Nem tudtam, mire számítsak, amikor Bárány Bori meghívott egy olívaolaj-kóstolóra. Olyan gondolatok jártak a fejemben, hogy úristen, biztos tök hülye leszek hozzá, és nem fogom tudni megkülönböztetni a jót a rossztól (tévedtem). Vagy, hogy hamar eltelítődök az ízzel, meg különben is, milyen olajat magában inni (isteni, csak azelőtt nem ittam olyat, amit érdemes). Végül aztán hagytam a prekoncepcióimat, és engedtem magam meglepni. Múlt szombaton Ádámmal (férj) és Nórával (barát & fotós) együtt meglátogattuk a pomázi olívabirodalmat.

Bárány Bori és Tóth Guszti családi vállalkozásként vezetik az igazioliva.hu-t, Bori apukájával együtt. Az olajkóstolókat a saját otthonukban rendezik – szebb színteret el se tudnék képzelni. A kockaházak után egyszer csak egy romantikus hangulatú házikónál találtuk magunkat – az apró csempék és a kézzel írott felirat már sejteti, hogy mi vár ránk odabenn. Az egész ház Bori és Guszti munkája – ők burkoltak, rakták le a hajópadlót, festettek, dekoráltak. Az égősorok, a virágminták, a hűvös kőpadló annyira otthonos, annyira bájos, annyira Ők… imádom.

– Még nincsen kész – szabadkozik Bori, teljesen feleslegesen, hiszen az autentikus hangulat sokkal fontosabb és átütőbb, mint egy tökéletesre glancolt katalóguslakás.

De hogyan lesz egy fordítóból (Bori) és egy régészből (Guszti) autodidakta olívaolaj-szakértő?

– Családdal voltunk Andalúziában – válaszolja Guszti –, amikor  amikor egy barátunk, Juan-Manuel Gonzales Soriano hozott olajat, hogy kóstoljuk meg. Isteni volt. Megkérdeztem, mennyiért vette. Nem akartam elhinni az árát, olyan keveset mondott – aztán kiderült, hogy olcsóbb a számos magyarországi hipermarketben kapható, gyenge minőségű olívaolajoknál. Akkor döntöttünk úgy, hogy hazahozunk magunkkal egy adagot. A barátok teljesen odáig voltak, legközelebb már fél raklapnyi olajjal jöttünk haza; egy év volt, mire elfogyott. Elkezdtük képezni magunkat, folyamatosan járunk kiállításokra. Azóta neves éttermek – köztük a Michelin-csillagos Onyx – fő beszállítói lettünk.

A kóstoló helyszíne a házhoz kapcsolódó árnyékos terasz, Bori a konyhából nyíló zseniális ablakon keresztül adogatja ki a falatokat – szőlőt, felkockázott almát; ezeket fogjuk majd nassolni két olaj között, hogy semlegesítse az ízlelőbimbókat, és könnyebben összehasonlíthatók legyenek a különböző ízek. Inni isteni házi limonádét kaptunk, amibe narancsvirágvíz is került. Az olívaolajat kis, műanyag poharakból kóstoljuk; Bori szívfájdalma, hogy nem környezetbarát, de még nem találtak lebomló alternatívát. (Ha bárkinek van tippje, ne tartsa magában!)

Elsőnek egy tömegolajat kóstolunk – kontrollnak. A megszokott íz, itthon is hasonló extra szűz olívaolajat használok a főzéshez, semmi extra. Utána jöhet az első „igazi” olívaolaj, és szinte fejbevág a különbség. Selymes, ízes, egyszerűen jó ízlelgetni. Felváltva almázunk, olajozunk, szőlőzunk, olajozunk: van búzafűre emlékeztető ízű, virágos, citrusos, almamagos… egyik finomabb, mint a másik. Néha vissza-visszatérünk a kontrollolajhoz, és egyre romlottabbnak, gépzsírízűnek tűnik.

– Egy olívaolajnál ugyanolyan fontos, hogy egy bizonyos terület bogyóiból készüljön, mint ahogy a boroknál is. – magyarázza Guszti. – A hipermarketekben kapható márkáknál származási helynek egyszerűen „EU” van írva, vagyis visszakövethetetlen a származása, és több terület több különböző fajtája olajának keveréke is lehet. Akkor beszélhetünk valódi minőségről, amikor a csomagoláson pontosan fel van tüntetve, hogy melyik terület melyik fajtájából készült az olaj, és ki az őstermelő.

Az igazioliva.hu őstermelőktől, kisvállalkozóktól származó olajokat forgalmaz, főként Ibériából, de különleges, provence-i olaj is található náluk. A honlapon részletesen és lelkesen, profin írnak az olajkészítés hátteréről, tudnivalókról, és – ami a gyakorlatias háziasszonyokat leginkább érdekli -, hogy melyik olaj melyik ételekhez illik a leginkább.

– Kezdőknek az Uniolivát javaslom, ez ma Magyarországon az egyik legjobb ár-érték arányú olívaolaj – mondja Guszti.

