatalmas színészi játékok és fejkapkodás minden mennyiségben!
A Homeland első évada isteni volt! A harmadik végén kicsit bepunnyadt, de még így is élveztem.
Nálam most a House of Cards és a Hannibal:)
A Hannibaltól félek, Fullertől a Pushing Daisies-t nagyon szerettem, de ha túl véres a Hannibal, akkor azt nem fogom bírni. :( Mit gondolsz, mennyire undi? (Tarantinót sem bírom nézni, ha ez segít.)
House of Cards, tényleg! Az is megy a listára. A Netflix nagyon odateszi magát mostanában. :)
Hannibal most nekem is a kedvenc gondolkodósom, de Via neked azt nem ajánlom, eléggé véres-durva, néha még én is letettem a kaját nézése közben, pedig sokminden közben szoktam tudni enni. :D
Ettől tartottam. :( A Wire-ban is lődöznek néha, de azért az nem sok nekem, azt bírom. A 2. évadban volt egy torokvágás, aminél arrébb kellett néznem (hülye maffiamódszerek), de nem volt baj.
Ellenben a Game of Thrones-zal, amitől kikészültem, és ha nem érdekelne annyira a folytatás, lehet, hogy nem is nézném tovább…
Az Orphan Black inkább thriller, nem nagyon véres, ott is csak lődöznek.
Tényleg kicsit véres, meg vannak undorító jelenetek, de – ne gondolatok pszichopatának: ezekben is van valami szép… :D mármint, nagyon jók a képek, az operatőri munka.
S02E02-nél azért két percben én is megbántam, hogy ettem:D egy tökéletes diétázós sorozat:P
Amikor már nem tudok kimászni a slamasztikából (elhagyni a szobát, kikapcsolni az adást, kirohanni a moziból), és érzem, hogy kezdek szédülni, én is ezzel zökkentem ki magam. Ó, de szép operatőri munka, hm, milyen jól dolgoztak a kellékesek, szegény színész, biztos rossz lehetett neki bekenve művérrel, lám csak, mennyire szép objektíve van a kamerának. :)) De ha ezt túl gyakran kell csinálnom, akkor inkább abbahagyom a nézést, mert nem éri meg. :)
Bryan Fuller fantasztikus, és nagyon jól meg van csinálva a Hannibal, de lelkileg nagyon megterhelő volt nekem, pedig Mads Mikkelsen-t szinte az őrjöngésig szeretem. Lehet az is közrejátszott, hogy pont terhes voltam mikor elkezdődött, nem volt gyomrom hozzá. Érdekes, hogy a Walking Dead-et viszont elég jól bírom (bár vannak benne időnként kemény jelenetek), de az a perverzió hiányzik belőle, ami a Hannibalban viszont benne van.