Sokat gondolkodom mostanában azon, hogy mitől “működtek” a gyerekkori nyarak, mikor voltam utoljára teljesen felszabadult, gátlásoktól és elvárásoktól mentes, egy olyan lényke, akit nem nyomasztottak a világ dolgai, és önfeledten tudott örülni a legegyszerűbb dolgoknak.
Azt hiszem, most leginkább erre van legnagyobb szükségünk, hogy úgy tudjunk örülni csak egy órát, mint legutóbb 8 évesen tudtunk. (Ha tudtunk akkor egyáltalán.) Hogy úgy élvezzük az édes semmittevést, hogy közben nem kattog a fejünkben, hogy nem ezt kéne csinálni, hogy miért nem vagyunk hasznosak, hogy van húszezer dolog a teendőlistánkon, sosem érünk a végére, ha bekapcsoljuk a telefont, hiába csak az ismerőseinkkel beszélgetnénk (akivel személyesen nem lehet), jönnek a hírek, és egy idő után minden sok lesz.
Miért voltak jobbak a régi nyarak?
A gyerekkori felhőtlen nyaraknak vége.
Tudom, ez így most nagyon úgy hangzik, mintha Füles mondta volna a Micimackóból.
De megígérem, jó lesz a vége. :)
Szóval az elmúlt napokban ezen tűnődtem, hogy miért tudtam annyira örülni a vidámparkban vett főtt kukoricának, a fenyőn ugráló mókusoknak, a Játék Határok Nélkül sárga csapatának az üdülő tévészobájában… Mitől voltam annyira gondtalan? Tényleg nem volt gondom? Egy egyszerűbb világ volt? Egy békésebb világ volt?
Dehogy. Voltak ott gondok, ahogy most is vannak, csak én nem tudtam a nehézségekről.
Nem az én feladatom volt a lakbér, a hitel, a rezsi, a klímakatasztrófa, az egyenjogúságért való küzdelem, a menütervezés, hogy hogyan kell elriasztani a szomszéd macskákat, hogy ne kakálják össze a salátáimat. A politikáról maximum annyit értesültem, hogy melyik bábnak volt a legviccesebb feje az Uborkában, és a legfontosabb döntésem egy nap abból állt, hogy kitaláljam, melyik ízű Calippót válasszam, melyiknek az elolvadt levét lesz a legjobb kiszürcsögni a papírtölcsér aljából.
Az otthoni nyaralás aktuálisabb, mint valaha
Azt viszont újra megállapítottam, amikor összeszedtem a legemlékezetesebb mozzanatokat, hogy egyáltalán nem arról szóltak, hogy milyen messze utaztunk, mennyit költöttünk, hány lájkot kaptak a nyaralási fotók és ki irigykedett rájuk. A nyár nem egy végállomás, hanem egy utazás, amihez lehet, hogy elég egy picurkát kidugni az orrunkat.
Ez a mottója a Nyaralj otthon! cikksorozatomnak, amit 2012-ben kezdtem, és minden évben kiegészítem valamivel.
Az otthon nyaralás alapelve egyszerű: találd meg, hogy neked mitől nyár a nyár, és aztán fundáld ki, hogy ezt az érzést hogyan tudnád megadni magadnak itt és most, a jelenlegi lehetőségeket figyelembe véve.
Éppen nem tudsz szabadságot kivenni? Nem tudsz utazni? Semmilyen korlátozás ne jelentse azt, hogy teljesen megtagadd magadtól a pihenést.
Hogyan lehet otthon nyaralni?
Nem kell hozzá semmi különös eszköz. A két dolog, amire bármikor odafigyelhetsz.
Olyan felhőtlen és felszabadult nyarunk, mint kiskorunkban volt, talán már sosem lesz. (Nem jelentem ki véglegesre, mert a remény hal meg utoljára.) De most is odafigyelhetünk két dologra.
Az egyik az, hogy meghúzzuk a határainkat, és odafigyeljünk arra, hogy a maximalista elvárások helyett igenis legyen időnk szusszanni egyet, feltöltődni, NEM agyalni, és amennyire lehetséges, nem kattogni azon, hogy jajmilesz, ezt hogyan oldjuk meg, azt hogyan oldjuk meg. A pihenés jót fog egyébként a megoldásnak is tenni, szétstresszelt fejjel nem tudunk jó ötleteket kitalálni, csak kapkodás meg félelemből gyökerező tűzoltás lesz belőle.