Én is teljesen beleszerettem az Uniolivába: a fémdobozos 1900 Ft-ba kerül (a dobozban lehet utána ecseteket, tollakat, vagy virágot tartani, szuperül néz ki!), a PET palackos 1700 Ft. (Az euróemelkedés miatt ez az ár szeptember végéig érvényes, utána 1850 illetve 2000 Ft lesz az áruk.) Ugyanannyira jön ki, mint az az olívaolaj, amit eddig vettem a boltban. Az ízét pedig össze se lehet hasonlítani. A másik kedvencem az Hojiblanca volt, amire tényleg igaz a „mosolygós” jelző, lágy és krémes.

– A kisfiunk, Aurél popsiját születése óta Uniolivával kenegetjük babakrémek helyett – teszi hozzá Bori. – Ha liter-árban kiszámoljuk, még olcsóbb is, mint egy krém, ráadásul teljesen természetes.

A mediterrán nők előszeretettel alkalmazzák az olívaolaj jótékony hatását a szépségrutinjuk során – arcukat, nyakukat, dekoltázsukat kenik az olajjal. Bevallom, én is belenyúlkáltam itthon az Uniolivámba, és csak úgy itta be az arcbőröm. Szuper jól hidratál. Sóval, cukorral elkeverve bőrradírt is fogok belőle kotyvasztani. A nem túlérett bogyókból készült olaj rengeteg antioxidánst tartalmaz, ami belülről és kívülről is jót tesz – a termővidékeken élő idősek egyébként megelőzésnek úgy isszák reggelente a fél deci olívaolajat, mint az itthoniak a jó kis gyümölcspálinkát.

De vissza az ételekhez! A kóstoló után Bori fantasztikus vasalt kenyeret készített, és abban a pillanatban értettem meg, hogy miért jó dolog kenyeret olívaolajjal tunkolni – ha jó az olaj, fenséges fogás! A kenyérre egy paradicsomból, olívabogyóból készült tapast is kaptunk, illetve egy különleges ízvilágú, de nagyon finom andalúz narancssalátát, melynek receptjét hamarosan megosztom Veletek!

Top 5 tévhit az olívaolajról

1. „Extra szűz olívaolajban nem lehet sütni. ”

Az extra szűz olívaolaj 180°C-ig teljesen jól használható olajban sütésre, grillezésre. Az ún. sütőolívaolajnak (sansa) valójában kevés köze van az olívaolajhoz, alapvetően egy ízetlen-szagtalan zsíros folyadék, amibe kevés olívaolajat is öntenek, hogy olívaolajra hasonlító színt és szagot kölcsönözzenek a terméknek.

2. „Ha olcsó, nem lehet jó”

Sokszor csak a marketinget fizettetik meg a vevővel – mondja Guszti. – Önmagában az ár nem jelent minőséget.

3. „Minél zöldebb az olaj, annál jobb minőségű.”

Valójában nem jelent minőségi különbséget az olaj színe. Ez a régi beidegződés még a szakemberek között is él, ezért az olívaolaj-kiállításokon direkt kék színű poharakba öntik az olajokat, hogy a szín ne befolyásolja a kóstolók és a legjobb olajokat kiválasztó zsűri benyomását.

4. „Az elegáns üveg minőségi olajat rejt”

A díszüveg is sokszor csak a marketing része. Van gyártó, aki az olajhoz nem ért, cserébe a pénzét a szép csomagolásra költi, és van rengeteg őstermelő, aki viszont az olajra fókuszál és a legegyszerűbb edénybe tölti. A tárolóedény külcsíne így nincs összefüggésben az olaj minőségével, PET palackban ugyanúgy található értékes olívaolaj, mint fémkannában. Meg kell kóstolni!

5. „A biominősítés, a „hidegen sajtolt” jelző és az eredetvédettvédettség garantáltan jó minőséget takar.”

Az abszolút biofeltételekkel folytatott gazdálkodás önmagában nem biztos, hogy garancia a magas minőségre. A „hidegen sajtolt” és az „első préselés” frázisok csak a kinyerés módjára vonatkoznak, maga a bogyó még lehet állott, rossz, harmadosztályú. Hasonló a helyzet az eredetvédettséggel, ami csak annyit jelent, hogy egy bizonyos termelő egy bizonyos birtokáról származik az olaj, ettől az alapanyag (a bogyó) ugyanúgy lehet silány minőségű.

A finomságok mellett a jó hangulatról az is gondoskodott, hogy azonnal összepasszolt a csapat, úgy beszélgettünk, mintha ezer éve ismernénk egymást – el is szaladt az idő, de remekül éreztük magunkat! Ezúton is köszönöm szépen Borinak a meghívást és a vendéglátást!

Ha kíváncsiak vagytok élőben is az olívaolajokra, jelentkezzetek be Boriékhoz egy ingyenes kóstolóra! A rendeléseket a helyszínen, telefonon vagy webshopon keresztül is leadhatjátok.

Facebookon is megtaláljátok őket:

Fotók: Selmeczi Nóra, Farkas Lívia