A blogírás kétségkívül legjobb része, amikor az olvasókkal találkozom. Az elmúlt évben, elsősorban a könyvnek köszönhetően, egyre több ilyen találkozóra van lehetőség, és boldogan teszek eleget a felkéréseknek. Hiszen ti „ismertek” engem, de én is szeretném tudni, hogy ki az, aki a „monitor másik végén” van. :) Mindig rendkívül feltöltenek ezek a találkozók, jó látni, hogy mennyi lelkes, értelmes, érzékeny, belevaló ember van, és megtisztelő a figyelmetek. A találkozók helyszíne és formája is változatos: beszélgetünk kisebb és nagyobb létszámban, kávézunk, vacsorázunk, de voltam már olvasóval színházban is. A közös főzés — eddig — kimaradt.
Múlt pénteken volt az a főzőest, amire három olvasómat vihettem magammal; őket egy játék keretében sorsoltam. A véletlen dobta ki a jelentkezők közül, hogy ki lesz a csapatunk tagja, ennek ellenére kapásból összeszokott lánybandaként indítottunk Andival, Beával és Renivel. A főzőestnek az Electrolux GastroArt konyhája adott otthont, a vendéglista még öt blog gazdáiból és az ő olvasóikból állt. A vendéglátó blogok: Inspirációk.hu — Csorba Anita; Kicsi Ház — Szentgyörgyi Kata; HNA Design – Hujber-Nagy Aletta; Travellina – Kisgyörgy Éva, Egy nap a városban – Magyarósi Csaba.
Az est házigazdája, Mautner Zsófi nagy szakértelemmel terelgette a csoportot és válaszolt a kérdéseinkre. Megmutatta, hogy kell gránátalmát szakszerűen püfölni, bár a magkiszedés miatt mindenképp úgy fog kinézni a díszlet, mint egy mészárszék, szóval óvatosnak kell lenni. Édesköménykrémlevessel indítottunk, utána volt sült kacsamell lencsesalátával, ami viccesre sikeredett, mivel két húszdekás kacsamell jutott a két húsevőre (Bea kvázi-vega, én meg teljesen), úgyhogy Andi és Reni kacsáztak, és még útravalónak is maradt. :) A konyha profin felszerelt volt, néha túl profinak is bizonyult — az érintőképernyős főzőlap okozott pár nehéz pillanatot, de négyen azért csak megoldottuk. Kemények vagyunk, mint a kádszéle.
Olyan volt, mint valami felnőtt osztálykirándulás, kezdve azzal, hogy a mi csapatunk trécselt a legtöbbet (ránk is lett szólva — gimis flashback!), rengeteget röhögtünk, beszélgettünk, fotózkodtunk (egymással, Zsófival, a kajával). Volt, amikor a főzés rovására ment a dolog, és nem haladtunk rohamtempóban, de így legalább elkészülhetett az a kép, hogy négyen facsarjuk a citromot a mangókrémbe. :) A lencsesaláta volt nálam az abszolút kedvenc: darabolt mandula, gránátalma, menta, koriander, lilahagyma és gersli volt benne, ázsiai szósszal leöntve (szójaszósz volt benne, és hoisin, amit átneveztünk Ho Chi Minh-nek, mert annak van értelme). A desszert volt a legkönnyebb, folyós csokiláva, amihez készült a mangós-lime-os-citromos öntet. Hogy a gimis élmény fokozódjon, a megcsúszott főzés miatt már nem tudtunk volna egy asztalhoz ülni, de mi meg olyat nem szerettünk volna, ezért inkább a főzősuli másik végére cuccoltunk, négyesben. Lúzerasztal. ♥ (Nem is, irtó menők vagyunk.) Remek volt úgy főzni, hogy a legtöbb minden elő volt készítve, beszéltük a lányokkal, hogy ezt itthon is el bírnánk viselni: csak dobálni kell a hozzávalókat a lábasba, és hopp, „főztem!”. Amíg vacsoráztunk, a takarítást, mosogatást is elintézték helyettünk. Arany élet.
A duma miatt az étkezés is lassabban haladt, végül már csak mi maradtunk, meg a puccba vágott konyha; este tíz óra után búcsúztunk el egymástól. Köszönjük az Electrolux csapatának a lehetőséget és a türelmet! :D
Bluebell mondta
Jo hangulat lehetett.Vegakent nem volt gond kacsat sutni?A leves receptjere nagyjabol nem emlekszel?Levesmanas vagyok de edeskomenybol meg nem foztem.A granatalmaval nembirok megbaratkozni pedig allitolag nagyon egeszseges.
Via mondta
Mint írtam, a húsevők kacsáztak. :) Én nem nyúltam hozzá és nem is ettem belőle. Az meg sosem zavart, hogy más húst fogyaszt a jelenlétemben, nem vagyok militáns vega. :)
Az édeskömény meg lett főzve vajas-póréhagymás alapon zöldségalaplében, aztán botturmixszal pürésítettük – lényegében sima zöldségkrémleves volt, csak épp édesköményből.
Bluebell mondta
Na ezt megcsinalom majd,lehet hogy egy kis krumpli is johet hozza hogy gazdagabb legyen a leves ,gondolom a vajas alap miatt nem kell bele tejszin mert akkor mar tul zsiros lenne,,koszi a receptet.
Via mondta
Így van, nem volt benne tejszín! :) A krumpli nem árthat neki, próbáld ki!