A másik az, hogy ha találunk valamit, ami jól esik, vagy esetleg csak sejtjük, hogy tudnánk élvezni, szórakoztatna vagy kikapcsolna, akkor ragadjuk meg a lehetőségét! Ne rontsuk el bűntudattal, hogy nem szabad, nem kéne, nem illik. Mindegy, hogy mennyire “gyerekes” vagy nem hasznos, vagy “hülyeség”. Attól, hogy nem tudunk órákra, napokra, hónapokra megfeledkezni önmagunkról, jó értelemben önfeledtnek lenni, az nem jelenti azt, hogy a pici lehetőségeket sem szabad kihasználni. Ez lehet egy jó könyv (nem kell magasirodalomnak sem lennie, ha éppen nem az esik jól), vagy sütögetés, elkészítheted a nagymamád kedvenc fogását, amit lehet, hogy már nem tud neked megfőzni, de te itt vagy magadnak, és te megcsinálhatod. Rajzolhatsz, társasozhatsz, fejthetsz keresztrejtvényt, hullahopp-karikázhatsz. Ha vannak gyerekeid, velük. Ha nincsenek, akkor magaddal vagy azzal, akivel élsz.
Hozd ki a legtöbbet a nyárból: Írj papucslistát!
Nekem nagyon, nagyon minimális az idei nyári papucslistám (ami olyan, mint a bakancslista, csak nyáron nem hordok bakancsot :D), alacsony a léc, hogy ne a teljesítésről szóljon, hanem arról, hogy jól érzem magam és élvezem a jó időt vagy a pihenést.
Kigondoltam, hogy mi minden kapcsolt ki annak idején, vagy mi az, amit abszolút a nyárral azonosítok, és hiányérzetem van, ha nem csinálom, ÉS most meg is tudom valósítani, mert az én hatókörömben van, hogy megtörténik-e.
A következők vannak rajta a papucslistámon:
☀️ szeretnék mézédes dinnyét enni, mert ha kimarad, mindig hiányérzetem van
☀️ főtt kukoricát is muszáj lesz majszolni, hogy mindenem ragadjon
☀️ el fogok menni úszni, ahányszor csak tudok, és utána kötelező rettenetesen fokhagymást lángost csinálni itthon (a fokhagyma jó a COVID ellen is, mert minél több fokhagymát eszel, annál inkább elkerül mindenki a fenébe)
☀️ szeretnék piknikezni (ami ugyanaz, mint otthon megenni az ebédemet, csak füvön, pokrócon, és attól más)
☀️ szeretnék szabadtéren olvasni, lehetőleg szintén pokrócon
☀️ szeretnék levendulát ültetni a kertbe, duplán segít lenyugodni, mert kertészkedés is, meg levendula is
☀️ és veszek egy görkorit.
Ha nagyon nehéz most olyasmit találnod, aminek örülhetsz, amit várhatsz, ami egy kicsit elfelejteti veled a felnőttlét összes aggasztó adminját, nagyon szurkolok, hogy találj egyetlen egy olyat, ami kipipálja ezt a funkciót. Tényleg elég egy, és nem kell tőle a világmegváltást várni! Csak tíz percre kapcsoljon ki, vagy fél órára. Ne hagyd, hogy a maximalizmus csalódást csináljon a nyárból. Igen, lehet, hogy nem lesz ideális, vagy olyan, amilyennek tervezted, vagy a lehető legjobb. De attól még itt van, és te is itt vagy, és nézd meg, hogy most mit tudsz ebből kihozni.
Az összes #nyaraljotthon cikkemet megtalálod itt, vannak köztük egész tematikus hétötletek is, alkotótábor gyerekeknek és felnőtteknek, páros ötletek, barátos ötletek, egyedül pihenős ötletek, és rengeteg egyéb inspiráció, ami segíthet abban, hogy megtaláld, neked mi húzza ki a gondolataidat a konnektorból az idén nyáron.
Ha lefotózod a kalandodat, és megosztod Instagramon, használd a #nyaraljotthon hashtaget, szoktam figyelni őket, és mindig nagyon kíváncsi vagyok, hogy ki mit fedezett fel magának! :)
Most te jössz!
