17 éves lehettem, amikor először tudatosodott bennem: a barátnőimmel recepteket cserélünk. Úristen – gondoltam -, ilyen vének lennénk? Hát igen, akkoriban ez borzasztó öregesnek tűnt, hogy kibeszéljük, hogy ki mit hogyan főz (akkoriban főleg sütöttünk). De körülbelül addig zavart a dolog, amíg egy újabb fincsi receptet meg nem tanultam. Manapság is gyakran megesik, hogy hogy három mondaton belül odáig jutok emberekkel, hogy „És szoktál olyat főzni, hogy…”, én meg rögtön ordítom, hogy „Nem, mondd el hogy kell!!” és aztán imádkozom, hogy ne felejtsem el a hozzávalókat. A héten Vikinél jártam a boltban, és sikerült vele is eljátszani ezt a párbeszédet. (Mert miről beszél két nő egy kozmetikumokat áruló üzletben? KAJÁRÓL. Nyilvánvaló. Imádlak, Viki. ♥) Ez a sajtkrémleves Viki párjának, Hervé-nek a kedvence, és most már a miénk is. A legjobb, hogy semmi spéci dolog nem kell hozzá, csak olyan, ami általában amúgy is van otthon. Gyorsan elkészül, és isteni. Mondjuk engem már ott megvett kilóra, hogy úgy kezdődik, hogy „sajt„.
Mennyiségeket nem írok, mert sok variáció lehetséges, én se pont úgy csináltam, ahogy Viki mondta, mert nem volt itthon hozzá minden, de hát ez a krémlevesek szépsége.
Zsirádékon (nálam olívaolaj és vaj keveréke) aprított vöröshagymát és fokhagymát kell megfuttatni, csak annyira, hogy kicsit megpárolódjon, és legyen egy kis íze. Egy evőkanál lisztet (teljes kiőrlésű is lehet!) kell rászórni, majd össze kell keverni. Forró vízzel lassanként felönteni, nem túl hígra, de tényleg lassan, hogy ne legyen csomós (én vízforralóban melegítem, gyorsan megvan). Ezek után mehet bele tej vagy tejszín, majd valami féle krémsajt (kempingsajt tökéletes! 1-2 tubust lazán bele lehet préselni, de kerülhet bele maradék mascarpone vagy Philadelphia krémsajt is). Menjen bele só és sok-sok feketebors. Forraljuk fel. Mivel semleges ízű, jól lehet variálni a következő lépéssel: tálaláskor a tányér aljába tegyünk valamilyen karakteres ízű sajtot – nálam most épp parmezán volt, úgyhogy ez került bele, de bármivel finom, és ez a lépés is jó a maradékok felhasználására. Már így is tökéletesen kész van, de tovább lehet bolondítani krutonnal, levesgyönggyel vagy pirítóssal. Bon appétit!
(Hogy valamennyire írjak arányokat is, nálam 2 adag készült kb. 3 dl vízből, 5 dl tejből, 1 tubus kempingsajtból, a többit meg ízlés szerint tettem bele.)
Nagyon jól hangzik, el is mentettem a receptkönyvembe. :)
Ma délelőtt megfőztem a levest páromnak, aki belekontárkodott és a hagymák közé jó sok olívabogyót és paprikát is beleszórt. Mondván, hogy ez csak jót fog tenni. A végeredményben egészen érdekes ízvilág született, de finom lett :)
Mi tegnap elkészítettük, nagyon finom volt. Én ilyen arányokkal dolgoztam: 3-4 dl víz, 1 főzőtejszín (a 2 dl körüli méret), 2 x 100 g tubusos krémsajt (az egyik füstölt, a másik sima)
Óóó, a füstölt milyen jó ötlet!
Nekem is jókor jött, már jó ideje krémleveseken filózok. Meglátom, veri-e a kedvencemet, nagynénim kukorica krémlevesét :)
Ez titkos recept? :)
Ha nem, akkor én is húzok sorszámot! :)
Annyira, hogy én sem tudom :(
Mindig, mikor rákérdezek, titokzatoskodik, hogy hát csak beledobálja a hozzávalókat, és addig főzi, amíg jó lesz… kösz. (Imádom :D)
Btw, most már vészes határidőn belül leíratom vele, ha megvan, szívesen dobok Viának egy ímélt vele, közzététetni :)
Hálás köszönet. A Leves.-ban van egy isteni kakukkfüves kukoricakrémleves, orgazmikus.
Ez a recept nekem most pont jókor jött. Maradt tegnapról reszelt sajt, találtam a hűtőben tubusos sajtot meg kenhető kocksajtot és volt még egy pár napos kissé szikkadt zsemlém. Az ilyenek tökéletesek levesbe tépkedésre. Én tettem bele még egy kis szerecsendiót is, hogy karakteresebb íze legyen és átnyomtam botmixerrel, mert nem tetszettek az úszkáló hagyma darabok. A végeredmény pedig isteni lett! Köszi! :)
már nyomtam is egy „pin it”-et,, mert már így gyűjtöm a recepteket:) a kedvencem, amikor pinnelek egy magyar receptet és rengeteg külföldi repinneli:) ők vajon google fordítót használnak? :)
:D Szerintem csak a képet nézik.
Mindenképpen kipróbálom, úgyis van most itthon jó sok sajt<3
És Pilla receptje is tervben van:)
Köszi lányok!! ~~<~@
Hmm….ki fogom próbálni.
Tegnap a mi nagy kedvencünket főztem meg, a brokkoli krémlevest és azt is hoztam magammal az irodába. Na ez az a leves, amit kb. hetente el kell készítenem, annyira imádjuk :)
Via, szuper ez a recept.
Valami hasonlót mi is szoktunk csinálni. Főleg, ha valamelyikünk beteg.
jó pár fej hagymát vizes, sós olajon fedő alatt megpárolok, felöntöm fél liter tejjel, bele reszelt sajt, krémsajt, ami csak jön, fehérbors, majd az egészet turmxolom :)
Igen, az „ami csak jön” rész a legjobb. Mindenből lehet krémleves, amit lehet turmixolni! :))
„Mindenből lehet krémleves, amit lehet turmixolni! :))”
Ez kicsit olyan volt, mint az „amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is”. És legalább annyira igaz is :-)
Meg az „amiből négy van, az adventi koszorú”. :))))
Nekem meg a kínai éttermes poén: Ami mozog megsütik, ami meg nem, azzal ízesítik. o.O
Sajtkrémlevest bevetem a srácoknál. Krémlevesként még a zellert is megeszik. Igaz, ha kérdezik mi a vacsi csak annyit mondok krémleves. Nem kell tudniuk a részleteket. Hajlamosak név, vagy szín alapján meg(illetve el-)ítélni ételeket. :)
E.Z. Timka (azaz Előbújt Zugolvasó Timka)