Miért ne? #28 – Légy a saját “Valentinod”!
Párban vagy egyedül, ez a nap a szeretetről szól, és akármennyire is elcsépelt, magadat kell szeretni először. :) Mit is tehetsz, hogy a mai nap (és az összes többi!) tényleg igazi randi legyen saját magaddal?
Fesd ki a körmödet (a lábadon is – úgyis magadnak csinálod, elég, ha Te látod!), fújd magadra a kedvenc parfümödet, vedd fel a kedvenc gyűrűdet, ékszeredet – bármit, amitől lehetetlen nem jobb kedvre derülni.
Énekeld otthon fennhangon a kedvenc számodat. Ugrálj közben. (“Nem vagy egyedül”-változat: fülhallgató és tátogás.)
Készítsd el a kedvenc reggelidet, és fogyaszd el az ágyban vagy a napfényes konyhaasztalnál. Ne mobilozz, olvass közben! Ha nincs is sok időd, akkor is ülj le és szánd csak a reggelizésre azt a kettő, öt, vagy tíz percet!
Írd össze 5 jó tulajdonságodat, és 5 dolgot, amiben jó vagy (nem kell atomfizikára gondolni, az is fantasztikus dolog, ha Te csinálod a világ legjobb palacsintáját, vagy fejből tudod a Gyalog Galopp szinkronos szövegét). Tűzd a naplód elejébe a listáidat. Írj mindkettőhöz még ötöt egy hét múlva.
Mondj igent valamire, ami alapesetben nem engednél meg magadnak, mert “nem szabad” vagy “öreg” vagy hozzá. (Persze a legalitás keretein belül.)
Mosolyogj magadra a tükörben – aztán mindenki másra is. Figyeld meg, hogy mennyit számít ez az egy változtatás abban, hogy Te hogy állsz magadhoz, és hogy milyen lesz a hangulatod.
Szabadulj meg a kinyúlt, kifakult, lyukas fehérneműidtől, és amint lehet, szerezz be egy méretben és fazonban is tökéletesen passzoló melltartót. (Fogadok egy mignonban, hogy szükséged van rá.)
Bújj ágyba magaddal. Igen. Úgy.
| nyomtatás | A bejegyzést írta: Via ekkor: 2012. február 14., kedd - 7:43, ebben a kategóriában: Inspiráció. Kövesd az üzeneteket ebben a bejegyzésben RSS 2.0. Írhatsz hozzászólást vagy visszakövetheted az oldaladról. | |


















Szeretnéd minden nap e-mailen megkapni az új bejegyzések összefoglalóját? Iratkozz fel a hírlevélre!




körülbelül 1 éve
Hohhhó, na akkor én is véleményeznék :)
1. Brilliáns a megfogalmazás. Könnyed, nőies, “Viás”.
2. Megint a ló két oldala… Igenis, van olyan, hogy (JÓ!) párkapcsolatba élő, magával harmóniával lévő, önmagával tisztában lévő nő jól érzi magát önmagával. Mert szereti magát. Lehet, hogy más elmegy, és megajándékozza magát egy új cipővel, valaki pedig maszturbál. Mindenki más. Amikor azt mondták, hogy aki nem csinálja, annak is ki kéne próbálnia, nem azt gondolták szerintem, hogy rossz/prüd mittomén milyen, aki nem csinálja, hanem hogy próbáld meg, mert nem tudod mit veszíthetsz :))) Ennek szerintem rá kell érezni az ízére, bűntudat nélkül csak úgy szeretni magunkat. Mert jó.
3. Kifejezetten sértőnek érzem, hogy azt gondollják egyesek, hogy szánalmas vagyok, és magamnak sem merem bevallani, hogy mennyire gáz és üres vagyok utána. Hát kedves fenti sorok írója, én egy orgazmus után egész mást szoktam érezni. Általában elégedettséget, harmóniát, szeretetet. <3
körülbelül 1 éve
Teljesen igazad van, Viki. Hogy önző dolog magamnak örömet okozni? Tehetek én arról, hogy pl elhagytak? Ezért már soha többé vagy mondjuk hosszú évekig nem lehet orgazmusom? Vagy legyek inkább kapcsolat-függő? Ugyan, mi ez, ha nem prüdéria, kérem szépen?! Egyáltalán, hogy’ lehet ezt szánalmasnak nevezni? Mindenki szánalmas, aki nem találja a másik felét (min. másfél milliárd ember van ezzel így), és közben nem önmegtartóztat szorgosan? Egy egészséges női szervezetnek szüksége van az orgazmus során felszabaduló hormonokra, például az oxitocinra, ami ellensúlyozza a stresszhormonokat. Tehát biológiai szükséglet (is).
körülbelül 12 hónapja
2 napba telt, hogy elolvassam itt a hozzászólásokat. Én mindkét “pártnak” adok igazat is és tudnék cáfolni is. Szándékosan nem írom le, hogy én melyik párthoz tartozom. Viszont a cikkben az az utolsó mondat számomra inkább azt sugallja, hogy nem vagy abnormális, ha olyan dolgot művelsz vagy gondolsz, amit a közéletben nem mondasz, nem mondhatsz el másnak.
Igenis jó volt olvasni az eltérő véleményeket és voltak kifejezetten jó érvek mindkét fél részéről.
Én köszönöm! Egy élmény volt! (Persze jó, hogy az anyázás már kimaradt)
körülbelül 12 hónapja
bocsi, módosítanom kell… A 4. mondatomból kimaradt a “feltétlenül” szó. :) Tehát a mondat helyesen inkább így hangzik: Viszont a cikkben az az utolsó mondat számomra inkább azt sugallja, hogy nem FELTÉTLENÜL vagy abnormális, ha olyan dolgot művelsz vagy gondolsz, amit a közéletben nem mondasz, nem mondhatsz el másnak.
körülbelül 12 hónapja
Köszi én is. :)