Írd meg a hozzászólások között, hogy neked mi van az idei nyári papucslistádon! :)
Ronja mondta
Amióta ez a blog létezik, egy dolog biztosan nem változott meg az eltelt hosszú évek alatt: mindig ugyanúgy tudsz belém lelket önteni, és motiválni. Köszönöm!!!! <3
Anikoka mondta
Sült krumpli, szigorúan újkrumpliból, ami ha megsül ráncos lesz a külseje, fejes saláta jó sok citromos-limonádés lével, ország-város, Ki nevet a végén?, késő este pizsamában kint az udvaron, krumpistarhonya, ribizlit és málnát enni a bokorról, órákig kártyázni, felvágni a vödörben hülő dinnyét, ami soha nem lehetett tíz kilónál kisebb (Apukám szerint, ami kisebb, az tök. Az igazi dinnye fekete héjú, piros belű, és vágni nem lehet, mert nem éri át semmilyen kés. Egyébként meg úgyis arra reped, amerre akar. De ő már sajnos nem választ nekünk dinnyét…)
A Panthenol és a Szuku szaga. Előző, azért mert folyton leégtem, naptej ide vagy oda (bár ez nagyon nem hiányzik!), utóbbi meg az erdei táborokat idézi.
És könyv, az nem hiányozhat!
Betti mondta
Anikoka… szívemből beszélsz. Szuku, panthenol-szag :)
és apu már nem választ dinnyét… van egy kép, a kisfiam fejére teszi a fél dinnyét apu, ő meg kacagva egyensúlyozza.
Köszönöm amiket felidéztél bennem, régi dolgokat. Könyv: most olvastam a “Mi” címú könyvet, ajánlom :) a könyv nem hiányozhat a nyárból. És a rejtvényfejtés . Minden jót !
Betti
Lucy in the sky with diamonds mondta
Egyik beteljesületlen gyerekkori álmomat éppen a múlt héten valósítottam meg. Nagyon szerettem volna ugyanis egy catch ball-t, és bár kicsi koromban többször is felkerestük a környék egy szem játékboltját, sosem jártunk sikerrel. A fővárosban élve nincsenek már ilyen gondjaim. Itt csak udvar nincs. :D
A fagyi/jégkrémről az utóbbi években eléggé leszoktam, mert nem igazán ízlettek a mentesek, viszont tavaly sikerült egy kedvencet találni (Anjuna), úgyhogy hosszú ideje most először várom, hogy fagyizós idő legyen.
Szintén a héten kezdtem meg a Kiwi Colada névre hallgató teát. Nyári íze van, de ilyen esős időben nem bánom, hogy forró. A direkt kánikulára vásárolt rózsaszörpöm pedig türelmetlenül várja, hogy ő is sorra kerüljön.
Zsani mondta
Most én is írok papucslistát :) Van egy egy éves kislányom, és szeretném, ha neki is hasonló élmények lennének a nyarak. Miatta amúgy egyszerre könnyű és nehéz is megragadni a nyár hangulatot. Nehezebb, mert paramami vagyok, mert rettenet sokat tudok azon aggódni, mikor, hogy fog aludni, enni, emiatt nem egyszerű spontánnak és önfeledtnek lenni, állandóan zakatol az agyam, hogy megfázik/melege van, stb. Pedig már sokat lazultam :D Próbálom elengedni, hogy mindig mindent frissen én főzzek neki, ami egyrészt tök jó dolog, masreszt eléggé korlátoz, hiszen nem tudunk csak úgy nekivágni a világnak. Meg hát most érzem, mennyire korlátoz a full belvárosi lét is, erkély és terasz nélkül. Szerencsére szüleim vidéken kertes házban élnek, ott fogunk jókat pancsolni.
Közben pedig könnyebb is a gyermekkori nyarakat újraélni vele :) Homokozok, pocsolyázok én is, vele együtt rácsodálkozom mindenre. Hihetetlen, milyen áhítattal nézte a hatalmas jégesőt, hogy mennyire nevet, mikor fűhöz vagy homokhoz ér a lába, hogy mennyire tetszett neki az első falat dinnye. A héten fagyit fogunk együtt készíteni :)
Kála mondta
Játék Határok Nélkül; Calippo; Uborka; közös TV a társalgóban – tömény gyerekkori nosztalgia, nagyon köszönöm, hogy eszembe juttattad :-D ! És a főtt kukoricát mindig annyira akartam a strandon és minden alkalommal kiderült, hogy az otthoni sokkal finomabb :-)
Via mondta
És sokkal olcsóbb is! :D
Györgyi mondta
Nekem nem sok kell ahhoz, hogy vakációzós hangulatom legyen, de mindegyik azzal kezdődik, hogy süt a nap és meleg van… Szeretem, amikor reggel csak csíkosra húzom a redőnyt a szobámban, hogy ne melegedjen fel túlságosan, szeretek reggel a medencében pancsolni, ebéd után a napernyő alatt olvasgatni, a teraszon jegeskávét inni, a város melleti tóban úszni stb. Nagyon remélem, hogy legalább júliusban és augusztusban nyári idő lesz. Vagy arra van valami ötletet, hogy lehet esőben és 20 fokban nyári hangulatot varázsolni?
kami mondta
<3 papucslista, rendszeresen szoktam csinálni (csak nem ilyen néven), bár a tavalyi legfontosabb pont, a tetoválás most (valószínűleg) kimarad, ha lesz is még egy, biztos, hogy megvárom vele a hűvösebb időt. Gyerekkorból a strandolásra emlékszem leginkább úgy, mint szuper-szabad-tökéletes-nyári-programra, és kiakasztó, hogy évek óta nem tudok úgy strandolni, hogy ne érezzem magam rosszul a bőrömben… tavaly először tudtam úgy fürdőruhában létezni, hogy ne járjon a fejemben nonstop azt, hogy valami nem stimmel a külsőmmel, de még van hova fejlődnöm.
Ami szomorú, hogy elmaradnak a szuper Budpest Park-koncertek, nehéz lesz majd bepótolni őket, ha egyszer végre újra biztonságos lesz (az Aerosmith is átkerült jövő nyárra…), és nagyon úgy tűnik, hogy nem fogunk tudni kettesben nyaralni menni sehová, de szereztünk két elektromos rollert, és a hétvégéken beszáguldozzuk a lezárt rakpartot meg a Margitszigetet :)
Kiscsillag mondta
Az otthonnyaralós bejegyzéseidet szerintem szó szerint és oda-vissza fújom, annyiszor olvastam! A kedvenceim! Az évek során kialakult egy hosszú papucslista, de nem olyan, hogy mindegyiket mindig “kell”, csak összeszedtem, hogy mi mindent szeretek a nyárban és így jobban oda is figyelek. Főként enni – innivalók vannak rajta, de más is. Megosztom, hátha valakinek beugrik róla valami, amit ő szeret:
🐟Apróhaltál a Blue Tomato-ban
🏖Balatonban megmártózni
🚴♀️Biciklizés
🍹Bodzaszörp
🍹Cider
🍹Citromos sör
🍒Cseresznye
🍓Eper
🌜Esti séta
🌜Éjszakai filmnézés
🍦Fagyi
🌽Főtt kukorica
🥬Friss zöldborsó
🍅Gazpacho
🍉Görögdinnye
🍅Görögsaláta
🥩Grillezés
👡Háncstalpú cipő
🌼Hársfa illata
🐟Hekk
🌜Hullócsillag
🎨Kézműves projektek (karkötőcsomózás, gyöngyfűzés, festés)
🥒Kovászos uborka
🌺Leander
🍅Lecsó
🍯Lekvárfőzés
💐Levendulaszedés
🍹Limonádé
🍹Málnaszörp
🍒Meggyleves
🍹Mentatea
🏛Múzeum (Sziklakórház, Várkert Bazár)
🌞Napfelkelte
🌞Naplemente
🕯Naplóírás
🌞Napozás
🕶Napszemüveg
🎈Nyári dekoráció (tengerész / szálloda – feeling/ lampionok/ papírernyőkből ajtódísz)
👙Nyári parfüm
👙Nyári ruhák előszedése
⛈Nyári zápor
📚Offline nap
📚Olvasás
🥞Palacsinta
🌶Paprikás krumpli
🥕Piac
🥪Piknik
🌺Pipacs
🍹Rozéfröccs
🐟Római-part
🍹Sangria
🍑Sárgabarack
🍉Sárgadinnye
🎬Sorozatmaraton
👙Strandolás
🥓Szalonnasütés
🎨Színes körömlakk (korall, màlna, lazac, türkiz)
👗Színes ruhák
⛱Teraszon enni
🌶Töltött paprika
🥒Tzatziki
🥔Újkrumpli
👙Úszás
🥿Vászoncipő
Adrienn mondta
Romvárakat nézünk a gyerekekkel, kirándulunk. Alig van ember, szociális távolság megvan.😊
Katalin mondta
Szia Via! Bár nálunk úgy néz ki, hogy egy picike pihenés bele fog férni a nyarunkba, azért mindig készülök “papucslistával” is, még ha eddig nem is így hívtam :-)
Az enyémen ilyenek szerepelnek: jól behűtött görög- és sárgadinnye, zsenge csemegekukorica pici sóval, szalonnasütögetés a kertben, kürtőskalács-sütés barátokkal (ez több körös), bográcsozás a családdal, nyáresti séták és beszélgetések, csillagles hátonfekve-pokrócon, teraszon tejeskávézás, nyári könyvek, zene és éneklés, társasjátékos esték barátokkal-családdal, fagylalt a kedvenc fagyizónkban, remélem meggymagozás és meggyszörp készítés,.
Szekeres Kata mondta
Ez a medárdos, nyári záporokkal tarkított időszak ugyan meghiúsított néhány kinti programunkat, de ezért az utóbbi kettőért iszonyú hálás vagyok:
– Kisfiam, az ablakon át figyelve a szakadó záport, sóvárogva megjegyezte, hogy milyen jó lenne kint, az esőben szaladgálni. Szerintem ő lepődött meg a legjobban, mikor csak annyit mondtam neki, hogy akkor nosza! vetkőzz, kapj fel egy fürdőgatyát, és nyomás kifelé! Miután rádöbbent, hogy nem csak szórakozom vele, hanem teljesen komolyan gondolom, olyan önfeledt 10 percet töltött a kinti természetes zuhany alatt, össze-vissza rohangálva, hintázva, ugrabugrálva, amilyennek még én is ritkán látom őt.
– Miután elállt a zápor és újra kisütött a nap, bringára pattantunk, az ázott aszfalt és növények illatában eltekertünk a Népszigetre és ott pocsáltunk, kavicsokat dobáltunk, bokáig gázoltunk a vízben (na jó, azt csak a gyerek :D).
Szuper volt, pont nekem is a gyerekkorom jutott az eszembe! :)
Ági mondta
Nekem is hasonlóan nagyratörő terveim vannak idnére. :D
1) A dinnyeevést én is felírtam. Férjem utálja, ezért sose veszek belőle sokat, mert már attól is rosszul van, hogy én hogy tudom megenni. De idén életemben először venni fogok egy egész dinnyét és minden nap azt vacsorázok, ez a terv.
2) A másik dolog, ami nekem ével óta hiányzik, az a tollaslabdázás. Régen sokat játszottunk, van is jó felszerelésünk, csak megnőttek a fák és hely nincs már a kertben. De a szomszéd telek üresen áll, ott senkit nem fogunk zavarni.
3) Függőágyban olvasni. Ez egy új találmányunk, de nagyon szeretem. Eleve egész másképp néz ki függőágyból a kertünk mint a kerti székből, hát még ha egy jó könyvet is találok hozzá, akkor egészen olyan, mintha elutaztam volna.
Csak álljon el ez a fránya eső és az utolsó két pontnak már neki is tudok állni. :)
tschuli mondta
Én a múltkor majdnem bőgtem, mert a meggymagozás-kényszer előhozta pont a gyerekkori emlékeket :D Na jó, ez így viccesen hangzik. Leszedtük a meggyet, és biztos kevesebbet kellett volna kidobni belőle, ha rögtön megcsinálom, viszont így meg volt közös családi vízbeláblógatás és kenuban evezés. És akkor jött a bőgés, hogy én képtelen vagyok este a minden más után még a meggynek is nekiállni, pedig a nagyimmal mennyit csináltuk úgy, hogy ültünk kinn a “kiskonyhában” villanyfénynél, amíg be nem fejeztük. És ez annyira fájt, külön még azért, mert a nagyim még itt van, de régen nem magozunk meggyet, és elég sokszor olyan már, mintha nem is itt lenne… Legutóbb annyira felemelő volt, hogy full másfél órát képben volt, se engem, se a lányaimat nem kevert régmúlt családtagokkal, és tényleg beszélgetett velük és fagyiztunk, és az volt a legnagyobb aggodalma, hogy senkinek nem kell-e pulóver.
Szóval az enyémet asszem semmi nem hozza vissza, de majd a gyerekeknek csinálok. Ha máskor nem, ovi után délutánonként, meg azért szünet is lesz majd.
A papucslistámon egyelőre a sárgadinnye, a minél több fagyi és jégkrém, meg a gazpacho szerepel. <3